Legjobb tudásunk szerint jelenleg körülbelül öt medve tartózkodik Magyarország területén – nem tudjuk, hogy csak a hasukat tömik, vagy telelni is itt készülnek-e? Medveveszély nincs, a békés együttélés záloga a megfelelő ismeretek és esetenként kuvasz, komondor segítsége.
A világ vége nagyjából ötmilliárd év múlva jön el a földi élővilág számára, amikor a Napunk vörös óriássá hízva izzó, olvadt kőgolyóvá olvasztja bolygónkat. Nyilván addig is bármi megtörténhet, de ez biztos.
Bátorságát bizonyította a tiszt, aki első magyarként végzett önszántából ejtőernyős ugrást 1918-ban. A II. világháborúban már mint elit egység az ejtőernyősök elképesztő bátorsággal és veszteségekkel harcoltak, fegyverletételük is parádésra sikeredett.
A helyzet rosszabb, mint eddig reméltük, a globális felmelegedés 1,5 fok felett is tragikus következményekkel járhat. Akár több száz millió ember kényszerülhet otthona elhagyására az évszázad végéig.
Érdemes megtanulni mediterrán térségben kialakuló hurrikánok nevét: medikánok. A jövőben mind többször pusztítják majd Európát elképesztő erejű széllel és özönvízzel, pont, mint a nagyok.
Egy csapásra véget ér a vénasszonyok nyara, vasárnap egy erős front hoz esőt, szelet és jó 10 fokos lehűlést.
A város roppant falai mögött 1757-ben először el sem hitték, hogy egy maroknyi ellenséges csapatnak lehet ekkora mersze. Néhány órával később már számolták a hadisarcot Hadik András tábornok és huszárai kezébe.
A fürkészdarazsak sokat segíthetnének, de a hazai fajoknak nem igazán fűlik a foguk poloskákhoz. Mutatjuk, miért tehetetlen az ember és a természet az egyre nagyobb invázióval szemben.
Báró Eötvös Loránd ingája alapozta meg kísérletileg az általános relativitáselméletet, emellett évtizedeken át a kőolaj- és földgázmezők felkutatásának alapeszköze volt – bemutatjuk az egyik legkiválóbb magyar tudóst.
Kinizsi Pál két kardot forgatva kezében üvöltő oroszlánként vetette magát a törökre, amerre ment széles sorban hatalmas öldöklést rendezett Kenyérmezőn. Ahogy pedig a győzelmet ünnepelte, attól harcosai is elhűltek.
Szeptemberben egy szupertájfun 370 km/órás széllel tarolta le a Fülöp-szigeteket, a Michael most 250-nel esett neki Floridának – ez utóbbi kiváló példája, micsoda égszakadást, földindulást idéz elő a klímaváltozás.
Hívhatjuk viharciklonnak, viharbombának, a lényeg, hogy a Callumnak elnevezett képződmény hétméteres hullámokkal és 150 km/órás széllel csap le Skóciára és Írországra.
Miniszterelnökünk daliás kornak nevezte a török háborúk évszázadait, amikor hazánk társadalmi, politikai és gazdasági téren is stagnált, visszafejlődött, Európa perifériájára szorult. Mutatjuk a részleteket.
A napokban tömegesen húzódnak a lakásokba idegenhonos, kártékony poloskák: sokan vannak, zavaróak és alkalom adtán elviselhetetlen bűzzel járnak. Meg kell tőlük szabadulni, de hogyan?
A csapadékos, hűvös őszt hozó ciklont egy felettünk megtelepedett anticiklon tartóztatja fel, ennek köszönhetjük a vénasszonyok nyarát. Egy hetünk szinte biztosan van.
Batthyány Lajos és a 13 aradi vértanú utolsó szavai arról árulkodnak, hogy igazságtalannak tartották az ítéletet, mégis mind bátran, büszkén vállalták a halált. Hősként viselkedtek az utolsó pillanatig.
Hétfő éjszaka hidegfront éri el térségünket, de a hét második felére ismét ragyogó napsütésben lesz részünk.
Magyar asztrofizikusok világraszóló sikert értek el a galaxisok szerkezetének tanulmányozásában, amelyek közepén szupernehéz fekete lyukak terpeszkednek.
Ennyit szedhet bárki fejenként és naponta az állami erdőkben. Eladni ugyan nem szabad, de megfelelően tartósítva hosszú ideig megőrzi fejedelmi ízét – azért csak óvatosan: nem minden vargánya, ami annak látszik.
Rókák, kutyák, macskák nyálzanak, emberre és nagyobb állatokra támadnak, nyálukkal adják tovább a veszettséget. Indul a vakcinázás, összeszedtük a tudnivalókat.
Ősz közepén bőven áthajolva kivirágzott Magyarország a szó legszorosabb értelmében: szép volt, de nem jó ez így, növényeink tavasszal megfizetik a kései nyár tréfáját.
Kedden megjönnek az első fagyok, de nagy területen majd szerdára virradóra fagy meg a talaj. Ez az őszi frontok második napjának jellemzője, elmagyarázzuk mi és miért történik.
A végtelennek tűnő nyár után vasárnap állt be az igazi őszi idő, pont azon a napon, amikor a csillagászati ősz is kezdetét vette. Több ritka esemény is történik az őszi napéjegyenlőség idején.
Bolygónk 30-50 százalékát kellene visszaadni a vadvilágnak ahhoz, hogy megállítsuk a földtörténet hatodik nagy kihalási hullámát. Az emlősök biomasszájának 96 százalékát az ember és háziállatai adják.
