Tudomány
1950's vintage style mature woman gazing at boyfriend on pier

Akár több száz évig is élhet az ember?

A több száz éves emberi életkor ma már egyáltalán nem tudományos fantasztikum, és a nem vagy nagyon lassan öregedő emberi életforma is a sci-fi határán innen van. Mi lesz, ha mindez egyszer megvalósul? Első gondolatunk egy világméretű katasztrófa, de nem kizárt, hogy az evolúció a földi élet fennmaradása érdekében terel minket az örök élet felé.
Korábban a témában:

Az öregedés egy természetes biológiai folyamat a halál felé vezető úton. Nincs mit tenni, szépen, méltósággal, és ha lehet egészségben megöregedni – csupán ebben reménykedhetünk. Vagy mégsem? Ha megismerjük az öregedési folyamat elsődleges genetikai faktorait, azaz az öregedési folyamat mechanizmusát, akkor akár jelentősen befolyásolhatjuk ennek rátáját. Az ELTE Genetikai Tanszékén is folyó kutatások arra engednek következtetni, hogy jó nyomon járunk:

Kezdjük megismerni azon genetikai tényezőket, amelyek gátlásával extrém hosszan, akár több száz évig is élhetünk. Sőt, ma már az örök élet sem a sci-fi kategóriájába tartozik, de mi lesz, ha ez valóban megvalósul?

Beépített önmegsemmisítő rendszer

Az öregedést a sejtes károsodások – például rossz szerkezetű, és ezért nem működő fehérjék – progresszív felhalmozódása okozza. Ezek a molekuláris károsodások gátolják a normális sejtes folyamatokat, amelynek eredményeként az érintett sejt elpusztulhat. Ha a sejtpusztulás tömeges mértékűvé válik, akkor az adott szerv működése leállhat, és így kialakul egy öregkori degeneratív betegség. Ezek közé tartoznak a rák különböző típusai, a neurodegeneratív betegségek többsége, a szöveti atrófiák és fibrózis, immundeficienciák, és a diabétesz. Egy ilyen öregkori patológia végül az egyed halálához vezet.

Az öregedés végső következménye tehát a halál. A természet így szabadul meg azoktól az egyedektől, amelyek már túl vannak szaporodóképes korukon. Ez az evolúciós stratégia, azaz az öregedést előidéző gének „innovációja” jelentős előnyt jelent a véges források – mint amilyen a földi életkörülmények – között létező fajok hosszú távú fennmaradásában azzal, hogy csökkenti a faj egyedei között ható versengést. Az öregedés tehát a fajok túlélését elősegítő biológiai folyamat, amely természetesen előnytelen az egyén (egyedi élet) szempontjából.

Tegyük fel, hogy egy mikroszkopikus méretű baktérium sejt ideális körülmények között, korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló források segítségével szabadon osztódhatna: egy ilyen sejt 20 perc alatt osztódik ketté, így egyetlen sejtből 48 óra alatt a bolygónk tömegével megegyező biomassza keletkezne

– magyarázza a 24.hu-nak Vellai Tibor egyetemi tanár, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének vezetője.

Az okot szüntetnék meg

Visszatérve a testben zajló folyamatokhoz, az öregedést tehát a sejtes károsodások felhalmozódása okozza, amely végül egy öregkori (végzetes) betegség kialakulásához vezet. A kutatók elsődleges célja annak tisztázása, milyen genetikai faktorok („öregedési gének”) eredményezik elsődlegesen a sejtes károsodások felhalmozódását. Ezek a faktorok ma még nem ismertek.

beauty concept skin aging. anti-aging procedures, rejuvenation, lifting, tightening of facial skin, restoration of youthful skin anti-wrinkle
Fotó: iStock

Az ELTE-n folyó öregedési kutatások legfrissebb eredményei azonban ígéretesnek tűnnek: egy fonalféreg genomját kutatva a kutatók megállapították, hogy az öregedés alapját az úgynevezett mobilis genetikai elemek, másnéven „ugráló gének” képviselik. Ezek az elemek képesek egyik kromoszómáról átugrani egy másik kromoszómára. Ha új helyükön korábban egy gén vagy egy szabályozó szekvencia volt található, akkor abba beleugorva elrontják annak működését.

Az öregedés tehát az ugráló gének genom-destabilizáló hatásának eredménye, ennek köszönhetően a sejtek károsodnak, majd elpusztulnak, az öregedési folyamat végállapota pedig a halál.

Az „ugráló gének” jelentőségét az adja, hogy a humán genom közel fele ilyen szekvenciákból, azaz „ugráló génekből” épül fel. Egy-egy ilyen mozgó genetikai elemből akár egy millió kópia is található a humán genomban szétszórva, úgynevezett mutagenizáló, azaz genom rongáló hatásuk tehát jelentős lehet.

