Szerdán Medgyessy Péter állítólag aláírta, a kormány jóváhagyta, úgy volt, hogy pénteken megjelenik. Információink szerint most mégis csúszik a kihirdetése, és az sincs kizárva, hogy újabb módosítások kerülnek a szövegbe. A lakáshitelek támogatásáról szóló kormányrendelet váratlan késlekedésének okát nem ismerjük, ám sejthető: egyes lobbicsoportok keze igen messzire elér.
A rendelet végleges tartalmának ismerete nélkül bankok és lehetséges hiteligénylők egyelőre félhomályban tapogatóznak. A kamattámogatás mértékének változása többé-kevésbé már ismeretes, ám a hitelfolyósítás egyéb körülményeit illetően sok a tisztázatlanság. A bankok addig is lázasan számolgatnak: saját jövedelmezőségüket, és a partnerbankokkal való együttműködés feltételeit is újra kell kalkulálniuk.
Elmaradt a roham
A FigyelőNet által körbekérdezett bankok tapasztalatai szerint elmaradt a korábban prognosztizált roham, hiteligénylők tömegei ugyanis az utóbbi hetekben sem jelentkeztek. A normál (április-májusban egyébként is erős) forgalomnál azért 10-20 százalékkal több ügyfél jelentkezett, de többségüket nem érintik a korlátozások. Több, mint 90 százalékuk egyébként sem vesz föl 15 millió forintnál magasabb hitelt, és az első kérelmét intézi. A használt lakásokra átlagosan 4-5 millió, az új lakások építéséhez 5-6 millió forintot szoktak igényelni.
A FigyelőNet birtokába jutott – úgy hittük, végleges – rendeletszöveg az eddig megjelent információkhoz képest nem tartalmaz hatalmas szenzációkat. A kamatplafon (a szerződésszegéskor felrótt és az előtörlesztési díj kivételével számított minden egyéb költséggel együtt) új lakás építésénél és vásárlásánál 5 százalék, használt lakás vásárlásakor, lakásbővítéskor és korszerűsítéskor pedig 6 százalék. Az igénybevehető hitel összege 15 millió forint, a maximális futamidő változatlanul 20 év.
Ami eddig kérdéses volt, az például az állami dotáció meghatározásának módja. A korábbi fix 10 százalék helyett a jövőben az állampapírpiaci referenciahozamokhoz kötik. Mégpedig a forrásul szolgáló jelzáloglevél-sorozat futamidejével megegyező állampapír legutóbbi aukcióján kialakult átlaghozam 105 százaléka az új lakások esetén, és 1 százalékponttal alacsonyabb a használt lakásokra nyújtott hiteleknél. Mai adatok tükrében ez durván 7, illetve 6 százalékos maximális állami támogatást jelent, ami értelemszerűen lehúzza a jelzáloghitel-intézetek és a többi kereskedelmi bank kamatmarzsát.
A bankok jövedelmezőségét ugyanakkor az állami költségtérítés megkurtítása is érzékenyen érinti: az egész hitelfolyósítás lebonyolítására, mindenféle adminisztrációs kötelezettségek elvégzésére eddig kapott 2 százalék helyett ezentúl legfeljebbb a tőketartozás 0,5 százalékára számíthatnak. Ez Huszár Róbert, a Raiffeisen Bank lakossági üzletágának vezetője szerint nem fogja fedni a tényleges költségeket (az eddigi 2 százalék többé-kevésbé elég volt erre a célra).
Extra terhek
Az eddig nyilvánosságra hozott részletek és a FigyelőNet birtokába jutott információk azt sejtetik, hogy valamivel lassabb és nehézkesebb lehet a hitelügyintézés a jelenleginél. A bankoknak ugyanis minden esetben utána kell járniuk, hogy az ügyfélnek van-e már államilag támogatott lakáshitele. Ezt az információt az Államháztartási Hivataltól (ÁHH) szerezhetik be. Határidőt nem szab a kormányrendelet, így az új elem néhány nappal, de akár 1-2 héttel is meghosszabbíthatja a most 6-8 hetes hitelügyintézést.
Az ügyfeleket érintő legfontosabb kérdések továbbra is a hitelfolyósítás procedúrájára valamint a kamatterhekre irányulnak. Magyarán: mennyivel lehetnek drágábbak a lakáshitelek, és mennyivel lesz bonyulultabb és lassabb az ügyintézés?
Ami a kamatokat illeti, enyhe emelkedésre lehet számítani. Huszár Róbert szerint elképzelhető, hogy a lehetséges maximumig visszakúszhatnak a kamatok, ha a most folyó számolgatás ezt az eredményt hozza. A lakáshitelezésben érdekelt bankok most egységesen azt latolgatják, hogy a támogatások megkurtításával hogyan alakul majd jövedelmezőségük, a jelzálogbankok és partnerintézeteik pedig újratárgyalják eddigi együttműködésük feltételeit.
Az eddigi (8 százalékos elméleti maximum) kamatmarzsokon ketten osztozkodtak. A jelzálogbank a forrásszerzésért és az értékbecslésért, a partnerbankok pedig a hitel folyósításáért és az ügyfelekkel való folyamatos kapcsolattartásért „szedték le” a saját részüket.
Az új támogatási rendszer fényében most mindegyik félnek újra kell tárgyalnia az osztozkodás mikéntjét, hiszen nemcsak kettejük összesített marzsa változhat (most hozzávetőleg 4-4,5 százalékra zsugorodik), hanem az arányok is eltolódhatnak. A bankokra ugyanis újabb feladatok is hárulnak, például az ügyfél ellenőrzésében. A kérdés legfeljebb annyi, hogy az alkufolyamat eredményeképpen pontosan mennyivel emelkdenek a hiteligénylők terhei.
