2001. októberében a Foglalkoztatási Hivatal 330 157 regisztrált munkanélkülit tartott nyilván, 9,1 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év hasonló időszakában. Ezen belül 11 315 a diplomás munkanélküliek száma, beleértve a pályakezdőket is.
Elbújdosnak szégyenükben?Munkaügyi szakemberek szerint a nyilvántartottnál jóval több diplomás van munka nélkül. A statisztika egyáltalán nem mutatja például azokat, akik saját döntésük miatt nem vállalnak néhány hónapig vagy akár egy évig munkát, vagy azokat, akik már kiszorultak a munkaügyi nyilvántartásból, esetleg egyáltalán nem regisztráltatták magukat. Rejtőzködésük nem véletlen: a diplomás értelmiségiek gyakran szégyellik, hogy állás nélkül maradtak, és nem segélyből, hanem értelmes, végzettségüknek megfelelő munkából szeretnének élni.
Nem lehet pontosan meghatározni, hogy kik a legveszélyeztetettebbek. A Foglalkoztatási Hivatal sem korcsoportonkénti, sem pedig végzettség szerinti megoszlásban nem tartja nyilván a diplomásokat, és a hivatal szakembere még becslésekbe sem bocsátkozott ezeket illetően.
A mutatók hiányában is megállapítható azonban, hogy különösen a 45 év feletti korosztály szorult ki a munkaerőpiacról. Ez komoly gazdasági és társadalmi problémát jelent. Ami pedig a végzettséget illeti: a munkanélkülieknek nyújtott ingyenes elhelyezkedési tanácsadással foglalkozó Nonprofit Vállalkozásért a Népjóléti Szférában Alapítvány tapasztalatai szerint a hozzájuk forduló tartósan munkanélküli diplomások többsége műszaki végzettségű (29 százalék), illetve bölcsész (28 százalék).
Tehetetlen központok?Az átképzés például segíthetne azokon a diplomás munkanélkülieken, akik végzettségük elavultsága vagy a diplomájuk iránti kereslet csökkenése miatt nem tudnak elhelyezkedni. A munkaügyi központoknak azonban nincs arra lehetőségük, hogy egy újabb diploma megszerzését célzó képzést támogassanak. Ajánlatuk kimerül az informatikai, vagy nyelvtanfolyamokban – ez azonban kevés a probléma orvoslására.
Foglalkoznak velük?
Bár a munkanélküliekkel foglalkozó hivatalok tisztában vannak azzal, hogy az általuk közvetített állásajánlatok nem a diplomás munkanélkülieknek szólnak, speciális program nélkül mégsem tudnak segíteni rajtuk. Ilyen pedig ma még nem létezik.
Ezt felismerve a központ elkészítette egy diplomás munkanélküliek elhelyezkedését támogató program koncepcióját, s ezt a Fővárosi Munkaügyi Tanács a közelmúltban el is fogadta. Megoldást keresnek arra, hogy a diplomások esetében hogyan kapcsolhatnák össze az egyes támogatási formákat – például a képzést az önfoglalkoztatóvá válás támogatásával. Vagy: ha valaki nem szeretne vállalkozó lenni, a képzést követően a bértámogatással és a járulékok átvállalásával milyen lehetőségeket tudnak teremteni. Szerepel az elképzelésben például az intenzív álláskeresés támogatása, azaz a központ három hónapos időtartamig állja a helyi tömegközlekedési bérlet árát.
Nehezen találnak állástAggasztó a negyvenen túli diplomások helyzete, hiszen ha egyszer “utcára kerülnek” és nem piacképes a diplomájuk, vagy nem ismernek nyelveket, szinte esélytelenek az elhelyezkedésre. Hiába tiltja a munka törvénykönyve a kor szerinti diszkriminációt, az álláshirdetések többnyire 25-35 éves korig keresnek szakembereket, a felsővezetői pozíciók nagy része pedig meg sem jelenik a munkaerőpiacon: ezek általában fejvadászok közreműködésével vagy ismeretségi körben kelnek el.
•Korábbi írásunk: Esélyek negyven felett
•Háttéranyagunk: Európai startégia: minél többen dolgozzanak
Hercegi ötletből kísérleti program
Magyarországon Károly walesi herceg személyes kezdeményezésére jött létre 1992-ben a Magyar Business Leaders Fórum (MBLF), a londoni The Prince of Wales Business Leaders Forum magyar egyesületeként. Tagjainak száma a támogató és tiszteletbeli tagokkal együtt ma már meghaladja a kilencvenet, képviselteti magát az üzleti élet jó néhány meghatározó vállalata.
