Élet-Stílus útitárs

Székesfehérvár, a csodákkal teli koronázóváros

A közép-dunántúli város rengeteg látnivalójával épp ideális célpont egy hosszú hétvégére, még télen is.

Az őskor óta lakott környéken, három hegység lábánál fekvő, Géza fejedelem által 972-ben alapított Székesfehérvár a magyar történelem egyik legfontosabb helyeként – egykori fővárosként, királyi székhelyként, temetkezési helyként, és ötszáz éven át kizárólagos koronázóvárosként – ezer év történelméről mesél, de nem csak ezért, hanem kulturális élete és látnivalói miatt is megérdemelné, hogy minél többen meglátogassuk, és megismerjük.

Cikkünkben ezért a királyok városa olyan pontjait mutatjuk be, amelyek meglátogatása egy ide tervezett téli hosszú hétvége során egyszerűen kihagyhatatlan lenne.

Korcsolyázás a Zichy-liget gyönyörű zenepavilonja körül

Az idén száznegyven éve született, főként koncerthelyszínként használt pavilont az Ázsia-kutatóként ismert gróf Zichy Jenő állíttatta fel, azt azonban biztosan nem hitte volna, hogy az eredetileg az Oetl-öntöde által az 1879-es Iparkiállításon bemutatott reklámdarab körül mára téli korcsolyapálya alakul ki. Pedig milyen jó ötlet volt!

Szent István mauzóleuma

Fotó: vargalanna/Wikimedia Commons

A Szent István uralkodásának derekán épülni kezdett Nagyboldogasszony-bazilika a török elleni harcok során pusztult el: 1601-ben a lőporral teli torony robbant fel, majd égette porig az épületet, a következő évtizedekben pedig a keresztények és a törökök is kőbányaként tekintettek a romokra. A XIX. század hajnalára a földdel egyenlővé vált épület feltárása már csak kevés értéket tudott megmenteni, Európa egyik legnagyobb bazilikája pedig örökre eltűnt.

Történelmi jelentősége ezzel persze nem halványodott, hiszen az 1038-ban trónra lépő Orseolo Pétertől egészen a mohácsi vész után, 1526-ban magyar királlyá vált I. Ferdinándig egyetlen kivétellel (IV. Béla a város egy másik templomában lett a magyarok feje) minden uralkodót itt koronáztak meg, közülük tizenötöt pedig itt is temettek el. Egyetlen sír élte túl sértetlenül a fosztogatást és a két évszázadon át való pusztítást: III. Béláé és feleségéé (vagy Könyves Kálmáné – a témában a szakértők máig sem jutottak el a konszenzusig), de más síremlékek részletei is megmaradtak.

Ezek közül ma Szent István szarkofágja látogatható a tiszteletére épített mauzóleumban, amelynek falán a modern magyar festészet zsenije, Aba-Novák Vilmos (1894-1941) 1938-ban született százharminc négyzetméteres szekkója (falfestménye) látható, rajta a király életéből vett jelenetekkel, a Szent Koronával, illetve számos uralkodó és ismert személy alakjával.

A Palotavárosi Skanzen, szívében a Szerb ortodox templommal

Fotó: David Sallay

A szocializmus évtizedei alatt átalakult város tízemeleteseitől alig néhány lépésnyire nyújtózik a város legérdekesebb utcája, a Rác utca, ami a nyolcvanas évek óta skanzenként működik, bemutatva a nem csak Szentendrén, de Székesfehérváron is nagy számban élt, a város életébe kereskedőként bekapcsolódott rácok mindennapjait. Az egykor Rácváros főutcájaként szolgált rövid utcácskában többek közt egy teljes berendezését megőrzött szerb földműves házat, a kalapos dinasztiát alapító Dietrich Ede századfordulós műhelyét, illetve a szerb ortodox templomot csodálhatjuk meg.

Utóbbit kár lenne kihagyni, hiszen a belső terében ma kétszázötven évvel ezelőtti képét őrző épület rokokó ikonosztáza és falfreskói a keleti kereszténység szokásaihoz híven lélegzetelállítóak.

