Tizenkét éve elhunyt az az idős bácsi, akinek lakatlan ingatlanára közüzemi számlák jönnek.
Nem véletlen, hogy több mint tíz százalékkal csökkent az energiaszektorban a foglalkoztatottak száma a rezsicsökkentés bevezetése óta. Van, amelyik cég nem is tagadja, hogy emiatt voltak náluk leépítések.
Huszonhárom év alatt nem sikerült felzárkóztatni a magyar béreket a nyugati színvonalra. Sőt. De vajon mikor jutunk el végre odáig, hogy ne kelljen ahhoz nyugatra menni dolgozni, hogy az ottani bérnek megfelelő összeget kapjunk a munkánkért?
Inkognitóban teszteltük, hogyan fogadhatnak minket az egyes bankfiókok ügyintézői, ha bankot váltanánk. Vagyis ha hozzájuk vinnénk a pénzünket. Vegyes tapasztalatokat szereztünk.
Tavaly áprilishoz képest drasztikusan nőtt a tojás termelői ára. S bár húsvét óta a termelők már olcsóbban adják a rántottának valótt, a boltokban ezt nem nagyon vehetjük észre.
Megduplázódott azoknak a munkáltatóknak a száma, akik nem adnak béren kívüli juttatást, s akik adnak, azok is a korábbinál kevesebbet szánnak erre a célra. A SZÉP kártyák ettől függetlenül jól fogynak.
Foci, faluszépítés, kápolnarestaurálás – ilyen célok találtak gazdag támogatókra az szja-egyszázalék-versenyben.
A törvénysértő munkaadók valamint a sarcolni mindig kész állam egyaránt ütik a munkavállalókat.
Rugalmas, szabadon felhasználható, népszerű gyorshitel, de azért van néhány szépséghibája is. A 10 éve indult Széchenyi-kártyáról kérdeztük a vállalkozókat.
Továbbra sem vásárolunk sokat, ezért koncentrálódhat a kereskedelmi piac: a kivonuló láncok üzleteivel erősödhetnek a talpon maradók.
Magas az infláció, ami rossz hír nekünk, mert többe kerül minden. Az állam viszont sokat nyerhet, vagy mégsem.