Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legfrissebb ingatlanpiaci felmérése szerint az elmúlt év negyedik negyedében 49,2 százalékon állt az Ingatlanbarométer értéke, ami az előző három hónaphoz képest 1,6 százalékpontos süllyedést jelent. A csökkenés a fejlesztések és a forgalom enyhe mérséklődését jelzi.
Az ingatlanszektor legdinamikusabban fejlődő szegmense az önkormányzatoké: a helyhatóságok 2001 utolsó negyedében olyan pénzeszközökhöz jutottak, amelyek lehetővé tették, hogy növeljék beruházásaikat és felújításaikat. Az önkormányzatok több mint fele idén az első fél évben jelentős közműfejlesztési lehetőségeket és növekvő mértékű beruházásokat említ. Ingatlanindexük ennek megfelelően 64,3 százalékra emelkedett, a növekedés mértéke 6,2 százalékpont. Ez a FigyelőNet megítélése szerint összefügg az idei parlamenti és önkormányzati választásokkal is.
Bátortalan nagyvállalatok: irodát senki sem építene
Sokkal kedvezőtlenebb a kép a nagyvállalatok körében. A száz legnagyobb cég ingatlanindexe a múlt év utolsó negyedében 36,6 százalék volt, azaz 10,1 százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévi értéknél.
A jelentős csökkenésben a világgazdasági dekonjunktúra hatása tükröződik. A nagyvállalatok építési hajlandósága minimális, eladási szándékuk viszont megnőtt, saját tulajdonú ingatlanjaik száma pedig csökkent. Új ingatlan építését 18 százalékuk tervezi, jóval kevesebb, mint az előző negyedévben, ugyanakkor iroda építését egyetlen cég sem említette.
A kis- és középvállalatoknál (kkv) nem történt érzékelhető változás, ingatlanindexük 38,5 százalékos értéket mutatott, ez lényegében az előző negyedévivel azonos. A saját tulajdonú ingatlanok száma – akárcsak a nagyvállalatok körében – csökkent, nőtt viszont a bérelt irodák, a termelő- és értékesítőhelyek és raktárak aránya. A megkérdezettek 30 százaléka tervezi új ingatlan építését. A beruházni szándékozók 40 százaléka termelő-értékesítő helyet, 35 százalékuk raktárt, 26 százalékuk irodát kíván létesíteni.
Kiszorult az iparA DTZ Research szerint egyébként Budapest területén az átmeneti zónák irodai-kereskedelmi funkcióváltása, valamint az önkormányzatok ipari tevékenységet folyamatosan kiszorító politikája miatt tisztán ipari vagy raktározási tevékenységre alkalmas telekről nem is beszélhetünk. A nagyobb fejlesztések közül azonban jó néhány jelentős irodaterületet is tartalmaz (például a Béres Rt. logisztikai központja a VIII. kerületben, az Innovation Park a Váci úton, a III. kerületben zajló fejlesztések).
Túlkínálat az irodapiacon
Az irodapiacra a túlkínálat jellemző. Főleg Budapest belvárosában, ahol további 90-100 ezer négyzetméter irodaterület építése várható, s ahol a bérleti díjak 7,2-10,3 százalék közötti emelkedése valószínű. Továbbra is nő ezzel szemben az építési telkek iránti kereslet – az árnövekedés ebben a szektorban 10-15 százalékos lehet.
Az irodaépületek kihasználtsága 2001 negyedik negyedévében a fővárosban volt a legnagyobb (67 százalék). A főváros zöldövezeti részén 66 százalék körüli értéket regisztráltak, az agglomerációban 57, míg megyeszékhelyeken 54, a vidéki városokban 53, üdülőövezetekben pedig 40 százalékon állt a mutató.
Élénkülő forgalomra számítanakLeginkább Budapest agglomerációjában és a fővárosban lévő ingatlanok vásárlásával kapcsolatban számítanak növekedésre a szakemberek. A községekben és az üdülőövezetben található ingatlanok ugyanakkor a jelenleginél kisebb mértékben lesznek vonzóak mind a lakossági, mind pedig a nem lakossági ingatlanvásárlók körében.
A magyar háztartások zöme most is a forgalom élénkülésére és az árak növekedésére számít. A megkérdezettek több mint fele úgy véli, a következő egy évben az ingatlanok forgalma növekedni fog, s közülük is 9 százalék fokozott élénkülésére számít. A válaszadók négyötöde valószínűsítette az ingatlanárak növekedését.
Bizonytalan várakozások 2002-re
A 2001 első három negyedévében regisztrált dinamikus emelkedést követően az év utolsó három hónapjában 5,3 százalékponttal, 66 százalékra mérséklődött a lakosság ingatlanpiaci várakozási indexe. A háztartások 6 százaléka tervezte egy éven belül lakóingatlan vásárlását vagy építését.
Idén az Ecostat szerint az új lakások piacán növekszik a kis lakások iránti kereslet, és változatlan marad az igény a modern és korszerű lakóparki ingatlanok iránt. Mindezt körülbelül 9-12 százalékos éves szintű áremelkedés kíséri.
2001-re túlkínálat jellemző a panellakásokra és a korszerűtlenül megépített nagylakásokra. Ezen a részpiacon az árak inkább stagnáltak, sőt csökkentek. Változatlan maradt a kereslet a nagy alapterületű, régi építésű lakások, illetve az önálló kertes villák iránt, az áremelkedés itt legalább az infláció mértékét eléri. Az Ecostat szerint megnőhet a kereslet a jól beépíthető tetőterek iránt a belvárosban és környékén, s így e szektorban 10-15 százalékos áremelkedés várható.
A képet természetesen árnyalhatja, hogy a felmérés készítésekor a kutatók nyilvánvalóan nem vehették figyelembe a legújabb kormányzati intézkedéseket, így például a használt lakások piacának élénkítésére tett lépéseket.
