Belföld

Brüsszeli próbaév – az új nagykövet első benyomásai

Hazánk EU-missziójának vezetője szerint máris észlelhetők azok a működési zavarok, amelyek kiküszöbölésére az Európai Konventtől várnak életképes javaslatot.

Egyszerre több prioritást is maga elé tűzött Magyarország EU-missziójának új vezetője, aki a csatlakozásig hátralevő egy évben megfigyelőként vesz részt a tagállamok nagyköveti tanácsának ülésein. Balázs Péter elsőrendű feladatának tekinti a megfigyelői szerepkör begyakorlását, amit „a tagság próbaüzemének” tekint. A külügyi integrációs államtitkári posztot brüsszeli nagyköveti székre cserélő diplomata a tagságra való felkészülés befejezését és egy hazánkra nézve sikeres bizottsági értékelés elérését is a legfontosabb céljai közé sorolja.

Ez utóbbihoz még sok mindenre lesz szükség, a legutóbbi monitoring-jelentés ugyanis a közösségi vívmányok szinte minden területén rámutat valamilyen hiányosságra vagy elmaradásra. (Erről olvassa el korábbi írásainkat: Újabb levél Brüsszelből – jön a védzáradék? és Magyarország kapta az egyik legrosszabb bizottsági jelentést >>)


Brüsszeli próbaév – az új nagykövet első benyomásai 1

Balázs Péter

Prioritás a közösségi pénzek fogadása

Balázs Péter a jelentés eredményeit kommentálva úgy vélekedett, hogy hazánknak a saját érdekében teljesítenie kell a korábban vállaltakat. Emlékeztetett rá, hogy egyes minisztériumoknak – így az agrártárcának – a korábbi súlyos mulasztások után nagy hátrányt kellett ledolgoznia. Ez részben már sikerült. Balázs Péter éppen a SAPARD mezőgazdasági és vidékfejlesztési előcsatlakozási program tapasztalatai alapján bizakodó, hogy az országnak „huszáros hajrával” sikerül behoznia a lemaradást.

Mint mondta, nagyköveti tisztsége egyik legfontosabb kihívásának tartja a közösségi pénzek fogadása előfeltételeinek megteremtését. Az új nagykövet az uniós alapok felhasználásának megkönnyítésében igen aktív szerepet kíván játszani, mivel tisztában van azzal, hogy sokak szemében ez lesz az uniós tagság sikerének igazi fokmérője.

Fél létszámmal, teljes gőzzel 

„Első ránézésre nincs különbség jelenlegi és leendő EU-tagok között, semmi jele annak, hogy mások lennénk” – osztotta meg Balázs Péter az állandó képviselők testületében (a Coreperben) szerzett első benyomásait. A nagykövet a megfigyelői státuszban lévő diplomaták helyzetét a fiatal ügyvédéhez hasonlítja, akinek szinte még minden új, és időre van szüksége ahhoz, hogy az egész dossziét megismerje. Nem könnyű felvenni a tempót, hiszen a brüsszeli misszió a végleges (és szükséges) létszám felével üzemel, miközben majdnem 200 tanácsi bizottságban kellene helytállni. 

Magyarok az EU-ban 

A magyar nagykövetet első benyomásai egyébként megerősítették abban, hogy az Európai Unió 25 taggal nem képes a régi módon működni. Ez szerinte már most, az induláskor egyértelműen látszik. „Az új módszerek keresésében a konvent is inspirál” – tette hozzá Balázs Péter, aki azt is kifejtette, hogy az európai alkotmányt elvileg június 20-ára elkészítő szervezettel miben ért egyet, és mely területeken szorgalmaz változtatásokat.

A magyar kormány konventbeli prioritásairól szólva Balázs Péter mindenekelőtt az EU működőképességét említette meg: „Ne egy újabb KGST legyen, hanem megfiatalodva rázza le magáról az összes koloncot.” Eközben ügyelni kell arra, hogy fennmaradjon a tagállamok közötti egyenlőség. Ez az egy ország, egy biztos elvének és az elnökségi rotáció „valamilyen formájának” a fenntartását feltételezi.

Az elnökség jövője

Magyarország azonban nem ragaszkodik görcsösen a jelenlegi, félévente cserélődő soros elnökséghez, a hatékonyság igényét szem előtt tartva kész elfogadni ennek megreformálását. „Elképzelhető, hogy az országok negyedévente váltják egymást, de az is, hogy négy ország hosszabb időre csoportos elnökséget alkosson” – vázolta Balázs Péter.

Hamisnak tartja azt a feltételezést, hogy a nagy tagállamok által javasolt „szuperelnök” (állandó tanácsi elnök) jelenti az egyetlen alternatívát. A javaslat elfogadhatatlan a magyar fél számára, mert az állandó elnökség felborítaná az intézmények közötti egyensúlyt. „Meggyengítené az Európai Bizottság elnökét, a nemzetközi porondon zavart keltene, demokratikus módon ellenőrizhetetlenné válna” – sorolta az ellenérveket a kormány konventbeli képviselője. Még egy jogköreiben gyenge állandó elnök sem lenne elfogadható megoldás, mert ez idővel megnyithatná az utat hatásköreinek kiterjesztése előtt. (Az unió elnöki posztjáról és az egyes tagállamok véleményéről olvashat korábbi írásunkban: Ki vezesse az uniót – kell nekünk szuperelnök? >>)

Ki válasszon bizottsági elnököt?

Balázs nem hajlandó elfogadni olyan logikát, amely egy állandó elnök és az egy ország, egy bizottsági tag kompromisszumán alapulna. Utóbbit ugyanis a Nizzai Szerződés már garantálja, vagyis szerzett jognak számít, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A nagykövet sajnálatosnak tartja, hogy éppen a konvent elnöksége kerüli meg Nizzát, amikor változásokat javasol a minősített többségi szavazás rendszerében.

Az EU-misszió vezetője a vele készült interjúban kifejtette: a kormány, miközben támogatja az Európai Bizottság nagyobb demokratikus legitimitását, nem híve annak, hogy az Európai Parlament közvetlenül válassza meg a testület elnökét. „Az elnök jelölése és választása más történet” – hangsúlyozta a diplomata.

Ha ugyanis a jelöltet az Európai Parlament elé terjesztenék és az egyszerű többséggel döntetne róla, akkor fennáll a veszély, hogy mindig az éppen legerősebb politikai irányzat jelöltje győzne. Balázs Péter szerint inkább tompítani kellene a politikai tényezőt. Életképes ötletnek tartaná, ha egy elektori testület választaná meg a bizottsági elnököt, de a jelenlegi, a tagállamok vezetőinek döntésén alapuló módszer megtartásával szemben sem lennének elvi kifogásai.

Kül- és biztonságpolitikai kérdések

A „kettős zsoldban” álló – vagyis a tanács és a bizottság felé is felelős – külügyminiszter ellen sincs kifogása a magyar diplomáciának. Már csak azért sem, mert „a közösség által kötött nemzetközi megállapodások 90 százaléka eddig is vegyes hatáskörben született”.

A kormány jelek szerint még nem alakított ki határozott álláspontot arról, hogy miként viszonyuljon a biztonsági és védelmi politikánál javasolt megerősített együttműködéshez. Magyar diplomaták a külügyminiszterrel az élen korábban sokszor kifejtették, hogy ha valahol, akkor a kül- és biztonságpolitikában nem hívei a többsebességes Európa elvének. Balázs Péter ugyanakkor a dilemmát tükrözve elismerte, hogy egy 25 tagú szervezetben nemigen lehet megakadályozni kisebb csoportok létrejöttét.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.