A szegény, az árva, a szerelmes, a zseni, a beteg és a kommunista – hányféle olvasata lehet József Attilának, és vajon mit mond el az adott korról, hogy épp minek látja? Cikksorozatunk szerzője a saját gondolatait is megosztja az Első kézből podcastban.
Miként került kapcsolatba József Attila a pszichoanalízissel, és betegnek vagy egészségesnek tartotta-e őt a környezete? És hogyan telepedett rá költészetére a pszichoanalitikus értelmezések hagyománya?
Miért a harmincéves Szemtől szemben az egyik legromantikusabb film a kilencvenes évekből? És miben hasonlít a Trónok harcára?
Az Avatar: Tűz és hamu három óra tizenhét perces, mégsem elég nagyszabású. Talán lehetett volna egy kicsit hosszabb. Ha itt az Avatar-sorozat vége, az sem baj. Kritika.
Mennyiben hiteles a proletárköltő mítosza, és mivel botránkoztatta meg a költő Csermanek Jánost, a későbbi Kádár elvtársat?
Mark Kerr büszkén vállalt hivatása az volt, hogy véresre rugdaljon más, nagydarab férfiakat. Most Dwayne Johnson játssza őt az életrajzi Zúzógépben, élete eddigi legjobb alakítását nyújva. Kritika.
A MeToo-botrányok és a koronavírus-járvány feldolgozása után a Morning Show nagy kulturális pillanata elmúlt, de a médiaipart érő válságok nem szűnnek. A negyedik évad szórakoztató szappanoperává alakult. Kritika.
Molnár Piroska ősszel betöltötte a nyolcvanat, de nyolc futó előadásban játszik, többek között Madám Bizsut, aki mindent végigélt a múlt századi mulatókban. Arról beszélgettünk, ő mit élt végig.
Jól leplezi, de Krasznahorkai László az egyik legviccesebb mai magyar író. Új regényében, A magyar nemzet biztonságában egy Krasznahorkai nevű írón ironizál és ráébreszt, hogy minden megírás félrevezető.
Mi az, ami elsikkadt az Annie Hall vagy a Hannah és nővérei árnyékában? Woody Allen ma 90 éves: ezek a kedvenceink a méltatlanul keveset emlegetett filmjei közül.
A költőt vonzotta a polgári élet, de alkatilag képtelen volt rá. Miért volt időmilliomos József Attila?
2025-re a nemzeti ügyek filmkészítői professzionalizálódtak: a Sárkányok Kabul felett a Hunyadi után idén már a második korrekt színvonalú, szórakoztató produkció a konzervatív-militáns vonalon. Kritika.
József Attila Mamája alighanem a magyar irodalom legismertebb anyafigurája. Miért mondhatjuk, hogy anyja halála tette költővé József Attilát?
Schwarzenegger után most Glen Powell bújik a Menekülő ember kezeslábasába. Miért nem éri el az új feldolgozás sem az eredeti szerző, Stephen King merészségét? Kritika.
A háború után évtizedekig családi barátok és szövetségesek segítették az auschwitzi főorvos beilleszkedését külföldön. Ennek a jól szervezett náci klubnak a bemutatása az egyik vérfagyasztó részlet a Josef Mengele eltűnésében, de van más is. Kritika.
Émélyítő drónfelvételek és lövöldözős játék, játék nélkül. Mi lehetne ezekből a húszéves ukrán fiúkból, ha nem lenne háború? Itthon is látható az Oscar-díjas Msztiszlav Csernov új filmje, a 2000 méter Andriivkáig.
Egy ellenséges ország atomrakétát lő ki az Egyesült Államokra. Mit tesz az amerikai katonai és politikai vezetés, ha tudják, hogy az atombomba a kilövéstől számított tizenöt percen belül becsapódik? Kritika a netflixes Feszült helyzetről.
Leghíresebb áldokumentumfilmjét, a Háborús játékot botrányok kísérték, pedig nem tett mást, mint bemutatta, hogyan nézne ki Anglia az atomcsapás után.
A Springsteen: Szabadíts meg az ismeretlentől arról szól, hogy egy zenész zenét szerez, ami nem különösebben mozgalmas történet. Egyébiránt a hős depressziója a téma, igen közhelyes megközelítésben. Kritika.
Haragszik a családjára, amiért átadták neki a nagy tragédiák sebeit, de hasznosnak is tartja ezt. Mit nem akar átadni a saját gyerekének? Interjú az Oscar-díjas rendezővel új filmjéről, az Árváról.
Úgy kóválygunk az Árva 1957-es Budapestjén, mintha VR-szemüveget viselnénk, de amikor Nemes Jeles László új filmje nehézkessé válna, megmenti a személyessége. Kritika.
Portréfilmet kapott Ákos, amit kivételes zenei pályafutása elmesélésén túl arra használ, hogy feleljen az őt ért vádakra. Csak éppen a vádakról nem tudunk meg sokat.
A színésznő 79 éves volt.
A báró hazatér című portréfilm két visszatérés története lehetne: Krasznahorkai László regényalakja úgy tér vissza egykori otthonába, ahogyan az író. Ő mégis azt mondja, a kettőnek semmi köze egymáshoz, és éppen ez a lényeg.
