Tudomány

Lassú kínhalált okoznak a kutyáknak

Az ember keze ökölbe szorul, amikor mérgezés okozta görcsbe rándult, haldokló kutyákkal kell szembesülnie. A tett bűncselekmény, a kutyát nem lehet rávenni, hogy semmit ne egyen fel a földről, az orvosi beavatkozás sikere pedig az idővel arányosan vészesen fogy.

Városi kutyás körökben, családi házas övezetekben, településeken, de még a hírekben is rendre téma az állatok mérgezése. Valakit zavar, ha ugat a kutya, vagy fél tőle, netán a gazdának akar fájdalmat okozni, ezt csak az elkövető tudja. Még érthetetlenebb, amikor városi parkokban szórják el a csalit, amit aztán tényleg bármelyik kutya felszedhet akár a város másik végéből.

Egy biztos: a gombostűvel, szöggel átlyuggatott, mérgező anyaggal átitatott falatkák rengeteg szenvedéssel járó kínhalált okoznak az állatnak, és mire a mérgezés kiderül, sokszor már késő.

Három szakembert – jogászt, állatorvost, kutyakiképzőt – kerestünk meg a témával, három alapvető kérdéskörrel:

  1. Mire számíthat az elkövető ha elkapják, és mire az a személy, aki az elkövetőt tetten érve netán nem tudja magát türtőztetni a rendőrök érkezéséig?
  2. Hogyan ismerjük fel a jeleket, és mit tehet az orvos?
  3. Meg lehet tanítani a kutyát, hogy soha, semmit ne egyen fel a földről?

Minősített eset, három év

Egy kutya halálát okozni – nyilvánvalóan számos, indokolható kivételtől eltekintve – állatkínzásnak minősül, ami bűncselekmény, a Btk. szerint (itt a 244. §) két év szabadságvesztéssel büntetendő. Ha eközben az elkövető különös szenvedést okoz az állatnak, az már az állatkínzás minősített esete, a büntetési tétel három év, és ebbe a kategóriába tartozik a mérgezés is.

Akárcsak gyilkosság esetén, itt is úgynevezett eredmény-bűncselekményről beszélünk:

Ha valaki mérgezett, szögekkel átszúrt falatokat szór ki, állatkínzás kísérlete valósul meg. Ha a tettének következménye is van – nevezetesen, hogy az állat, amelyik az általa elszórt szöges virslit megette és emiatt elpusztult – az már állatkínzás és annak is a minősített esete

– tudtuk meg dr. Pálinkás Viktóriától, a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének önkéntes állatvédelmi jogászától.

Az elkövetőt persze nem egyszerű felkutatni, a bizonyítás is rettenetesen nehéz, ám ez a rendőrség dolga, a gazda vagy szemtanú egyetlen feladata, hogy tegyen feljelentést. Még akkor is, ha a parkban árválkodó szöges virsliket talál. Egyértelműnek tűnhet, de mégsem az: a szakember szerint a mérgezéses esetek 75-80 százaléka soha nem jut egyetlen hatóság tudomására sem.

Az ember úgy van vele, hogy úgysem történik majd semmi, esetleg ha gyanítja is, ki lehetett, a „jó viszony” érdekében inkább hallgat. Pedig ha a feljelentő úgy akarja, az egész ügyet zártan, kilétének felfedése nélkül kezelik.

Közbeléphetünk, ha úgy adódik

Esetleges tettenéréskor a jogos védelem kategóriájába belefér, hogy az elkövetőt megakadályozzuk.

A saját vagy mások javai védelmében való fellépés joga mindenkit megillet a jogtalan támadás elhárítása céljából. A kutyát – sajnálatos módon – a jog dologként kezeli

– jelzi a jogász.

A megfogalmazás nem véletlen, hiszen minden eset egyedi, így a jogos védelem törvényes korlátai is váltózók. A bűncselekmény megszakítására felszólítani, azt megakadályozni jogunk van, de minden továbbit csak óvatosan. A mérgezésekről beszámoló hírek, posztok alatt se szeri se száma a kommenteknek, amelyek írói az ilyen ember kezét és lábát törnék, vele etetnék meg, amiket kidobál, illetve érzékeny testnyílásába helyeznék a szögeket.

Aki ezt megtenné, nagy valószínűséggel az állatkínzóra kiszabottnál sokkal komolyabb büntetésre számíthatna.

Fontos, hogy azonnal hívjunk rendőrt, és még a telefonban adjuk meg a részleteket, a személyleírást, mert mire a járőr kiér, néhány részlet elveszhet emlékezetünkből.

Szög, méreg, szenvedés, halál

Ha a kutya lenyel egy gombostűkkel, szöggel átlyuggatott falatkát, az esetleg vérző sebeket hagy a nyelvén, a szájában, felsértheti a nyelőcsövét, de az igazi problémát a gyomorban okozza: sérüléseket okoz a nyálkahártyán, át is szakíthatja a gyomor falát, könnyen az állat pusztulását okozza.

Az ilyen esetre bágyadtság, étvágytalanság, esetleg véres hányás hívja fel a gazda figyelmét. Ha még nem késő, az állatorvos röntgennel tudja kimutatni a fém idegen testet, és endoszkóppal vagy a gyomor műtéti felnyitásával tudja eltávolítani azt

– mondta a 24.hu-nak Dr. Hauberger Péter klinikus állatorvos, a Nyíregyházi Oktató Állatkórház munkatársa.

