Kultúra a világ egy fura hely

Tényleg kenderből épített autót Henry Ford?

A benzin helyett kenderrel működő autó a legalizációért küzdők egyik kedvelt fegyvere. De vajon mi igaz a történetből?
Korábban a témában:

1941 igazán kemény év volt az Egyesült Államokban: májusban egy, októberben pedig további két amerikai hajót is német tengeralattjárók süllyesztettek el, az ország pedig tudta: az ország bármelyik pillanatban a háborúba sodródhat. A végső lökést a december 7-én indult Pearl Harbor elleni támadás adta meg, így az USA másnap belépett a második világháborúba, majd végül annak az atombombával legnagyobb pusztítást okozó országává vált.

Pearl Harbor: Amerika egyik legnagyobb veresége
Hadüzenet nélkül, váratlanul csapott le 364 japán harci repülő az amerikai flotta bázisára 1941. december 7-én.

Az élet a katonai veszély árnyékában sem állt meg: május elsején bemutatkozott Orson Welles sokszor a világ legjobb filmjei közt emlegetett Aranypolgára, a Disney október 23-án bemutatta a Dumbót, az autógyártást futószalagokkal, a munka világát pedig a nyolcórás munkanapokkal örökre megváltoztató, az élete egy pontján a világ első – magyar – női nagykövetével a nemek közti egyenjogúságért is küzdő Henry Ford (1863-1947) pedig

a nehéz karosszériákat elhagyva kenderből épített autót, sőt, az kenderalapú üzemanyaggal üzemelt

– tartja az autótörténet egyik legendája, amit közel nyolcvan éve makacsul tartja magát a benzinvérűek és a kender szélesebb körben való használatáért (és persze a vadkender legalizációjáért) küzdő, vagy épp környezetvédő csoportok közt.

“A kendert 1937-ben az Egyesült Államok természetesen betiltotta, mivel potenciális veszélyt jelentett a kor számos erős iparágára, így az olaj-, a műanyag- és a papíriparra. Képzelje el, hogy hol lennénk ma, ha ezek a pénzéhes zsarnokok nem nyomják el a kender alapú biotechnológiákat?” Fotó: RxLEAF

A történet szerint a jövő autójának szánt, a kor karosszériáinál jóval könnyebb burkolatot kapott autó szinte repült az aszfalton, a külső hatásoktól védő burkolata pedig 70-100 százalékban (a különböző oldalak különböző arányszámot emlegetnek) kenderből készült. Az olcsóbban fenntartható, biztonságosabb és könnyebb négykerekű nem változtatta azonban meg örökre az emberek életét, hiszen az összeesküvéselmélet-rajongók kedvenc célpontjainak egyike egy jól irányzott ütéssel még a második világháború évei alatt a feledésbe taszította a projektet.

A mumus ebben a sztoriban az atombomba létrehozásában is fontos szerepet játszó, a harmincas években a nylont, a neoprént, a szintetikus gumit, illetve a teflont is a világnak adó DuPont volt, melyet nyilvánvalóan rosszul érintett volna, ha a jövő autóinak anyagait nem ők, hanem egy, velük semmiféle kapcsolatot nem ápoló autógyár készíti el, akik azután más, hasonló irányú fejlesztéseikkel az élet más területein is szűkíthetik a vállalat bevételi forrásait.

De mi igaz ebből az egészből?

A háború alatt sokszoros terhelés alatt álló acél- és fémipart tehermentesítő, sőt, alacsonyabb autókat eredményező ötlet tényleg megvalósult: a nyolcvan felé közeledő Ford cége röviddel a háborúba lépés előtt tényleg előállt egy, műanyagokból épített autóval, a The Angry Historian (A Dühös Történész) által megtalált korabeli források azonban lerántják a leplet az elmúlt közel nyolc évtizedben a sztorira ragadt csúsztatásokról.

A Popular Science január végén adott hírt az átlagos társainál százötven kilóval könnyebb, tizenkét éves munka után valósággá vált autóról, amelynek burkolata

tízszer ellenállóbb volt az acélnál.

Ford alig egy héttel később (február 2.) a New York Times-nak mesélt az ötletről, hozzátéve:

Ne feledjük, hogy az autóipar csak egy azon területek közül, ahol felhasználási területek nyílnak meg a műanyagok előtt, melyek a termőföldeken növő anyagokból születnek.

Az állítás Fordot ismerve nem meglepő: fontosnak tartotta ugyanis, hogy a nagy gazdasági világválság után egy évtizeddel még mindig gyengélkedő amerikai farmerek életminőségén javítson, az utakat egyre nagyobb számban elöntő autók gyártásába való bevonásukkal pedig ezt tökéletesen abszolválhatta volna.

A pontos összetételre is a New York Times lapjain derült fény:

A Ford kémikusai által készített műanyagok egyike hetven százaléknyi cellulózrostból, illetve harminc százaléknyi gyantából áll. A rostok 50 százaléka floridai parti fenyő, 30 százaléka szalma, tíz százaléka kender, valamint újabb tíz százaléka rami, [azaz csalánszerű növényből készült textil], amit az ősi Egyiptomban a múmiák beburkolására használtak. A ma este bemutatott modellt hatvan lóerős, Ford V8-motort hajtja. [A bemutató során] Rámutattak, hogy a műanyag az acélnál tízszer nagyobb ütést is elvisel anélkül, hogy behorpadna.

Az ekkor már rég a világ egyik leggazdagabbjának számító gyáralapító maga tesztelte a műanyag panel rugalmasságát: az ettől nem sérült, szemben egy hagyományos alkatrésszel.

A kukoricát, szójababot, búzát és gyapjút is igénylő folyamat alapanyagai ugyan drágábbak, mint a fémiparban, a végcélig azonban rövidebb utat kell bejárnia a növényeknek: kevesebb gépre és emberre van szükség a karosszéria megszületéséhez, így az autók végső ára is alacsonyabb lehetett volna – tette aztán hozzá.

A kor lapjaiból egyértelműen kiderül tehát, hogy a kender távolról sem 70-100, hanem mindössze

hét százalékát

adja a gyár minden igyekezete ellenére fémkerettel merevített autótestnek, messze elmaradva az utókor várakozásaitól.

A kenderalapú üzemanyagra sincs utalás a negyvenes évek hajnalán született cikkekben, egyetlen kérdés azonban továbbra is nyitva áll:

Tényleg a DuPont volt-e a felelős azért, hogy az ígéretes kezdet után a projekt végül nyom nélkül eltűnt a történelem süllyesztőjében, vagy egyszerűen csak a háború felé sodródó ország taszította el magától az 1943-ban már sorozatban gyártani kívánt autó ötletét?

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Budapest, 2014. június 27.
Heller Ágnes filozófus a Budapest Pride fesztivál hivatalos megnyitóján a budapesti Toldi Moziban 2014. június 27-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.