Pénzügy
ado(430x286)(1).jpg (adó)

Agyafúrt a NAV: aki jóhiszemű, annak sem lehet nyugta

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2013. 12. 04. 16:34

Újfajta végrehajtási eljárást próbál érvényesíteni az adóhatóság a vagyonvizsgálatoknál. A gond az, hogy aki nem rosszhiszemű, annak is lehet félnivalója, ha igazat adnak a NAV-nak.

Korábban a témában:

Több olyan végrehajtási eljárás is van ma folyamatban az adóhatóságnál, amely a következő sémára hajaz. A három szereplő: Géza, az ajándékozó, Nóra (aki mondjuk Géza lánya), az ajándékozott, és a NAV. A lényeg, hogy a NAV a becsült adótartozáshoz mindenképpen hozzá akar jutni. Akkor is, ha az nem tud fizetni, akinél megállapították a tartozást.

Ha Géza nem fizet, fizessen a lánya!

A történetekben az a közös vonás, hogy évekkel ezelőtt (mondjuk 2009-ben) Géza kölcsön ad például a vállalkozásának 5 millió forintot. Tudomása szerint ezzel nem lehet semmi probléma, mert volt rá fedezete (adózott jövedelme, vagy mástól kölcsön kapott pénze).

Aztán később (mondjuk 2011-ben) az önálló életre készülő lányának odaajándékozza a lakását, amit Nóra teljesen jóhiszeműen és örömmel elfogad.

Ez után lép a képbe az adóhatóság, aki becslése alapján azt mondja egy 2013-as vagyonvizsgálatnál, hogy Gézának nem volt fedezete a 2009-es kölcsönre. S ezért adókötelezettséget állapít meg az 5 millió forintra, no meg késedelmi kamatot is. S ha Géza ezt nem tudja befizetni, akkor a lányán, Nórán próbálja behajtani a NAV az adótartozást.

Ami a Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda Kft. ügyvezetője, Dr. Vilmányi Ágnes szerint egyáltalán nincs rendjén. Vagy ha mégis, akkor súlyos jogbizonytalanságot takar az idevágó törvény értelmezése.

Géza és Nóra jóhiszemű volt

Gézát ugye az alapján kötelezi a NAV adó és pótlékfizetésre, hogy az adóhatóság becslése alapján nem volt fedezete a 2009-es 5 millió forintos kölcsönre. Márpedig Gézának 4 évvel ezelőtt volt rá fedezete. Vagyis fogalma sem volt róla, hogy valami gond lehet a kölcsönével, s hogy esetleg erre az összegre később a NAV adókötelezettséget fog rá kiróni. Tehát amikor a lányának ajándékozta a lakását, akkor jóhiszeműen járt el. És Nóra szintén jóhiszeműen volt, amikor elfogadta az apja ajándékát.

Fedezetmegállapítás becsléssel

A vagyonvizsgálatoknál a NAV becsléssel állapítja meg, hogy volt-e fedezetünk a kiadásainkra, vagy sem. S ha úgy látja, hogy nem volt, akkor amennyi hiányzott a kiadásainkhoz, arra az összegre adókötelezettséget állapít meg. Itt bukott meg Géza.

Vilmányi ezzel kapcsolatban azt mondja: az adóhivatali becslés sokszor kvázi feltételezésen alapszik. S mivel az emberek nem úgy élik az életüket, hogy naprakész vagyonmérleget vezetnek, több év távlatából egyáltalán nem könnyű bizonyítaniuk, hogy a fedezet tényleg megvolt.

Másrészt volt rá példa egyébként Vilmányi szerint, hogy ha készpénzes kölcsön volt a fedezet mögött, azt például akkor sem fogadja el a NAV, ha a kölcsönadó és a kölcsönvevő is elismeri a dolgot.

Attól függ, mikor keletkezett az adókötelezettség

De nézzük, mit mond egy ilyen ügyben az adótörvény. A kivastagított részben van a kutya elásva: a kérdés az, mikor keletkezett az adófizetési kötelezettség. Az adóhatóság szerint 2010-ben kellett volna megfizetni az adót. Így a 2011-es megajándékozotton be lehet hajtani az adótartozást.

Az adótörvény szerint:

35. § (1) Az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg.

(2) Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető:

a) az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,

b) a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett,

c) az adózó jogutódja,

Vilmányi szerint viszont a vázolt esetben az adókötelezettség 2013-ban keletkezik, amikor az adóhatóság becsléssel megállapítja, hogy 2009-ben nem volt fedezet a céges kölcsönre. Hiszen addig Géza nem is sejtette, hogy neki ilyen okból adófizetési kötelezettsége lenne. Így tehát Vilmányi szerint a megajándékozott Nórán nem lehet behajtani az adótartozást, hiszen ő 2013-nál korábban, 2011-ben kapta ajándékba a lakást. Akkor, amikor még egyik szereplő sem tudhatott az adófizetési kötelezettségről.

Jogbizonytalanság?

A törvény célja egyébként érthető: azt akarja megakadályozni, hogy valaki úgy bújjon ki az adófizetési kötelezettsége alól, hogy elajándékozza mindenét, és aztán széttárja a kezét, hogy nincs miből megfizetnie, amit kellene. Csakhogy a visszamenőleges adókötelezettség-megállapítás miatt nem csak a rosszhiszemű adózók kerülhetnek bajba.

Mert ha kimondják, hogy a példához hasonló esetben a megajándékozotton is behajtható az adókötelezettség, az jogbizonytalanságot szül. Hiszen a jóhiszemű ajándékozók és főleg ajándékozottak sem érezhetik magukat azon túl biztonságban – figyelmeztet Vilmányi. Álláspontja szerint ez pedig semmiféleképpen nem lehet cél. Ennek ellenére tudomása szerint az adóhatóság már többször próbálkozott így behajtani összegeket. Úgy véli azért, mert abban bízik, hátha az adózók nem élnek jogorvoslattal. Vilmányi információi szerint egyébként a hasonló próbaügyekben még nem született végső döntés.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.