Sokkal gyakoribbak viszont azok mérgezések, amelyek mögött nyilvánvalóan ritkábban áll a szándékosság, mint a véletlen, amikor az állat otthon felelőtlenül tartott vagy az utcán elszórt szereket eszik meg. A leggyakrabban a patkányirtószer, a fagyálló – édes íze miatt szívesen nyal bele az ebek – és a szerves-foszforsavészterek (növényvédők, rovarölő szerek) okozta mérgezésekkel lehet találkozni.

Legyen szó hegyes fémtárgyról vagy bármilyen mérgező vegyületről, mérhetetlen szenvedés, fájdalmas halál lehet a következmény, ráadásul sokuk akár órák alatt visszafordíthatatlan károsodást képes okozni.

Állatorvos, azonnal

A mérgezés tünetei hirtelen jelentkeznek, általánosságban bágyadtság, étvágytalanság, hányás, hasmenés, remegés, nyálzás, de a különböző anyagok más-más hatást válthatnak ki. Ezekről részletes információt az állatkórház honlapján talál.

Fotó: iStockphoto

Amennyiben mérgezés gyanúja merül fel, azaz a kutya valami ismeretlen eredetű dolgot evett meg a kertben vagy séta közben, és megtaláljuk a szétrágott irtószeres dobozt, illetve gyanús tünetek jelentkeznek, azonnal vigyük állatorvoshoz. Hauberger Péter kiemeli:

Ne próbálkozzunk otthoni »elsősegéllyel«. Ezzel egyrészt akaratunk ellenére is fokozhatjuk a bajt, másrészt minél gyorsabb az állatorvosi segítség, annál nagyobb a túlélés esélye.

Ha a gazdi nem látja, mit evett meg a kutya, csak a tünetek miatt gyanít mérgezést, akkor is érdemes szétnézni otthon, illetve a szokásos séták útvonalán: hátha találunk valamit, ami nyomra vezetheti az állatorvost. Ha nem telt el sok idő, lehetőség szerint a hánytatás is célravezető lehet, vagy gyomormosással távolítható el a méreganyag.

Amennyiben ismert a méreg hatóanyaga és van ellenszere, akkor célzott terápiával is lehet segíteni, emellett a méreg lebontásáért felelős két szerv, a vese és a máj működésének monitorozása és terápiás támogatása is nagyon fontos.

Ha ehető, meg is eszi

Ha valaminek jó illata van és ehetőnek tűnik, akkor a kutya meg is fogja enni. Az úgynevezett élelemmegtagadást gyakorlatilag lehetetlen náluk elérni

– fogalmaz Bucsuházi László mesterkiképző, a Kutyaparadicsom Kutyaoktató Egyesület vezetője.

Kutyások előtt jól ismert, hogy ha minden nap mondjuk ötkor van etetés, az eb fél ötkor már nyugtalankodik, vérmérsékletétől függően jelez. Kiül a konyhába, izeg-mozog, morog és mancsol az ember szemébe nézve, vagy nemes egyszerűséggel ledobja elé a tálat.

Belső órája kiválóan működik, de a déli sétánál még nincs tisztában azzal, hogy ő ötkor enni fog. Életösztöne viszont azt parancsolja, minden lehetőséget használjon ki, mindent egyen meg, amire lehetősége van

– mondja a szakember.

Nem lehet lenevelni

Több olyan módszerről is hallani azért, amivel állítólag le lehet leszoktatni a kutyákat arról, hogy elfogyasszák az ismeretlen eredetű falatokat, ilyen például a szétdobált húsba rejtett erőspaprika vagy a „csaliba” vezetett gyenge áram. Ám Bucsuházi László 30 éves tapasztalata alapján azt mondja, egyik sem működik. A paprika egyszer beválik, de amelyik kutya már pórul járt, legközelebb nem fog, a szaglását nem lehet átverni: a „csípős falatka” marad a földön, a másik csúszik is le a torkán.

Korábban – a cél szentesíti az eszközt alapon – próbálkoztak azzal is, hogy gyenge áramot vezettek a húsdarabokba, majd hagyták, hogy az eb rátaláljon. Néhány alkalom után viszont bármelyik kutya rájön erre is, messzire kerüli a drótos húst, és vidáman feleszi azt, amelyikből nem lóg ki semmi.

Fotó: Marjai János / 24.hu

A gazda letilthatja

Azért nem vagyunk teljesen tehetetlenek sem. Meg kell tanítani neki egy tiltószót, lehet ez a fújtól kezdve a tulipános ládáig bármi, a lényeg hogy működjön, és ha séta közben valamit felvesz, vagy csak a szándékot látjuk rajta, azonnal le kell állítani. Nyilvánvalóan folyamatos figyelemre és készenlétre van szükség, de a kutyasétáltatás egyébként is erről kell szóljon, nem a felhők nézegetéséről vagy önfeledt beszélgetésről a többiekkel.

A betanított tiltással 90 százalékban megelőzhetjük, hogy bármit is felegyen, de csak akkor, ha észre is vesszük. A gazda látókörén kívül a kutya éppúgy »sumákol« és tiltott dolgokat tesz, mint bármelyik gyerek

– emeli ki Bucsuházi László, és itt a lényeg: még egy kiválóan képzett állatnál is csak a gazdi figyelme előzheti meg a tragédiát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik