Kultúra ismeretlen magyarország

Nemsokára eltűnhet a magyar modern építészet egyik legérdekesebb alkotása

Korábban a témában:

A keleti blokk országaiban ma egyáltalán nem divat a szocialista épített örökség megőrzése, pedig az ezekben az épületekben született társasházak, középületek, vagy épp lakóházak sokszor épp úgy értékes és érdekes, a korszellemet és az európai építészet aktuális trendjeit megőrző részét képezik a városszövetnek, mint egy jól sikerült századfordulós bérpalota, egy szecessziós bankszékház, vagy épp egy két világháború közti modern villa.

Helyi, fővárosi, vagy épp országos védelmet csak kevés ilyen épület élvez, társadalmi elfogadottságuk pedig a legtöbbek szemében egy, a korábbi stílusok bármelyikének jegyeit hordó épület bokájáig sem ér fel – köszönhetően részben a kor politikai berendezkedésével kapcsolatos ellenérzéseknek és a szükséges felújítások hiánya miatti képüknek, de a sokszor heves utálatba hajló közönyösségnek komoly oka az is, hogy ezek az épületek nem tobzódnak igazán lekerekített élekben és játékos formákban, illetve egyikük homlokzatán sem találunk szívmelengető virág-, vagy madárdíszeket.

Ez Magyarországon hatványozottan igaz: az elmúlt években is számos, felújítást és újbóli hasznosítást érdemlő – korántsem csak a Kádár-korban született – épület tűnt el a városképből, hogy helyüket óriásoknak adják át, pedig egy település képének sokszínűségét épp a különböző korok szülte, a nagy átlagból kiemelkedő épületek egymás mellettisége adja.

Tökéletes példa erre a talán kevéssé ismert modern épületekkel teli Győr, ahol egymástól néhány lépésnyire állnak az elmúlt másfél évszázad szuper köz- és lakóépületei.

Ugyanilyen jelzőkkel illethetnénk akár Kodály Zoltán szülővárosát, Kecskemétet is, ahol többek közt a zenetudós nevét viselő, halála után hat évvel, 1973-ban megnyitott Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet könyvtára jelenti a modernt a város főtere mellett.

Fotó: Építészfórum / Lechner Tudásközpont

Az 1977-ben átadott, Kerényi József Péter által tervezett épület a szomszédos telken álló – a hetvenes évek hajnalán még egy borforgalmi vállalat irodáiként használt – egykori ferences kolostorhoz tapad. Az első koncepcióvázlatot az Építészfórum szerint mindössze egyetlen nap alatt elkészítő Kerényi a város számos műemlékét mentette meg, ez a munkája azonban a többinél jóval ékesebben mutatja az építész zsenialitását.

Kerényiről röviden

A Budapestről induló építész az Országos Műemléki Főfelügyelőségen kezdte meg pályáját, 1964-ben, alig huszonöt évesen azonban már a Bács-Kiskun Megyei Tervezőintézet (BÁCSTERV) munkatársa volt, ahol a korban diktált trendek, kötelező körök – művelődési ház, gyermekotthon, szolgáltatóház, iskolák – kreatív ötletekkel való megvalósítása mellett megkezdte a város műemlékeinek az eredetitől eltérő célokra való újrahasznosítását, teljesen szembemenve az évszázados épületek helyére modern városközpontokat helyező „múltat végképp eltörölni”-elvvel.

 

Így lett a kecskeméti zsinagógából a Tudomány és Technika Háza (1965-1974), a közeli Banó-házból Magyar Naiv Művészetek Múzeuma (1973-1976), a ferences kolostorból pedig Kodály Intézet (1965-1974), de így változtak üdülőházakká a majki szerzetesek egykori cellalakásai (1971-1984), illetve alakult művelődési házzá a szekszárdi volt zsinagóga (1980-1984) is. Színházi tervezőként, illetve új városrészek és községközpontok megalkotójaként is jókora pályát járt be, 1990-ben pedig önálló stúdiót alapított.