A fórum által kidolgozott Ötven plusz/mínusz projekt egyik célja: támogatni a felsőfokú végzettségű, 50 év feletti munkanélkülieket abban, hogy állást találjanak. Tekintettel a probléma bonyolultságára, a Business Leaders Fórum a kormányzati és a civil szektor képviselőiből alakult munkacsoporttal együttműködve kidolgozott egy programot, mely egyrészt mentálisan készíti fel az álláskeresőket, másrészt támogatja szakmai képzésüket – például számítógépes és nyelvi továbbképzés formájában.
Másfélmillió érintettA politikai pártok közül elsőként az SZDSZ dolgozott ki programot az életkor szerinti diszkriminációra. Becslései szerint mintegy másfél millió embernek kell félnie attól, hogy szakmai karrierje, aktív élete idő előtt kényszerűen véget ér. A párt etikai kódex kidolgozásába kezdett, amely garanciát nyújthat a veszélyeztetettek számára, s kötelező erejű lesz a főváros tulajdonában álló vállalatok számára. Figyelemmel kísérik a munkáltatók tevékenységét, web-oldalukon pedig jogi tanácsadást indítanak neves ügyvédek közreműködésével. Az SZDSZ próbapert is szívesen indít, ezenkívül jogi tanácsadással segíti az érintett “idős” munkavállalókat.
A Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával két kísérleti program indult Miskolcon és Pécsett, 24-24 részvevővel. Bár a programot elvégzettek elhelyezkedéséről még nincsenek adatok, Fülöp Edit, a Gazdasági Minisztérium főtanácsosa szerint e programok sikerrel zárultak. Nemcsak azért, mert a résztvevők sikerrel vették a tanfolyamot és a vizsgákat, hanem azért is, mert az itt végző 45-50 évesek megtanulhattak olyan álláskereső technikákat is, amelyeket korábban nem ismertek.
“Igaz, hogy a résztvevőknek több nehézséggel is szembesülniük kellett a program során: egyrészt azzal, hogy koruk miatt már nehezebben tanulnak, másrészt azzal, hogy a képzés idejére megszűnik addigi kenyérkereső “fekete” munkájuk. Ezért több résztvevőnek anyagi áldozatot is kellett hoznia a program elvégzése miatt: volt olyan résztvevő, aki autóját adta el, hogy fedezni tudja a megélhetési költségeket” – mesél tapasztalatairól Fülöp Edit.
Ha sikeres: folytatása következik
A programon szerzett tapasztalatok alapján a minisztérium tervezi olyan munkaerő-közvetítő felállítását is, amely csak az idősebb diplomásokkal foglalkozna. Erre azért van szükség, mert az ő elhelyezkedésük esélyeit a munkaügyi rendszertől való idegenkedés is csökkenti.
A kísérleti programok indításakor úgy tervezték, ha sikerrel járnak, több megyében is elindítják az Ötven plusz/mínusz programot, de erre eddig nem került sor. “Ha valamelyik megyei munkaügyi központ jelzi, hogy szeretné elindítani a programot, számíthat a minisztérium anyagi támogatására” – mondja a Gazdasági Minisztérium főtanácsosa.
|
Foglalkoztatottság Magyarországon
és az Európai Unió tagállamaiban (%) |
|||||||
|
Magyarország, 2000
|
Európai Unió (a 15 tagállam
átlaga) |
||||||
|
Korcsoport
|
Férfak
|
Nõk
|
Együtt
|
Férfiak
|
Nõk
|
Együtt
|
|
|
15-24
|
49,6
|
29,7
|
34,7
|
43,1
|
35,5
|
35,5
|
|
|
25-54
|
78,7
|
66,1
|
72,3
|
86,3
|
64,7
|
64,7
|
|
|
55-64
|
29,7
|
11,3
|
19,4
|
48,3
|
27,8
|
27,8
|
|
|
15-64
|
63,3
|
49,7
|
56,4
|
72,0
|
53,1
|
62,6
|
|
|
Forrás: OECD Employment Outlook,
2000. június |
|||||||
