Három búvár segítségével két kilométert kell megtenniük a thaiföldi fiúknak – rajtuk csak légzőmaszk van, kötélbe kapaszkodnak, három víz alatti szakaszt kell megtenniük. Eddig óriási szerencséjük volt, magyar barlangi mentő segítségével pillantunk be a mentés részleteibe, kulisszatitkaiba.
A feltehetően szociopata Julius von Haynaunyugdíjas éveit Szatmárban töltötte és csodálkozott, miért utálják szomszédai, Londonban megverték, de a kínhaláláról szóló történetek feltehetően a legendák világába tartoznak.
Ha valaki azzal hitegeti, hogy a csíkos ruha hűsítő nyári viselet, ne higgyen neki, a zebrák sem a léghűtés miatt viselnek fekete és fehér csíkokat. Pedig sokáig azt hittük.
Egyedülálló magyar kutatás mutatott rá, hogy Bali félvad kutyái „boldogabbak”, mint gazdával élő, minden jóval ellátott társaik. Talán a kötöttségek okoznak bennük frusztrációt, és további kérdés, hogy a nyugati társadalmak családi kutyái is hasonlóan éreznek-e?
Volt, hogy a szövetséges bombázók „véletlenül” öltek meg több mint ezer embert a magyar fővárosban.
A tűzszerészbúvárok gyakorlatilag vakon tapogatják a Duna medrét, erős a sodrás és árad a folyó. Szó szerint akkor lesz meg, ha valaki megfogja.
Az időjárási frontok érkezésének megvan a maga szabályszerűsége, és mintha olvasnák a naptárt: megesik, hogy hosszú időre hétvégenként hozzák a lehűlést és esőt. Most csak bemutatót kapunk.
Állatokat emberi tulajdonságokkal felruházó korunkban magyar kutatók találtak egy valós párhuzamot: a kutyák éppúgy mutatnak féltékenységet, mint az egy év körüli gyerekek.
Az urak eléggé elengedték magukat első Japánban tett látogatásukon, Budapestre kissé megszeppent dzsúdómester érkezett, és a szigetországban hazánkban gyártott árucikkeket is árultak szuvenírként.
Mikor és hol tűnik fel a történelemben a magyar etnikum? Mi lehetett ez előtt és milyen kapcsolatban állhattak Attila hunjaival? Erről szól a magyarság őstörténetét a tudomány jelen állása szerint megfogni kívánó sorozatunk második része.
Géza nagyfejedelem neve és a turul szó is szűkíti a kört, ahol a magyar nép őshazáját kereshetjük. Az új tudományos eredmények üdvözlendő módon zavarják fel a magyar őstörtének kutatásának állóvizét.
Eljött az év leghosszabb napja, a nyári napforduló, innentől kezdve a világosság lassan visszavonul. Pedig a csillagászati nyár még csak most kezdődik, és még ennél is több érdekességet rejt a mai nap.
Egyre melegebbek a magyar vizek, az oxigénhiány mellett mérgezések léphetnek fel, az őshonos élővilág szenved és pusztul, egyesek kannibalizmusra kényszerülnek.
Egyre több a komoly károkat okozó, életveszélyt jelentő extrém időjárási helyzet Európában is: özönvíz, villámár, hőségnapok, nagy szemű jég, brutális szélvihar. De hogy függ ez össze a klímaváltozással?
Ma 27 éve hagyta el Magyarországot az utolsó szovjet katona Viktor Silov altábornagy személyében. Hazánk 47 évig tartó megszállás alól szabadult.
Új, az előzőnél jóval nagyobb medve tűnt fel Miskolcon. A szakemberek folyamatosan figyelik, lehet, hogy bocsa is van. Sorsáról viselkedése alapján döntenek majd.
Két tál közül a kutya általában azt választja, amelyikre a gazdi rámutat. De ha kövér ebről van szó, bármit magyaráz is a kétlábú, ő bizony a kolbászhoz szalad a répa helyett.
Egyes gólyák nem pörgik túl a vonulás témáját: erősebben motivált társaikat figyelve követik a legkönnyebben repülhető útvonalat és nem is utaznak messzire.
Bő két éven belül a mostani felére csökkentik a magyar üdítők cukortartalmát. Egyes termékek íze marad a régi, másoké óhatatlanul változni fog – meg kell szokni, ha nem akarunk zsírba fulladni.
Dankó Pista a német műdalok ellenében emelte fel a magyar nótát, dalai ma nagyanyáink húslevesét idézik fel, akkoriban a nemzet túlélését biztosították.
Zivatarláncok, szupercellák, égszakadás–földindulás: kedden komoly viharok verték szét az országot, szerdán jön a folytatás. Elmagyarázzuk, mi és miért történt.
Hét közepén egy hidegfront hoz sok csapadékot, visszaveti a hőmérsékletet és kisöpri a fojtogató párát. Egy időre.
Történetünk sorozatos szerencsétlenségekről és tengerészek önfeláldozó hősiességéről szól. A Szent István a közös flotta ékköve, európai szinten is nagyon komoly csapásmérő erő volt.
Nemcsak a szöveg számít, az óvodások szövegértését nagy mértékben segíti a hallott információval összecsengő illusztráció. Később, jobb nyelvi készségek mellett már lehet, hogy kisebb szerepe van a képeknek.
