Belföld

Fogyasztói bizalmatlanság – recesszió vagy pesszimizmus?

admin
admin

2003. 07. 03. 12:55

Jelentősen csökkent a fogyasztói bizalom az idei második negyedévben. Ez jelenthet gazdasági recessziót és lakossági pesszimizmust, vagy egyszerre mindkettőt.

A Közgáz fogyasztói bizalom index 2003 második negyedévében 171,1 százalék volt az 1996-os bázisévhez viszonyítva, ugyanakkor az idei első negyedévéhez képest ez mintegy 3,9 százalékpontos csökkenés. Agárdi Irma, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Marketing tanszékének tanársegédje elmondta: a vizsgált negyedévben az index csökkenését elsősorban az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos rövid és hosszú távú várakozások okozták. A rövid és középtávú lakossági várakozások romlásának lehetséges okaként említette a forintleértékelést, a várható áremelkedéseket, a kedvezményes lakáshitel megszigorítását, a
mezőgazdaságban tapasztalható problémákat, valamint a belpolitikai feszültségeket.

Az index hét éves múlt

 Magyar találmány Amerikából

Az Amerikai Egyesült Államokban oly fontos Fogyasztói Bizalom Index megalkotása egy magyar származású közgazdász, George Katona nevéhez kapcsolódik. A Michigani Egyetem Kutatóközpontjában dolgozta ki ezt az összetett mutatószámot, még 1946-ban. Az USA-ban 1952 óta rendszeresen közzétett index időközben több nyugat-európai országban fontos gazdasági jelzőszám lett.  



A Közgáz Marketing tanszék a Michigani Egyetem Kutatóközpontjától még 1996-ban kapta meg a licencet a kutatássorozathoz. A Közgáz fogyasztói bizalom index számítása a lakosság körében végzett szóbeli információgyűjtésen alapul. A szóbeli megkérdezést a TNS Hungary Kft. végzi negyedévenként, az adatokat az egyetem Marketing tanszékének szakemberei dolgozzák fel. Az 500 fős minta alapján végzett, több szempontból reprezentatív felmérés eredményeit az 1996 júniusi megkérdezés adataihoz viszonyítják. Az index tartósan 100 feletti értéke gazdasági fellendülésre, 100 alatti értéke hanyatlásra utal.


Most a részindexek sem ígérnek sok jót


Az idei második negyedévben nem csak a kutatás fő mérőszáma csökkent, hanem a lakosság jövőbeni várakozásait számszerűsítő Fogyasztói Várakozások Indexe is. A Fogyasztói Várakozások Indexe az idei év második negyedévében 199,4 százalék, ami 8,4 százalékponttal alacsonyabb mint az első negyedévben. Egy évvel korábban, 2002 második negyedévében az index 241,3 százalék volt. Az ország jövő évi gazdasági helyzetében a megkérdezettek 26 százaléka vár javulást, míg 38 százalékuk a gazdasági helyzet romlását valószínűsíti. A háztartások saját pénzügyi helyzetével kapcsolatos jövő évi várakozások kis mértékben ugyan, de szintén romlottak. A megkérdezettek 30 százaléka szerint 2004-ben szűkösebbek lesznek anyagi lehetőségei, és csupán 24 százalék véli úgy, hogy a jövőre bővülnek anyagi forrásai.


 Most már könyvalakban is

A KÖZGÁZ Fogyasztói Bizalom Index negyedévenként jelenik meg. A kezdőpontot az 1996 júniusi 100 százalékos érték jelenti. Ez a Bokros-csomag miatt enyhén torzítja az adatokat. Felmerült, hogy új bázisidőpontot kellene kijelölni. Az egyik lehetséges jelölt az uniós csatlakozs időpontja. A kutatás elmúlt hét évét mutatja be az Aula Kiadó most megjelent kötete.  

Némi bizakodásra adhat okot, hogy a másik részindex, a háztartások anyagi helyzetének és a tartós fogyasztási cikkek vásárlási feltételeinek megítélésétől függő Vásárlási Hajlandóság Indexe 139,6 százalék, ami az előző negyedévhez viszonyítva 0,7 százalékpontos növekedést jelez. A növekedés persze, oly csekély, hogy inkább stagnálásról beszélhetünk. Más szóval a háztartások jelenlegi anyagi helyzete nagyjából a márciusinak felel meg. Érdekes, hogy egyaránt egy százalékkal növekedett azok aránya, akik az előző évhez képest jobban élnek, s azoké is, akik rosszabbul.


Iskolapélda – hogyan ne interveniáljunk!


A kutatás fő mutatószámának és az egyik részindexnek a látványos esését nehéz egyértelműen megmagyarázni – mondta Bod Péter Ákos, a BKÁE Gazdaságpolitikai Tanszék vezetője. Véleménye szerint a számok hátterében egyaránt meghúzódnak gazdasági recesszióra és lakossági pesszimizmusra utaló jelek, ráadásul a két elem az elmúlt időszakban gyakran összekeveredett. Példaként említette a közelmúltból a drámai forintleértékelést. A gazdasági versenyképesség javítására tett jegybanki beavatkozás akár még pozitív üzenetet is hordozhatott volna, ám az ügy kommunikációja annyira gyengén sikerült, hogy néhány év múlva nyilván tanítani fogják a Közgázon, mint a „hogyan ne interveniáljunk” iskolapéldáját.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 1968. április 12.
Mátrai Zsuzsa énekesnő részt vesz az Egy óra Majláth Júliával című műsor felvételén. A műsort húsvét hétfőn mutatják be a Magyar Televízióban Kalmár András rendezésében.
MTI Fotó: Patkó Klári
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.