Belföld

Ügynöklisták – tiszta kezek és alkotmánysértés

A rendszerváltozás óta hivatalba lépett kormányok egyre több minisztere és politikai államtitkára járul hozzá ahhoz, hogy a Mécs Imre által vezetett, a demokratikus kabinetek tagjainak állambiztonsági múltjával foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság nyilvánosságra hozza a velük kapcsolatban keletkezett adatokat.

A Mécs bizottság kormánypárti tagjai kedden jelentették be, hogy tíz, a rendszerváltozás óta kormányzati szerepet vállalt politikus működött együtt 1990 előtt az állambiztonsági szervekkel. Tájékoztatásuk szerint az Antall- és Boross-kormányban öt, a Horn-kormányban kettő, az Orbán-kormányban négy, a Medgyessy Péter által vezetett kabinetben egy személyről találtak az egykori állambiztonsági szervekkel történő együttműködésre utaló adatokat. A számok közötti eltérést az okozza, hogy van olyan érintett politikus, aki két kormányban is szerepet vállalt.

Akik azóta hozzájárultak múltuk feltárásához:

Medgyessy kormány:

Kiss Elemér kancelláriaminiszter hétfőn jelentette be, hogy a Medgyessy-kormány minden minisztere felhatalmazta a parlamenti testületet a vizsgálat során felmerült, rájuk vonatkozó tények, személyes adataik közzétételére

A kormány huszonöt – összes – politikai államtitkára szintén nyilatkozatot tett, miszerint hozzájárul adatai nyilvánosságra hozatalához – adta hírül a Miniszterelnöki Hivatal

Mandur László, az Országgyűlés szocialista alelnöke

Orbán kormány:

Orbán Viktor, volt miniszterelnök

Pepó Pál, az Orbán-kormány 1998-2000 közötti környezetvédelmi minisztere

Harrach Péter,az országgyűlés alelnöke, az Orbán kormány 1998-2002 közötti szociális és családügyi minisztere

Pokorni Zoltán, az Orbán-kormány 1998-2001 közötti oktatási minisztere

Kontrát Károly, az Orbán-kormány politikai államtitkára

Simicskó István, az Orbán-kormány nemzetbiztonsági ügyekért felelős politikai államtitkára volt 2000 és 2002 között

Selmeczi Gabriella, az Orbán-kormány társadalombiztosítási alapokért felelős politikai államtitkára 1998. július 14 – 1999. június 20-a között

Szájer József, az Országgyűlés jelenlegi elnöke

Fónagy János, az Orbán-kormányban 1998 júliusa és 2000 februárja között a Gazdasági Minisztérium, majd decemberig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt, Közlekedési és vízügyi miniszternek 2000 december 1-jén nevezték ki

Dávid Ibolya, a parlament MDF-es alelnöke, az Orbán-kormány egykori igazságügyi minisztere

Matolcsy György, 1990 második felében az Antall-kormány politikai államtitkára volt, majd 2000-ben az Orbán-kormány gazdasági miniszterének nevezték ki

Horn kormány:

Horn Gyula, 1994-98 között kormányfő

Szili Katalin, a Horn-kormány környezetvédelmi politikai államtitkára

Szabó György, a Horn-kormány népjóléti minisztere

A Horn kormány összes szabaddemokrata tagja

Antall – Boross kormány:

Kádár Béla, az Antall-kormány Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának vezetője

Kelemen András, az Antall- és a Boross-kormány népjóléti államtitkára, majd a ciklus végéig külügyi államtitkár volt 1990 és 1994 között

Balsai István, az Antall- és a Boross-kormány igazságügy-minisztere

Horváth Balázs, az Antall-kormány első fél évében a belügyi tárcát irányította, majd 1993. februárjáig tárca nélküli miniszter volt

Szabad György, 1990 és 1994 között volt az Országgyűlés elnöke

Boross Péter, miniszterelnök

Nem járult hozzá:

Járai Zsigmond, jegybankelnök, az Orbán kormány alatt pénzügyminiszter

Kövér László, az Orbán-kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító minisztere

Várhegyi Attila, az Orbán kormány alatt az oktatási tárca politikai államtitkára

Bogár László: politikai államtitkár az Antall és Orbán kormány alatt

Járai és Boros azóta már vallott is múltjáról

Boros Imre, az Orbán-kormány PHARE-ügyeket koordináló tárca nélküli minisztere a rendszerváltozás előtt kapcsolatba került a titkosszolgálatokkal; Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter, jelenlegi jegybankelnök pedig “többszöri nyomásra” aláírt egy nyilatkozatot, hogy a külföldi útjairól készült úti-jelentéseit megküldi a Belügyminisztériumnak is. Mindkét exminiszter először a Magyar Nemzetnek beszélt múltjáról.

Mádl se nem elutasító, se nem beleegyező

Jó szándékának elismerése mellett is alkotmánysértőnek tartom az 1990 óta hivatalba lépett kormányok tagjainak állambiztonsági múltjával foglalkozó parlamenti bizottság működését, amit államfőként nem legitimálhatok, ezért sem elutasító, sem beleegyező nyilatkozatot nem teszek azzal kapcsolatban, hogyan kezelje jelentésének rám vonatkozó részét a testület – jelentette ki az MTI érdeklődésére Mádl Ferenc pénteken.

Mádl Ferenc kijelentette: soha nem volt tagja egyetlen pártnak, és semmilyen formában nem működött együtt az állambiztonsági szervekkel. Az államfő leszögezte, hogy egyik ügyosztálynak sem végzett semmilyen tevékenységet, nem írt alá nyilatkozatot, és nem írt jelentéseket. A köztársasági elnök elmondta, hogy egyetért a múltat érintő vizsgálat szükségességével. Kijelentette: tiszta lelkiismerettel áll az őt érintő vizsgálat elé, de köztársasági elnökként kötelessége figyelmeztetni az alkotmányosság betartására.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik