Bihari Dániel

Szűkössé váltak már Meotisz mocsarai a 108 hun-magyar nemzetségnek, ezért új hazát foglaltak maguknak: Szittyaországot, amelybe korábban a római császárok és Nagy Sándor bicskája is beletört.

Vulkáni tevékenység állhat a rejtélyes, egész bolygónkon érzékelt „földrengés” mögött: ez az erő nem csattan, hanem morog.

December 1. keleti szomszédunk legnagyobb nemzeti ünnepe, 1918-ban ezen a napon mondta ki a gyulafehérvári román nemzetgyűlés Erdély elcsatolását. Vagy ahogy a székelyek emlékeznek kesernyés tréfával: Romániát kapcsolták Erdélyhez.

Vízimadarakat ember és állat érdekeit tekintve is tilos etetni. Az énekesek sincsenek ránk szorulva, de bajt nem okozunk vele, az élmény mellett pedig meghálálják a terített asztalt. Ám ha belefogunk, csináljuk jól.

November közepén a lakossági tájékoztatás szerint lombtrágyázás folyt Óbudán több helyszínen is. A furcsa ebben az, hogy a fákon ekkor már csak alig pár szédült őszi levél maradt… Megfejtettük a titkot.

A Dunántúl és a hegyek fehérbe öltöznek, mindenki más tankönyvi definíció szerint összeállt, szmötyis latyakban fog gázolni. Ez a csoda is csak pár napig tart, a jövő héten már komolyabb pluszok repkednek.

A segítőkutya a legnagyobb kincset adja vissza a sérült embereknek: az önállóságot. Nem, nem csak a vakvezetőkről van szó, hanem további öt nagyon fontos kutyaszakmáról, amiket a magyar társadalom még csak ízlelget, ezért gyakran alakul ki méltatlan helyzet.

A legfrissebb tudományos eredmények szerint ez vár ránk, magyarokra a klímaváltozás következményeként.

Fél évezrede folyik a bűnbakkeresés, ideje lenne megérteni: a magyarok az utolsó pillanatig igyekeztek megvédeni országukat, de egy világbirodalom többszörös túlerejével szemben végül elbuktak.

Az egyre durvább és hosszabb hőhullámok több száz ember életét követelik Magyarországon, 2015-ben 1800-an haltak meg hőhullámok következtében. Egyelőre ez jelenti a klímaváltozás legkomolyabb egészségügyi hatását, a helyzet várhatóan csak romlani fog.

A „bosszú” itt melegen tálalva édesebb: a lakásainkba özönlő poloskák nagy része már dögrováson van, kevesen élik túl a telet.

Jövő héten már visszasírjuk a mostani szürke, nedves, borongós őszi időt: néhány nap alatt beköszönt a januári időjárás.

A felszínre bukkant leleteket a tudomány félreértelmezte, a kutatás tévútra siklott, és ott is maradt: az ezredfordulón úgy tűnt, a mohácsi csatatér elveszett. Egészen mostanáig.

Ennyi kell a magfúzió beindításához, amitől tiszta és hosszú távon kiaknázható, nagy mennyiségű energiát remél az emberiség. A baj az, hogy nem tudjuk fenntartani, egyelőre több megy be, mint ami kijön.

Kedden még számíthatunk havazásra, havas esőre, a hét közepén azonban enyhülés jön: ronda, szürke, szmötyis hetünk lesz. A jövő hét elején viszont visszatér a tél.

Szarvasünőt űzve talált új hazát Hunor és Magor, majd elkövetve az „özönvíz utáni első rablással” feleséget szereztek maguknak. Megszületett a hun és a magyar nemzet.

Árpád-házi Szent Erzsébet példaként állt a nők előtt, a férfiak kezéért epedeztek szerte a keresztény Európában. Nagyon fiatalon halt meg, ekkor a kor leghatalmasabb ura, a német-római császár koronájával tisztelte meg.

A kutyák tudatosan keresik az ember tekintetét, ha kommunikálni akarnak, míg más ebekét kerülik: ösztönösen értik és „beszélik” mindkét faj nyelvét. Egy magyar kutatás most ennek részleteibe avat be.

A jövőben agyi tevékenységünk befolyásával kezelhetünk ma még rettegett betegségeket, sőt segíthetjük a tanulást vagy hogy tudósainknak korszakalkotó ötletek pattanjanak ki a fejükből. Az alapokhoz egy új magyar kutatás is hozzájárul.

A belgrádi fegyverszünet már jelentős területek kiürítését és a magyar haderő leszerelését rendelte el 1918. november 13-án. Sajnos csak a magyarok tartották be.

A következő napokban visszájára fordul időjárásunk, beáll a ködös, hideg őszi idő, a hajnali akár -5 foknál is hidegebb levegő napközben sem melegszik 10 fok fölé. Még mindig a meridionális áramlás a ludas, most a zordabb arcával fordul felénk.

Ha a mondák világában keressük a magyarság eredetét, csak egy homályos pont adódik: Noé a nagyapja volt Hunornak és Magornak, vagy távolabbi felmenő? És akkor közvetlen felmenőnk Ménrót, az óriás.

Egy bogár, egy lepke és egy szöcske van versenyben az Év rovara címért: mindhárom gyönyörű, az egyik csak a Kárpát-medencében él, mindhárom védett ritkaság.

Napsütéses, száraz, igazán kellemes idő várható a hosszúhétvégére, de nincs okunk örömre: a jelenség mögött álló időjárási folyamat hirtelen és extrém változásokra képes, ráadásul hatása egyre erősebb.