 

1975-ben Ybl-, 1992-ben pedig Kossuth-díjjal ismerték el, 1985-ben pedig – többek közt a Reichstag üvegkupoláját is tervező legendával, Sir Norman Fosterrel egyidőben – megkapta az UIA Sir Robert Matthew-diplomáját.

 

Kerényi József Péter 2016-ban, 76 évesen hunyt el. Életművét az Építészfórum itt foglalta össze.

Az utókor azonban jól látható módon nem kimondottan hálás mindezért: a 2005 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemhez tartozó, Kodály Intézet vezetői január végén ugyanis bejelentették: több lépcsőben, 2022-re teljesen megújul majd az intézmény által rég kinőtt épületegyüttes, a Melocco Miklós által egyszerűen csak a vidám jelzővel emlegetett könyvtár pedig örökre eltűnik a városképből.

A Modern Városok Program keretében 4,2 milliárd forintos keretből megvalósuló munkák első lépcsőjeként a kolostor újul meg: felújítják a tetőt, szigetelik a homlokzatot, megújítják és fejlesztik a belső teret, később pedig kollégiumot, hangversenytermet, valamint könyvtárat és archívumi raktárat hoznak létre a Katona József tér felé eső, lábakon álló könyvtárépület, illetve a ma még Kecskeméti SzC Kada Elek Közgazdasági Szakgimnáziumának otthont adó tömb helyén – derül ki az Octogonról.

Fotó: Zöldkalauz  

A többek közt a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokát és a Gül Baba türbéjét is rekonstruáló Ybl-díjas Mányi István (Mányi Építész Stúdió) által tervezett építészeti koncepció április 15-én mutatkozott be, ekkor pedig kiderült, hogy a középiskola és a mai könyvtár helyén nem csak 100 férőhelyes kollégium és hangversenyterem, de egy Kodály-kert nevet kapott zöldterület, illetve egy mélygarázs is helyet kap majd.

Az előzetes, online azonban továbbra sem elérhető tervek itt is az épület teljes elpusztításával számolnak – a Kecskeméti Városszépítő Egyesület forrásai szerint a lábakon álló épület az önkormányzat szerint statikai problémákkal küzd, konstrukciója hibás, az ablakok pedig nem illenek az új funkcióba, de a homlokzati struktúra megmentésén sem gondolkodtak el.

Az első tervek bemutatásakor mindemellett elhangzott: az új épületrészek megőrzik majd a tömb szellemét, a tér képének fontos darabját jelentő épület teljes kiradírozása azonban ezzel az állítással némiképp ellentétesnek tűnik.

Fotó: Hahn-Tapodi Zsuzsanna / Kecskeméti Városszépítő Egyesület

Tényleg ki kell végeznünk tehát egy jó eséllyel csak a szocialista épületek szokásos betegségével, a felújítás teljes hiánya miatti gyengüléssel és amortizációval küzdő, egyedi könyvtárépületet, majd helyettesíteni azt egy jó eséllyel kevésbé egyedi másikkal, csak azért, mert a projektre szánt teljes összeget el kell költeni? És hogyan viszonyul ez Kerényi lebontás elől menekülő, rossz állapotú épületekhez való kapcsolatához? Vajon ő megmentené a könyvtárat?

Utóbbi kérdésre sajnos már sosem kapunk választ, de reméljük, hogy a végleges terveken továbbra is ott áll majd az épület, vagy legalább egy részletét megmentik a következő évtizedek számára.

A sors fintora, hogy Kerényi József 2018 őszén a Lechner Tudásközpontban rendezett emlékkiállítása május 23-tól a Cifrapalotában fogadja majd a látogatókat, akik az épületet elhagyva, mindössze ötszáz méteres séta után szemügyre vehetik a halálra ítélt könyvtárat.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Couple kissing at night in the city
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.