A televízió honlapján olvasható cikk szerint a rendszerváltozás utáni „olajmaffia-botrány egyik kulcsszereplőjét” a budapesti éjszakai élet egy másik ismert alakja, Prisztás József meggyilkolása ügyében is felbujtóként gyanúsítják. A Hír TV emlékeztet arra, hogy Prisztás Józsefet 1996-ban az autójában lőtték le fényes nappal Óbudán. A rendőrség szerint a háttérben olajügyek álltak – tették hozzá.
P. Tamás ügyvédje, Bánáti Kristóf a Hír TV-nek elmondta: védence tagadja a vádakat. Az ügyvéd kifejtette: az őrizetbe vétel megtörtént, két gyanúsítást közöltek P.-vel. Egyrészt az Aranykéz utcában megölt – Boros Tamás néven ismert – Boros József Károly meggyilkolásával kapcsolatban felbujtóként gyanúsították meg, és ugyanígy felbujtóként gyanúsították meg Prisztás József meggyilkolásával kapcsolatban is. Hozzátette: ügyfele abszurdnak tartja a vádakat, ártatlannak vallotta magát, és ennek megfelelően meg is tagadta a vallomást.
„Semmilyen magyarázatot nem kaptunk erre, de mi is nagyon csodálkoztunk, hogy 14, illetve 16 év után két olyan ügyben gyanúsították meg, amiben mindenki tudja, hogy évek óta tartanak a nyomozások, számára is teljes talány, hogy miért éppen most történt ez a gyanúsítás” – idézte a Hír TV Bánáti Kristófot.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) felkérésére a Terrorelhárítási Központ (TEK) szombaton öt embert fogott el, egyikük P. Tamás. A police.hu oldalon közzétett közlemény szerint a TEK több budapesti és vidéki helyszínen összehangolt akció keretén belül intézkedett.
P. Tamás egy időben a körözött magyarok listáján a legkeresettebbnek számított. Ő volt az olajügyekben játszott állítólagos központi szerepe miatt elhíresült Energol Rt. egyik igazgatója. A Népszabadság 2003-ban írt arról, hogy „nemrégiben (…) minden különösebb hírverés nélkül törölték P.-t a körözöttek sorából”. A neki tulajdonított bűncselekmények ugyanis elévültek, miután a rendőrség azóta, hogy elfogatóparancsot adott ki ellene, nem tudta elfogni és meggyanúsítani Portikot. A bűncselekmény az adott jogsértésért kiszabható maximális büntetés időtartamának megfelelő idő elteltével elévül. A közel hatéves nyomozás alatt nem gyűlt össze annyi bizonyíték, amennyi a gyanúsításhoz, P. esetleges őrizetbe vételének megalapozásához szükséges lenne – írta annak idején a lap.
Az úgynevezett olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, szerény becslések szerint a kilencvenes években több százmilliárd forint kár érte a költségvetést emiatt. Az „olajos ügyek” 1991–1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára teremtett alkalmat. A két termék minőségileg azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették.
