Belföld

Harmincéves az e-mail

A történeti pillanat részleteit már ellepte a feledés köde, egy dolog azonban bizonyos: 1971 őszén küldte el Ray Tomlinson a világ első e-mailjét. Az elektronikus posta azóta forradalmasította a kommunikációt.

Harmincéves az e-mail 1A technika története pontosan ismeri a távíró históriáját. Samuel B. Morse 1844. május 24-én a Washington és Baltimore között kiépített vonalon adta fel első üzenetét: “Milyen csodás dolgot alkotott meg Isten!”.

Alexander Graham Bell első telefonon elmondott mondatai is megmaradtak a technikatörténet számára. “Mr. Watson, jöjjön ide, szükségem van önre” – mondta a távbeszélőbe a feltaláló.

A rádió 1895 szeptemberében született meg. Guglielmo Marconi 3 rövid jelet (a Morse-ábécé S betűjét) küldte el a pár kilométerrel távolabb felállított vevőkészülékre. Segítője puskalövéssel jelezte, hogy megérkezett az üzenet.

Az e-mail a távíróhoz, a telefonhoz és a rádióhoz hasonlóan forradalmasította a kommunikációt. A történet részletei azonban homályosak.

“…vagy valami ilyesmi”

Harmincéves az e-mail 2Egy biztos: Ray Tomlinson 1971 őszén küldte el a világ első e-mailjét. Az e-mail szülőatyja azonban nem emlékszik pontosan az időpontra, a küldemény címzettjére, de még az üzenet tartalmára sem.

Egyik nyilatkozata szerint lehet, hogy Lincoln gettysburgi beszédének első sorát küldte el. De mivel több tesztüzenetet küldött, nem biztos a levél tartalmában. “A legelső üzenet valószínűleg ez volt: QWERTYUIOP. Vagy valami ilyesmi”. Tomlinson egyedül abban biztos, hogy csupa nagybetűvel írt.

A feltaláló mérföldkőnek sem tartja találmányát. A program csak 200 sornyi kódból állt és két, már létező rendszert kapcsolt össze – szabadkozott a mérnök.

Egy véletlen jelképTomlinson olyan jelet akart választani a címzett és a célszámítógép elkülönítésére, amely semmilyen személy vagy számítógép nevében nem szerepel. Billentyűzetén végigtekintve az “@” jelet választotta, amely később az internet-korszak jelképévé vált.

Az e-mail születése

Tomlinson a Bolt Beranek and Newman (BBN) nevű cambridge-i cégnél dolgozott. Ezt a vállalatot bízta meg az amerikai hadügyminisztérium az ARPANET nevű számítógépes hálózat kialakításával, amelyből később kifejlődött az internet.

A mérnök két projekten is dolgozott. A SNDMSG egyike volt a már a hatvanas években is létező üzenetküldő rendszereknek. Ezek azonban még messze álltak az e-mailtől, csupán az azonos gépen dolgozó személyek hagyhattak egymásnak szöveges üzenetet. Ez a gyakorlatban úgy ment végbe, hogy az “elküldött” szövegfájlt hozzácsatolták a címzett postaláda-fájljának a végéhez.

Tomlinson másik feladata a CYPNET nevű kísérleti fájlküldési protokoll kidolgozása volt, amelynek segítségével az ARPANET akkor még 15, egymástól földrajzilag távol eső, hálózatba kapcsolt gépe között a felhasználók fájlokat küldhettek egymásnak. A rendszer képes volt fájlokat küldeni és fogadni, de nem volt képes egy létező fájlhoz hozzáilleszteni egy másik fájlt.

Tomlinson kétszáz soros kódja ezt a problémát küszöbölte ki. A címzett és a gép nevét pedig az @ jellel választotta el egymástól.

Áldás vagy átok? A kéretlen, sorozatban küldött marketinglevelek (az úgynevezett spam) vagy az e-mailen terjedő vírusok (például a Nimda) gyakran megkeserítik az e-mailezők életét. Az elektronikus levél azonban életmentő is lehet: a szeptember 11-ei tragédia után a telefonvonalak túlterheltsége miatt sokan csak e-mailben tudták értesíteni szeretteiket.

Kis ötletből forradalmi változás

A BBN mérnöke nem is volt tudatában annak, hogy ötlete néhány röpke évtized alatt mekkora változást hoz a kommunikációban. 1971-ben az ARPANET-nek csupán néhány száz felhasználója volt, az adatátviteli sebesség pedig körülbelül kétszázszor lassabb, mint egy mai standard 56,6 kbps-os modemé.

Az internethasználat hihetetlen megugrásával jelentősen megnőtt Tomlinson ötletének jelentősége is: az elektronikus levél a világ egyik legfontosabb kommunikációs eszköze lett. Az IDC kutatócég múlt hónapban megjelent tanulmánya szerint ma a világon napi 16 milliárd e-mailt küldenek el, és ez a szám az elkövetkező négy évben várhatólag megduplázódik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik