Belföld

Inflációs jelentés: játék a számokkal

A jegybank első ízben közzétett inflációs jelentése középtávon optimistább az elemzőknél: 2002 végére csupán 4,2 százalékos éves drágulással számol. Az idei, 7,7 százalékos prognózis viszont megegyezik a piaci várakozásokkal.

Inflációs jelentés: játék a számokkal 1A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 40 százalékos esélyt lát arra, hogy az idei december/december alapú infláció meghaladja a 8 százalékot – olvasható a jegybank szerdán közzétett inflációs jelentésében.

SarokszámokAz elemzésben az MNB a jelenlegihez közeli, 247,1 forintos és 0,854 dolláros euróval, 26,7 dolláros Brent-olajárral számolt.

Az MNB júliusban váltotta fel korábbi árfolyamkövető monetáris politikáját az új rendszerrel. A szakzsargonban implicit inflációs célkövető rendszerként emlegetett technika lényege, hogy a bankok bankja hat negyedévre előre inflációs célokat rögzít, és ennek megfelelően hozza meg monetáris politikai döntéseit.

Negyedéves inflációs célok
2001
2002
III
IV
I
II
III
IV
8,6%
7,9%
7,3%
5,3%
4,6%
4,2%

Az inflációs célkitűzés az idén decemberre 7, 2002 utolsó hónapjára 4,5 százalék. “A jegybank csak akkor avatkozik be az inflációs cél megvalósulása érdekében, ha a negyedéves inflációs előrejelzések hosszú távon kilógnak a célsávból” – nyilatkozta Hamecz István, az MNB munkatársa.

A központi bank kiadványát olvasgatva kiderül, hogy mit is értenek hosszú táv alatt. Szerintük ez jelen esetben másfél év. A monetáris intézkedések gazdasági átfutásához legalább ennyi időre szükség van, és nem valószínű, hogy a jegybank pusztán a cél rövid távú nominális teljesülése érdekében korábban beavatkozna.

Valószínűségek világa

Az új monetáris rendszer egyik sajátossága, hogy a jegybank nem csupán inflációs számokat mond, hanem ezekhez még valószínűségeket is rendel. Első pillantásra ez még inkább összekuszálja a helyzetet, ugyanakkor az elemzők és a jegybank között folyó számháborút termékenyebbé teszi.

Mitől csökkenhet az infláció?A válasz rövid távon a fogyasztói kosár egyötödét adó élelmiszerárakban rejlik, hosszú távon pedig az iparcikkeknél várható kedvező tendencia. Az élelmiszerek idei első két negyedévben 20 százalék közelébe kúszó drágulása az év második felében látványosan 15 százalék alá csökkenhet. Különösen igaz ez a feldolgozatlan élelmiszertermékekre. A kosár negyedét kitevő iparcikkek körében pedig az áremelkedés üteme a jelenlegi 5,2 százalékról jövő ilyenkorra már negatívra vált át.

A prognózis szerint az MNB decemberre 7,7 százalékos éves inflációt vár, ám ennek nagy a bizonytalansága, a húsárak kiszámíthatatlansága miatt. Az idei évre az MNB 9,3 százalékos átlagos fogyasztói árnövekedést jelez. Jövőre a december/decemberi infláció 4,2 százalék lesz, és 40 százalék a valószínűsége annak, hogy ez alatt alakul a tényleges fogyasztói áremelkedés.

Az 5,5 százalékos felső célértéknél magasabb infláció kialakulására is van 30 százalék esély. Jövőre az MNB előrejelzése szerint az egész éves fogyasztói áremelkedés 5,4 százalék lesz.

Mit mondanak az elemzők?

A jegybank év végi inflációs előrejelzése nagyjából megegyezik a miénkkel (7,6%), de a jövő decemberi 4,2 százalékkal szemben saját prognózisunk 5 százalék – kommentálta a jelentést Zsoldos István, a Concorde makroelemzője. A szakértő hangsúlyozta, hogy a bérek és a piaci szolgáltatások árai egyaránt okozhatnak még kellemetlen meglepetéseket.

Az MNB inflációs várakozása
éves
december végén
2001
9,3%
7,7%
2002
5,4%
4,2%

A LehmanBrothers még ennél is pesszimistábban foglalt állást a kérdésben. Az amerikai befektetési ház szerint óriási a szakadék jövő évi inflációs előrejelzéseik között. A Lehman 6,2 százalékos éves drágulást jelez előre 2002. decemberére, ez kerek 2 százalékponttal magasabb az MNB prognózisánál. Úgy látják, hogy a jegybank nagyra törő jövő évi inflációs célkitűzése csak akkor valósulhat meg, ha 2002-ben nem áll talpra a világgazdaság. Két további, az előbbieknél valószínűtlenebb forgatókönyv szerint az MNB elképzelése 4-6 százalékos reálkamat vagy további jelentős forinterősödés mellett fordulhatna elő.

Kockázatforrások

A jegybanki előrejelzés bizonytalansága három tényező, a mezőgazdasági árak, az olaj és az euró árfolyama körül csoportosul.

A forint kiszélesített árfolyamsávja miatt az importált infláció szintén kulcsszerepet játszik. Az MNB számításai szerint minden 1 százalékpontos külföldi iparcikk infláció gyorsulás 0,3 százalékkal emeli a teljes fogyasztói árindexet. Ugyanez persze fordítva is igaz.

Makroprognózist is mellékeltek

Inflációs jelentés: játék a számokkal 2Az MNB nemcsak az inflációt járta körül jelentésében, hanem az idén és jövőre várható makrofolyamatokat is értékelte. Eszerint a gazdaság dinamikus növekedési üteme folytatódik: előbb a választási év megnövekedett költségvetési kereslete, majd jövőre a javuló külső konjunktúra ellensúlyozhatja a forint felértékelődésének fékező hatását.

A GDP idén 4,1-5,1 százalék, jövőre 4,0-4,9 százalék között, de inkább az alsó érték közelében bővülhet. A költségvetés az év első felében mindössze a GDP 0,4 százalékával bővítette a keresletet, a kiadások második fél évben várható megugrása miatt az éves közvetlen keresletbővítés eléri a GDP 2,4 százalékát. A folyó fizetési mérleg hiánya idén 2,2-2,5 milliárd euró (a GDP 3,8-4,3 százaléka), jövőre 2,7-3, milliárd euró (a GDP 3,9-4,5 százaléka) lehet.

Az előrejelzés szerint az államháztartás finanszírozási igénye 2001-ben – a tavalyi GDP-arányos 3,6 százalékról – 5,5 százalékra emelkedik. Ugyanakkor a teljes nemzetgazdaság finanszírozási igénye jövőre a GDP százalékában nem változik, tekintettel arra, hogy az államháztartás 4,8 százalékra csökkenő finanszírozási igénye a magánszektor romló finanszírozási képességével társul.

A reálbér-emelkedés üteme jövőre elmarad az ideitől, azaz a felértékelődésből származó jövedelem-kiesés részben a háztartásokra hárul. Mivel a jövedelemcsökkenésnél kisebb fogyasztáscsökkenéssel számol a jegybank, prognózisa szerint jövőre a háztartások finanszírozási képessége tovább csökken.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik