Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) hétfői ülésén nem jött létre a megállapodás a jövő évi minimálbérről. A kormány a jövő héten pénteken folytatja az egyeztetést a szociális partnerekkel. Annak ellenére döntött így, hogy a Munka törvénykönyve alapján kedd óta maga dönthetne a minimálbér mértékéről.
A tanácskozáson a kormányzati oldal nem változtatott korábbi álláspontján. De azt vállalta, hogy megvárja a következő fordulót, és csak azután dönt. Ennek ellenére szinte teljesen biztos, hogy marad az 50 ezer forint, csupán a kompenzáció mértéke kérdéses.
Ez történt tavalyA múlt évben a szociális partnerek többfordulós egyeztetés után sem tudtak megegyezni a kormányzattal. Így végül a kormány önállóan dönthetett a csaknem kétharmados emelésről, és vezette be a 40 ezer forintos értéket 2001-re.
A nagy cégeknél olcsóbb lesz a munkaerő
A vállalkozói szférában minden harmadik foglalkoztatottat, mintegy 617 ezer alkalmazottat érint a minimálbér 50 ezer forintra emelése – derül ki a gazdasági tárca elemzéséből, amelyet a személyi alapbér alapján számítottak. A májusi adatfelvétellel készített analízis megállapítása szerint az 50 ezres legkisebb bér bevezetése összesen 45,8 milliárd forint pótlólagos bérterhet jelent a legalább öt alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások számára. Az öt főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásokról nincsenek megbízható adatok A 44 ezer forintos jövő évi minimálbér például csupán 7,2 milliárd forint, az 55 ezer forintos pedig 86,9 milliárd forint bértömegnövelést kényszerítene a munkaadókra.
Az ötvenezres megoldással párhuzamosan 2002-ben két százalékponttal mérséklődik a munkáltatói társadalombiztosítási (tb) járulék nagysága. A felmérés eredményei szerint ez jórészt ellensúlyozza a magasabb minimálbér okozta munkaadói többletterheket. A kettő eredőjeként csupán fél százalékponttal nő a munkaerő költsége. Az elemzés viszont figyelmen kívül hagyja a munkaadók által fizetendő egészségügyi hozzájárulás jövő évi növelését.
Messze még az EU-szintAz 50 ezer forintos minimálbér szentesítésével a magyar átlagkereset és a minimálbér aránya körülbelül megfelel az EU-s országokénak. Ott ugyanis a minimálbér 390 és 1259 euró (100-322 ezer forint) között szóródik. Távol azonban még az utólérés, hiszen például Portugáliában a munkavállalók alig 8 százaléka él minimálbérből, míg ahol ez az arány a legmagasabb, Luxemburgban is csak 17 százalék. Magyarországon viszont az emelés után is a keresők 28 százaléka próbál meg ennyiből kijönni.
A mezőgazdaság, a textil- és a bőripar a legnagyobb vesztes
Az ágazatok közül a legnagyobb vesztesek közé a mezőgazdaság, a textil- és a bőripar tartozik majd. Ezek a járulékcsökkentéssel együtt is csaknem 3 százalékos bérköltség-növekedést szenvednek el. Ezekben az ágazatokban minden második dolgozónak, csaknem 125 ezer embernek kell növelni a bérét, ha elkövetkezik az 50 ezres előírás. A legfontosabb exportáló ágazatok, így a jármű-, a gép- és a műszergyártás viszont egy százalékpont körüli pozíciójavulást könyvelhetnek el.
A legnagyobb nehézséget az 5-9 főt foglalkoztató vállalkozások számára jelent az 50 ezres minimálbér, a személyi alapbér alapján számolva. Számukra összességében 3,1 százalékkal drágul 2002-ben a munkaerő. A 10-19 fős cégeknél 2,2, a 20-49 főt alkalmazók számára 1,5, az 50-299 főt foglalkoztató vállalkozásoknál pedig 0,5 százalékos növekedést jelent ez a minimálbérszint. A legnagyobb foglalkoztatók körében viszont egyértelműen csökkenhet a bérköltség. A legalább ezer alkalmazottnak munkát adó vállalatoknál például csaknem egy százalékponttal kevesebb lehet jövőre a munkaerő ára.
