Kultúra a világ egy fura hely

Pontosan nulla méter hosszú a világ legrövidebb metróvonala

A szibériai Omszk 1992-ben kezdett metróépítésbe. Nem haladnak túl jól.

Az évtizedeken át dédelgetett metróálmok, illetve elhúzódó metróépítések egészen hétköznapi dolognak számítanak a világban – kitűnő példa erre a huszonkét év (1950-1972) alatt létrejött budapesti kettes vonal, valamint a két évvel gyorsabban (1970-1990) elkészült hármas, de hasonló történeteket az egykori Szovjetunió utódállamai is szép számmal rejtenek, ott ugyanis minden, egymilliósnál nagyobb város előtt felmerült a lehetőség, hogy földalattit építsen.

Így volt ezzel a szibériai Omszk is, ami a második világháború derekán, a front elől tucatjával ide költöztetett gyáraknak köszönhetően vált Szibéria legfontosabb ipari központjává, lakosságszáma pedig a századfordulós 53 ezerről a nyolcvanas évek hajnalára húszszorosára nőtt. A metró terve azonban már ennél jóval korábban, a hatvanas évek folyamán megszületett, köszönhetően az Irtis folyó mentén messzire nyúló lakónegyedeknek, illetve a belváros szűk utcáinak, a tervet azonban végül elvetették, és a pénzt inkább villamoshálózatra költötték volna. Erre végül mégsem került sor, az állam által elkülönített összeg pedig a távoli Cseljabinszkba vándorolt.

A metróépítési munkák végül két évtizeddel később, 1986-ban kezdődtek meg, hiszen a város lakosságszáma időközben átlépte a bűvös egymilliós határt, és elkészültek a véglegesnek tűnő tervek, melyek kedvéért számos lakóépületet bontottak le. A Szovjetunió eközben erős lejtmenetbe kezdett: a gazdasági és politikai hullámvölgyeket a reformok sem tudták kiegyenlíteni, 1991 végére pedig darabokra hullott.

Mindez nem jött épp kapóra az omszkiaknak, így a vonal építése csak újabb hosszú várakozás után, 1992-ben kezdődhetett meg. A tervek szerint az Irtis nyugati partján ma három, a keleti oldalon pedig egy állomásnak kellene fogadnia az utasokat,

ezek közül azonban ma mindössze a folyó felett átívelő, metrókat és járműforgalmat is fogadni tudó, a második világháború befejezésének hatvanadik évfordulóján avatott Győzelem-híd, illetve a Puskin Könyvtár előtti keleti végállomás öltött formát, bár az sem teljesen használható.

Fotó: LagunOff 57

A tipikus orosz metróállomásokhoz hasonlóan piros M betűvel jelölt lejárat lépcsőin leballagva ugyan épp olyan nehéz üvegajtókkal és megoldásokkal találkozunk, mint az ország más vonalain, a peronig azonban ma sem juthatunk el, hiszen

a többi állomásnak és szerelvényeknek továbbra sincs semmi nyoma.

A kerítés a félkész metróállomások egyikét takarja. Fotó: LagunOff 57

A földalatti folyosók ezért ma mindössze a forgalmas kereszteződés túloldalára való egyszerű átjárást teszik lehetővé, arra pedig jól láthatóan nincs semmi esély, hogy a vonal a közeljövőben rendeltetésszerűen működjön: az Atlas Obscura vonatkozó cikke szerint a város vezetése 2014-ben ugyanis felére csökkentette az építésre korábban elkülönített összeget, az így felszabadult milliárdokat pedig egy, a város szívében villamosként, a hosszabb szakaszokon pedig gyorsvasútként működő premetró-rendszer építésére kívánták költeni.

A Győzelem hídja. Fotó: G0rn

A tervezéssel és megvalósítással a minden idők legdrágábbjának számító, Szocsiban rendezett 2014-es téli olimpián is dolgozó NPO Mostovikot bízták meg, a vállalat azonban a következő évben az adócsalás és rossz vezetés miatti botrányai miatt csődbe jutott, a pénz egy része pedig nyomtalanul elúszott.

A metróállomások egyikének helye 2019. júliusában. Fotó: LagunOff 57

Omszk végül 2018 májusában mondta ki a végső szót: határozatlan időre leállították a teljes projektet, miután legalább 48 (más források szerint azonban akár 220) milliárd forintot elköltöttek rá.

Egy hídért, egy aluljáróért, illetve a 7,5 kilométeres alagút egy részéért mindez elég magas összegnek tűnik.

A félkész alagutakról és a megállók helyéről az elmúlt években tucatnyi, apokalipszis-filmbe illő fotó készült. Ezek itt láthatók.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.