Vincze Miklós

A XX. század szülte zsenik képeiért a világ legfontosabb múzeumai és magángyűjtők versenyeznek.

A németek a westminsteri katedrálist célozták meg, de nem jártak sikerrel. A hiba a világ legfurcsább templomkertjét hozta létre.

Az 1945-ben jórészt elpusztult gellérthegyi villasor egyik házát nem egy szimpla kerítés választotta el az utcától. Hanem egy valóságos műalkotás.

A nyolcszobás otthon három hálószobát is rejt, de három fürdőszoba, valamint két nappali is megbújik benne.

Kutatók nemzetközi csapata László Fülöp több mint négyszáz lappangó munkáját keresi – huszonkettő már előkerült.

Egy korsó sör tizenegy krajcár – hirdeti a felirat, pedig az ezüst- és rézérméket százhúsz éve már egyetlen hely sem fogadja el.

Az óriás napfényben izzó szemei már harminc éve figyelik a thai főváros egyre sokasodó felhőkarcolóit.

A szibériai Omszk 1992-ben kezdett metróépítésbe. Nem haladnak túl jól.

Ínycsiklandó pizzák, gyönyörű palacsinták és csodás fagyigombócok? A valóság távolról sem az, aminek látszik.

A nem csak az első magyar olimpikonként, de építészként és más sportokban is maradandót alkotó Hajóst az olasz fronton fényképezték le.

Az Andrássy úti épületet korábban grófok, hercegek, és egy államfő is lakta, falai közt pedig talán egy uralkodó is megfordult.

A nyilvánvalóan engedély nélkül született munkák sokszor akár egy furcsa világvége-film díszletei is lehetnének.

A belváros egy elfeledett szecessziós gyöngyszemének falán a 2011-ben véget ért felújítás alatt tűntek fel a nevek.

A képet talán maga az író készítette, a hátoldalára írt szöveg azonban biztosan az ő műve.

Kolodko Mihály legújabb munkáját a szovjet hősi emlékmű közelében helyezte el.

Húszperces film 1997 nyaráról, mikor még úgy tűnt: a park sosem zárja majd be a kapuit a gyerekek és felnőttek előtt.

A sokszor háromezer évesnél is idősebb tárgyak legendás állatokat mintáznak, céljuk azonban eddig nem volt ismert.

Képkeretek, sétabotok, dísz- és használati tárgyak, valamint szelencék és órák is elhagyták a műhelyet, ezek egyike pedig Magyarországon rejtőzik.

Négy mű, amit saját alkotója, illetve más művészek és kereskedők pusztítása tett még fontosabbá.

Idén a Vizafogó Tagóvoda és a magyar modern építészet klasszikusának bővítési terve nem talált legyőzőre.

Az Átló új projektje az őskortól 1950-ig, a mai Budapest megszületéséig tartó időszakot öleli fel.

A Ramovill nem bízta a véletlenre: egy kisgyermek, vagy modell helyett inkább egy kis ormányosnak adták a főszerepet.

Nem, nem csak a recept ugyanaz, hanem maga a leves is.

A hatvanas években megálmodott átváltozás végül a tervasztalon maradt, a tér azonban így is a város egyik legsokszínűbbje lett.