|
Az ötvenezer forintos minimálbér
hatásai (személyi alapbér alapján) |
|||||||
|
Cégnagyság (fõ)
|
5-9
|
10-19
|
20-49
|
50-299
|
300-999
|
1000-
|
|
|
Érintett létszám
(ezer fõ) |
131
|
115
|
59
|
164
|
79
|
70
|
|
|
Érintettek a cégnagyságnál
(%) |
57
|
50
|
45
|
35
|
22
|
15
|
|
|
Bértömegszükséglet
(milliárd forint) |
10,5
|
9,1
|
4,5
|
12,0
|
5,4
|
4,4
|
|
|
Bérnövelés az érintetteknél
(%) |
15
|
15
|
15
|
14
|
13
|
12
|
|
|
Bérnövelés-tb-járulékcsökkentés
hatása (%) |
+3,1
|
+2,2
|
+1,5
|
+1,5
|
+0,5
|
-0,8
|
|
|
Forrás: Gazdasági Minisztérium
|
|||||||
Regionális bontásban szintén felemás a kép. Azokban a térségekben, ahol viszonylag kevesen keresnek a minimálbér környékén, nem okoz többletköltséget a várható emelés. Például Budapest, Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében a tb-járulék mérséklése túlkompenzálja a kiadásokat, így a munkaerőköltség összességében még csökken is, fél százalékpont körüli mértékben. A legnagyobb nehézséget viszont Békésben és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében okozhat, ahol a munkaadók terhe összességében két százalékponttal nő jövőre. Ennél alig jobb további öt megye helyzete, ahol 1,8 százalékos lesz a várható romlás.
Az eredeti elképzelésekA Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) eredetileg 46 ezer forintos minimálbért javasolt 2002-re. Ennél nagyobb értéket csak a jelenleg 4200 forintos egészségügyi hozzájárulás jelentős csökkentésével, illetve egy normatív alapon működő – legalább 10 milliárd forint keretű – kompenzációs rendszer bevezetésével tartott elfogadhatónak. A kilenc munkaadói szervezet a havi 40 ezer forintos összeg változatlanul hagyása mellett a minimálbér adómentessé tételét javasolta. A munkavállalói oldalon álló szakszervezeti konföderáció 57,5 ezer forintra emelné 2002-ben a minimálbér havi összegét, számításaik szerint ezzel érné el az átlagbér 60 százalékát. A munkavállalók minimális célja a 40-42 ezer forintos nettó minimálbér elérése volt, ez felel meg a gyakorlatban a létminimum szintjének. A havi bruttó 50 ezer forint ugyanis a gyakorlatban átlagosan nettó 38,5 ezer forintos fizetést jelent.
Viták továbbra is vannak
A megegyezés azonban továbbra sem biztos. Az OMT legutóbbi ülésén ugyanis a szakszervezetek még mindig kevesellték a kormányzat által javasolt 50 ezer forintos érték nettó tartalmát. Ez továbbra sem éri el a létminimum szintjét. A munkaadói oldal pedig az 50 ezer forintot sokallta, csak jelentős kompenzációs kerettel együtt tartják elképzelhetőnek bevezetését.
Az eddigi három tárgyalási forduló mindegyikén a kormányzat határozottan kijelentette: a központi költségvetés nem képes az 50 ezer forintnál magasabb minimálbérből adódó a versenyszférabeli terhek átvállalására. Ráadásul a büdzsé nem képes szerepet vállalni az 50 ezer forint adótartalmának mérséklésében.
A szakszervezetek szerint viszont csak szándék kérdése, hogy a költségvetés hozzájáruljon a létminimumot megközelítő, vagy elérő nettó tartalmú minimálbér eléréséhez. A szakszervezetek az adócsökkentés helyett elfogadják akár azt is, ha emelik az adómentesen adható étkezési hozzájárulás mértékét. Ha a szakszervezetek követelésének egy részét teljesíti a kormány, létrejöhet a háromoldalú megállapodás.
A kormányzat a korábbinál jóval nagyobb kompenzációt hajlandó adni a Munkaerőpiaci Alapból. A magasabb minimálbér miatt nehéz helyzetbe kerülő munkáltatók terheit enyhítő keret akár tízmilliárd forint is lehet, bár a munkaadók 10-20 milliárdot követelnek. Az alapból adott támogatásra viszont nem jogosultak az egyéni vállalkozók, márpedig az őket képviselő három szervezetnek jelentős a súlya a munkáltatói oldalon.
A Munkaerőpiaci Alap irányító testülete a jövő szerdán ül össze. Nehézséget okozhat azonban, hogy az alap további pénzeket elsősorban az aktív foglalkozatási eszközökre szánt forrásokból tud elkülöníteni.
