A nyílt forráskódú programok térhódítása jól érzékelhető folyamat. A Microsoft vezérigazgatója, Steve Ballmer ezért nevezte a Linux-mozgalmat a cégét fenyegető legnagyobb kihívásnak. Steven Milunovich, a Merrill Lynch vezető elemzője pedig ezért jutott arra a következtetésre, hogy a nyílt forráskód megrengetheti az olyan szoftveróriások hatalmát, mint a Microsoft vagy a Sun Microsystems.
A vállalati életben is az előrejelzettnél lényegesen gyorsabban hódít a nyílt forráskód koncepciója. Még akkor is, ha a “nyíltság” a legtöbb esetben csupán fejlesztők egy szűkebb csoportjára terjed ki. A neves befektetési bank, a Dresdner Kleinwort Wasserstein például egy alkalmazásának forráskódját hozta nyilvánosságra januárban, és megbízta a CollabNetet, hogy építsen fejlesztői közösséget a kezdeményezés mögé.
A Microsoft is megtette már az első lépést. Ezer legnagyobb ügyfelének megadta a Windows forráskódját. Igaz, azzal a kikötéssel, hogy a kíváncsiskodók nem módosítanak az eredeti verzión.
Ők áttértek a Linuxra•Az e-kereskedelem mamutjának számító Amazon.com nemrégiben bejelentette, hogy az elmúlt pénzügyi negyedévben 25 százalékkal, 71 millióról 54 millióra csökkentette technológiai kiadásait azáltal, hogy átállt a Linuxra.
•A floridai Largo város hivatalai is a Windowsról Linuxra tértek át, hogy időt és pénzt takarítsanak meg. A becslések szerint ezzel mintegy 300-400 ezer dollárt spórolnak meg.
•A Boeing azáltal, hogy Hewlett-Packard gépeire Linuxot telepített, felére csökkentette IT-kiadásait, miközben teljesítménye a hétszeresére nőtt.
A forráskód és a Coca-Cola
Az üzleti életben zajló őrült titkosítási hajsza közepette hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy valaha a forráskód ismerete teljesen természetes volt. Nem csináltak belőle titkot a számítástechnika hőskorában, és a szoftvergyártók, köztük az ebben élen járó Microsoft, csupán az 1970-es években kezdték el megtartani maguknak titkaikat.
A titkosítást azzal indokolták, hogy a felhasználó szempontjából lényegtelen, milyen utasításokkal dolgozik a program, a lényeg az eredményen van. Olyan ez, mint a Coca-Cola: ott is csak az üdítőitalt veszi meg a vásárló, miközben fogalma sincs a pontos receptről – mondták.
Copyright vagy copyleft?
A titkolózásra válaszul aktivizálta magát Richard Stallman, a Free Software Foundation alapítója. Stallman a copyrighttal tartalmilag és alakilag is ellentétes “copyleft” koncepciót kezdte terjeszteni, amely szerint a nyílt forráskódú programok szabadon módosíthatók és értékesíthetők, feltéve, hogy forráskódjuk továbbra is hozzáférhető marad. (Hasonló licenc jár ma is a nyílt kódú programokhoz.)
Az internet nyújtotta lehetőségeket, elsősorban a hatékony kommunikációt, máig eredményesen használják ki a nyílt kódú programok fejlesztői. Szoftverjeik modulokból épülnek fel: így az egyes csoportok egymástól függetlenül fejleszthetik az egyes részegységeket.
Honnan lesz pénz?
A nyílt forráskódú programok készítőinek eredeti ötlete az volt, hogy a szoftverek mellé nyújtott szolgáltatásokért és tanácsadásért fizessenek majd a fogyasztók. A modell azonban eddig még nem bizonyította életképességét.
Hogy ne csak a Linuxról essék szó, vegyük például a Sistina esetét. A cég egy olyan fájlrendszert fejlesztett ki, melyet több számítógép tud egyszerre kezelni, kvázi mintha egy rendszert alkotnának. Az eredetileg ingyen, a forráskóddal együtt kínált Global File System azonban augusztus óta csak fizetés ellenében használható jogsértés nélkül. “A szolgáltatásokkal és a termék mellé nyújtott támogatással képtelenek voltunk érdemi árbevételt elérni” – nyilatkozta David Sass, a Sistina üzleti fejlesztésekért felelős alelnöke.
A hasonló cipőben járó társaságok helyzetét Holger Dyroff, a Linux egyik legnagyobb terjesztőjének, a SuSE-nek a korábbi vezérigazgatója és egyben jelenlegi értékesítési igazgatója summázta találóan: “Az kérdés most, hogy honnan tudunk pénzt keresni.” Stacey Quandt, a Giga Information Group elemzője szerint a kiutat olyan üzleti modell jelenthetné, melyben a cégek az open source lehetőségét felhasználják a szoftverek fejlesztésekor, magát a terméket viszont már pénzért értékesítik.
