Vincze Miklós

A száz éve felbomlott Osztrák-Magyar Monarchia nagyvárosaiban tett körutunk utolsó állomásán az Adria-tenger partján jártunk.

Természetesen azóta is igen büszkék rá, sőt, a Pueblo ma múzeumként járható be. Feltéve, ha valaki eljut a diktatúrába.

A Vörösmarty utca legszürkébb épülete első látásra csak egy fura, kopott törpének tűnik, falai mögött azonban a XX. század számtalan érdekes története rejtőzik.

A Monarchia legérdekesebb városait bejáró sorozatunk mai epizódjában a magyar határtól alig néhány kilométerre fekvő vajdasági Szabadkán jártunk.

Az apró csészeljnak tűnő épületben sosem jártak lakók, mégis már több mint ötven éve ott áll a kísérleti lakótelep szélén.

Egy tokaji gyógyszerész a kisgyermekek helyett inkább a túlféltő szülőket megcélzó ötlete közel száz évre változtatta meg a magyar gyógyszertárakat.

A védettségét télen elvesztett, világörökségi területen állt Paulay Ede utca 52. számú házának azért kellett eltűnnie, mert nem volt elég magas.

A Fiat torinói gyára a két világháború közti építészet egyik legérdekesebb alkotása, de nem csak a tetőre megálmodott aszfaltcsík miatt.

Köszvény, ideggyengeség, asztma, bőrbetegségek, álmatlanság, étvágytalanság, siketség, fej-, fog-, vagy fülfájás – a Volta-kereszt mindent megoldott.

Lemberg, Lviv, Lwow, Ilyvó és Leopolis – a százötven évet Habsburg-fennhatóság alatt töltött nyugat-ukrajnai nagyvárosban jártunk.

Az összeomlás előtti utolsó pillanatban megmentett épület egykor a fővárosi elektromos rendszer létfontosságú darabja volt, ma pedig a tánc- és színházművészet lenne kevesebb nélküle.

Az ellenséges hajóknak szánt vízalatti aknáknak esélyük sem volt.

A két világháború közti modernizmus gyönyörű példáját jelentő vöröstéglás budai bérház története szorosan összefonódott gróf Bethlen István miniszterelnök és szeretője, gróf Széchenyi Andor Pálné élettörténetével. Ismeretlen Budapest és némi történelem.

A néhány méteren belül zsinagógát, mecsetet és keresztény templomot is rejtő bosznia-hercegovinai fővárosban, az első világháború kitörésében kulcsszerepet játszó Szarajevóban jártunk.

Az évszázadokon át pezsgő, a XX. században azonban mélypontra került város az elmúlt években újra magára talált. Meglátogattuk, hogy megkeressük benne a Monarchia és a magyar történelem máig fellelhető nyomait.

A Duna őszi alacsony vízállása miatt felszínre került példányok egyike már az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum gyűjteményét gazdagítja.

A mongol főváros szívében álló, földbe szúrt óriási almára egyszerűen nincsenek szavak.

Mosógépre csak keveseknek volt pénze, de számukra is nyílt megoldás arra, hogy ne az ósdi mosóteknőt kelljen használniuk.

A Monarchia fontos városait bejáró cikksorozatunk új epizódjában a magyar történelem számos fejezetében fontos szerepet játszó Kassára látogattunk el, és keressük a közép-európaiság jegyeit.

A vacsorázó párok közt céltudatosan átsuhanó emberek itt legtöbbször nem a mosdót keresik.

Egyre kevesebb árus és vásárló fordult meg az épületekben, medencékre, stadionra és autógarázsra pedig már nyolcvan éve is szükség volt. Az ötleteket szerencsére hamar elvetették.

Ezúttal Erzsébet királynő kapott megkérdőjelezhető igényességű szobrot a város szívében.

A sárkánynak hitt krokodil által őrzött, furcsa történetekkel teli várost négyszáz évnyi Habsburg-uralom formálta olyanná, ahogyan azt ma ismerjük.

A fővárost még szebbé tenni akaró Millacher Lajos álma két emberélet árán vált valósággá.