És ha jókor érkezünk, mindezek mellett akár még szuper családi programokon is részt vehetünk!

Bory-vár

Fotó: Globetrotter19 / Wikimedia Commons

Az egyszemélyes projektként indult székesfehérvári Tádzs Mahal az építészként, szobrászként és festőművészként is alkotó Bory Jenő (1879-1959) fő műve, hiszen élete több mint felét – harminchat évet – ennek építésére áldozott.

Fotó:  Oliv0 / Wikimedia Commons

Az 1923-ban induló munkák végül halála után öt évvel, 1964-ben fejeződtek be, a jórészt betonból készült, héttornyos alkotás pedig azóta Bory gipsz- és betonszobraival, illetve hozzá köthető tárgyakkal és festményekkel tömött múzeumként üzemel.

Ha Fehérvár, akkor jégkorong

Fotó: MTI/Czagány Balázs

Székesfehérvár a magyar hokiélet egyik központja, így ha mindig is kíváncsiak voltunk, hogy hogyan zajlik egy meccs, vagy utána szeretnénk járni a legendának, ami szerint a korong a játékidő jó részében egyszerűen láthatatlanul suhan, nincs is más hátra, mint – akár családosan is – ellátogatni a Fehérvár AV19 egy hazai mérkőzésére.

Az Árpád fürdő

Fotó: MTVA/Bizományosi/Jászai Csaba

A szecessziót gyönyörűen képviselő fürdőépületekből a századfordulós Magyarországon egyáltalán nem volt hiány – ennek a hirtelen építési láznak kitűnő képviselője az épp tíz évvel ezelőtt teljes körűen felújított, 1905-ben Hübner Jenő tervei szerint született Árpád Fürdő, ami ma is számtalan csodás részletet – így egy faragott kabinsort, illetve díszburkolatokat – őriz, a téli hidegben is megidézve a boldog békeidők utolsó pillanatait.

Az Órajáték és Óramúzeum

Fotó: Globetrotter19 / Wikimedia Commons

Európa tele van csodás óraművekkel és órajátékokkal. Legtöbbjük – így az 1410-ben született prágai – hosszú évszázadok óta mutatja már az időt, illetve szórakoztatja a rendszeresen induló játékot figyelőket, a székesfehérvári azonban csak 2002-ben született meg. Ez persze semmit sem von le a szépségéből és értékéből, hiszen a Kovács Jenő, Ecsedi Mária és Schulz István tervei szerint megszületett időmérő csodásan kiegészíti a neki otthont adó műemléképületet.

A némiképp szokatlan módon 24 órás beosztású számlap felett kétóránként magyar uralkodók, illetve Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Margit és Aragóniai Beatrix királyné, I. (Hunyadi) Mátyás felesége jelennek meg. Az épületben az időmérő szerkezetét készítő Kovács Jenő gyűjteménye kapott helyet – érdemes erre is időt szánni, miután a kezünkben egy pohár forralt borral megnéztük az órajátékot.

Az ország legfurcsább köztéri alkotása

Fotó: Dr. Pinczés Sándor / Köztérkép

Budapesten az elmúlt években az Ungvárról indult Mihajlo Kolodko miniszobrai – így a Mekk Elek, a Főkukac, vagy épp a Kockásfülű nyúl – csalnak mosolyt a járókelők arcára. Székesfehérváron Kocsis Balázs teszi ugyanezt, hiszen a stílszerűen a négy évvel ezelőtti bolondok napján avatott domborműves táblája csak ennyit mond:

Ebben a házban sem lakott 1912-1916 között Albert Einstein.

Étel-ital

Mindez persze nem lenne az igazi néhány jó gasztronómiai élmény nélkül: tökéletes lehetőséget nyújt erre a város szívéből néhány perc alatt elérhető, újragondolt magyar fogásokkal operáló bEAT, az édességekre vágyók számára pedig a Krém két cukrászdájának egyike a megoldás.

Téli országjáró

Utazd körbe az országot! A városokról szóló írásainkat itt találod. A projektet a Shell támogatta.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.