Kultúra

A második világháború óta elveszettnek hitt festmények kerültek elő

Kutatók nemzetközi csapata László Fülöp több mint négyszáz lappangó munkáját keresi – huszonkettő már előkerült.
Korábban a témában:

Bethlen István 1923-ban tárgyalásokat folytatott Londonban, mint a háborús vesztes Magyarország miniszterelnöke – ekkor ült először modellt a világhírű magyar származású portréfestőnek, László Fülöpnek. Arcmása egyszerre tükrözi a pozíció történelmi súlyát és emberi terhét. Évekkel később a miniszterelnök felesége a következő szavakkal méltatta László legendás emberismeretét:

A nagy művész akkor ilyennek látta az uramat, fáradtnak, betegnek és elkínzottnak […] Ez látszik meg ma is a képen, amelyet azonban nagyon szeretek így is.

Bethlen István megtalált portréja (1923). Fotó: Giorgio Benni / de Laszlo Foundation

Bár itthon kevesen ismerik László Fülöp művészetét, a százötven éve született művész a világ egyik legkeresettebb portréfestője volt. A századfordulótól a második világháborúig tartó karrierje során több mint négyezer képet készített, köztük európai uralkodók és egyházi méltóságok, például II. Erzsébet brit királynő, Ferenc József osztrák császár és magyar király, II. Vilmos német császár és XIII. Leó pápa portréját. Festményei, levelezése, naplói és az általa készített családi filmarchívum nyomán a XX. századi magyar és európai történelem és társadalomtörténet egy szegmensébe, az arisztokraták és a nagypolgárság világába nyerhetünk betekintést. Az évfordulóról a január 5-ig látható „A nagyvilág művésze vagyok…” László Fülöp (1869-1937) című kiállítás emlékezik meg a Magyar Nemzeti Galériában.

A kiállítás szervezése kapcsán

az utóbbi egy évben huszonkét lappangó kép került elő,

de a művész életművét feldolgozó alapítvány, a The de Laszlo Archive Trust továbbra is keresi, többek között, a Széchenyi, Andrássy, Festetics és Hatvany családok tagjairól, és számos neves politikusról – például Wekerle Sándorról és Apponyi Albertről – festett képeket.

Életművét és a Városliget közelében álló óriási villáját Bellák Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria muzeológusa mutatja be:

László Fülöp karrierjének felívelése egybeesik Budapest nagyvárossá válásával: ekkor emelkedett fel az a nagypolgári réteg, amely aztán Lászlóhoz fordult portréinak elkészítésével. Ők voltak Budapest építtetői, befektetéseiknek köszönhetően születhettek meg az Andrássy utat és a Kodály köröndöt övező paloták. László megrendelői között megtalálni gavosdiai Sváb Sándor terménykereskedőt, Harkányi Frigyes bárót, az I. világháború előtti magyar közgazdasági élet egyik vezető szereplőjét, vagy Schlesinger Mór gabonakereskedőt, aki az egész családját megörökíttette a fiatal festővel. László életművén, így modelljein, megrendelőin, illetve a festmények sorsán keresztül szinte felvázolható mintegy fél évszázad viharos történelme. A második világháborút követően szétszóródott és részben elveszett képek a kor és társadalmának egy unikális lenyomatát rejtik. Hasonló betekintést engednek az időszakba László filmfelvételei is, melyeket egyik megrendelőjétől, a Kodak céget alapító, George Eastmanntól kapott Cine-Kodak B-típusú amatőr kamerával készített. László előszeretettel használta ezt a filmfelvevőgépet utazásai során, óhatatlanul is egy azóta letűnt világot örökítve meg.

A festő életével és munkásságával kapcsolatos kutatás elősegítésére, műveinek nyilvántartásba vételére, és az életmű-katalógus kezelésére jött létre a jótékonysági alapítványként működő The de Laszlo Archive Trust.

Az általuk feljegyzett 4600 alkotásból több mint 400 lappang,

de a korai, magyar vonatkozású képek esetében ezek aránya még ennél is magasabb.

Gróf Andrássy Sándorné elveszett portréja. Fotó: The de Laszlo Archive Trust

Az életmű-katalóguson dolgozó nemzetközi kutatócsoport munkájához számos sikersztori fűződik: az elmúlt egy évben 22 kép került elő, köztük a II. világháború óta elveszettnek hitt Bethlen István képmása mellett, felesége Bethlen Istvánné, gróf Csekonics Jánosné, illetve Ripka Ferenc, Budapest egykori főpolgármesterének portréja.

Még keresik

Az összes, eddig nem megtalált kép reprodukciója itt látható.

4 Fotó megtekintése

A második világháború óta elveszettnek hitt festmények kerültek elő

Báró Hatvany Ferencné
Még több +
Türr istván
Még több +
Falk Miksa
Még több +
Gróf Andrássy Sándorné
Még több +

A The de Laszlo Archive Trust munkatársai a catalogue@delaszlo.com e-mail-címen várják azok jelentkezését, akik bármilyen információval tudják segíteni a kutatást.

Nemrég bukkantak rá a szintén a II. világháború óta lappangó csoportképre a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtáraként ismert palotát építtető Wenckheim-családról, mely most a Magyar Nemzeti Galéria kiállításán látható. Az online életmű-katalógus részletes képleírásában többek között azt is olvashatjuk, hogy a portré elkészítése László elfoglaltsága miatt 1905-től egészen 1907-ig húzódott, és a grófné kénytelen volt levélben tájékoztatni a művészt, hogy gyermekei haja időközben jelentősen megnőtt.

A regisztrációt követően az alapítvány oldalán ingyenesen elérhető katalógus még közel sem teljes, de az idáig feldolgozott életművön, valamint a kapcsolódó kordokumentumokon keresztül egy teljesen új szemszögből nyerhetünk betekintést a XIX. század vége és a XX. század első évtizedeinek történelmébe.

Lászlóról röviden

László Fülöp 150 éve, 1869-ben született szegény pesti család sarjaként. Ellenséges apja tiltakozása mellett végezte művészeti tanulmányait Budapesten, majd Münchenben és Párizsban.

 

1892-ben tért vissza a magyar fővárosba, ekkor pedig már arcképfestésből tartotta fenn magát: sikeresen, ugyanis már ekkor megtehette, hogy lemondjon egy ösztöndíj lehetőségről egy szegényebb pályatársa javára. Két évvel később kapta első uralkodói megrendelését, ami fordulópont volt az életében: Ferdinánd bolgár fejedelem és felesége portréinak megfestésére még direkt egy pályakezdő, azaz olcsón dolgozó művészt kerestek. A munkát azonban László olyan színvonalon végezte el, hogy ezt követően gyakorlatilag kézről kézre adogatták mint rendkívüli tehetségű portréfestőt.

 

A művész már Angliába költözése előtt is hónapokat töltött a magyar, francia, német és osztrák arisztokrácia vidéki kastélyaiban, hogy kiterjedt családok számtalan tagját vásznon megörökítse. Számos elfoglaltsága miatt így szinte soha nem tartózkodott az 1899-re elkészült középkori lovagvárra emlékeztető elegáns műteremvillájában.

A második világháború óta elveszettnek hitt festmények kerültek elő
Kutatók nemzetközi csapata László Fülöp több mint négyszáz lappangó munkáját keresi – huszonkettő már előkerült.

Budapestről 1903-ban költözött el végleg: először Bécsben élt, majd 1907-ben Londonban telepedett le ír feleségével, a Guinness-család bankár ágához tartozó Lucy Guinness-szel. Innentől kezdve csak utazásai során látogatott Magyarországra, általában egy-egy megrendelés kapcsán: ha épp nem az angol uralkodói család vagy amerikai elnökök portréin dolgozott, megfestette Ferenc József, majd Horthy Miklós arcképeit is. Bár 1914-ben elnyerte a brit állampolgárságot, magyarsága élete végéig fontos volt számára. Halálos ágyán, 1937-ben már csak magyarul beszélt, szavait az akkor Londonban élő szobrászművész, Kisfaludi Strobl Zsigmond tolmácsolta.

 

Elismerésekben egyáltalán nem szűkölködött. Ezek egy része – köztük a birodalmi uralkodóktól kapott kitüntetései – a Magyar Nemzeti Galéria ideiglenes László Fülöp kiállításán is megtekinthetők.

 

A kiállításhoz kapcsolódva László Fülöp élete és festészete címmel jelent meg a művész életrajzának bővített kiadása a Corvina Kiadó gondozásában.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.