Az öregedési kutatások az elmúlt években az orvostudomány egyik központi területévé váltak. Ha ugyanis lassítani (gátolni) tudnánk az öregedési folyamatot, akkor az egészséges időskor felső határa, és így az élettartam jelentősen megnőhetne. Az idős emberek életét megkeserítő betegségek csak jóval később vagy akár egyáltalán nem alakulnának ki. De milyen hosszú ideig lehet ezeket a betegségeket késleltetni?

Nem öregedő életformák ma is léteznek

Ha megértjük az öregedés genetikai alapját, akkor már viszonylag könnyen megoldható lenne a folyamat gátlása. Ilyen potenciális beavatkozással jelentősen hosszabb élettartammal rendelkező – sokáig élő – biológiai rendszereket hozhatnánk létre. Most még nem ismerjük ezeket a genetikai faktorokat, de ez nem azt jelenti, hogy nem is léteznek ilyen faktorok

– fogalmaz a professzor.

Ennek hallatán a laikus félve kérdezhet rá, vajon az emberiség egyik legősibb „vágya”, az örök élet megvalósítható? Potenciálisan igen – válaszolja Vellai Tibor.

Ezt annak tükrében mondja, hogy a mai tudomány már ismer nem öregedő természetes biológiai rendszereket. Ezek közé tartozik a csíravonal (az ivarsejteket létrehozó szövettípus, amelynek sejtjei genetikailag összekötik az egymást követő generációkat), a korlátlan osztódási kapacitással rendelkező rákos sejtek (ilyen sejteket laboratóriumi körülmények között szinte bármeddig lehet tenyészteni), és néhány alacsonyabb rendű állati faj, mint az édesvízi hidra és a férgek közé tartozó planária.

Palanária

A „halhatatlanságot” tehát a természet már feltalálta, nekünk „csupán” ennek genetikai hátterét kell megértenünk. Az ELTE genetikusai ezeket a rendszereket vizsgálva jutottak el a mobilis genetikai elemek öregedést okozó potenciális szerepéig.

Ezen elemek farmakológiai blokkolásával elvileg jelentősen kitolhatnánk az emberi egészséges élettartam felső határát. Az elemek teljes blokkolásával pedig akár egy nem öregedő emberi életformát is megvalósítható – de ez már a tudományos fantasztikum határát súroló megállapítás.

Akár több száz éves emberi élettartam

Kétszáz éve körülbelül 45-50 esztendő volt a születéskor várható élettartam, ami a javuló orvosi ellátásnak és életkörülményeknek köszönhetően az utóbbi évtizedekben lineárisan növekedett, és mára a fejlett országokban megduplázódott, elérte vagy meghaladta a 85 évet. Döbbenetes tény, hogy például Monacóban a férfiak várható élettartama jelenleg 93 év.

Hol van ennek a folyamatnak a vége? A professzor a rangos Nature folyóiratban nemrégiben megjelent egyik cikkre hivatkozva azt mondja, akár több száz év sem tűnhet elképzelhetetlennek.

Kísérleti köürlmények között már ma is hihetetlennek tűnő élettartamváltozásokat tudnak előidézni. Fonalférgekben például, amelyek normálisan csupán 10-14 napig élnek, genetikai eszközökkel (mutációk kombinálásával) amerikai kutatók 60-70 napig élő törzseket állítottak elő. Ez humán kontextusban egy 500 éves emberi élettartamnak felelne meg. Az öregedési kutatások területén ma forradalom zajlik, és az elkövetkező évek eredményeinek minden bizonnyal jelentős orvosbiológiai, társadalmi és gazdasági hatásuk lesz.

Mi lehet a következménye?

Filozófiai síkra tévedve sem lehet megkerülni azt a kérdést, miszerint mi lenne akkor, ha meggátolnánk az öregedési folyamatot? Hollywood disztópiáiból tudjuk a választ: túlnépesedés, háborúk, erőszak, elnyomás. Nyilván ez a vége, ha az ember szembe megy a természet törvényeivel. Ahogy cikkünk első részben írtuk, az öregedés és halál alapvető fontosságú szabályozó szereppel bírnak a fajok – így az emberi társadalmak – stabil fennmaradásában.

Vellai professzor viszont kinyit egy olyan természettudományos aspektusú ablakot, amelyen keresztül az „örök élet” már nem problémaként, hanem megoldásként jelentkezhet.

Ismert tény, hogy Napunk körülbelül 4-5 milliárd év múlva vörös óriássá felfúvódva a földi élet minden csíráját el fogja pusztítani és a Földet tüzes golyóvá olvasztja. E távlat tükrében evolúciós léptékű túlélésünk talán egyetlen lehetősége, ha más bolygókat, galaxisokat hódítanánk meg „átmenekítve” ezzel a földi életformákat. Jelenleg erre nincs esélyünk, hiszen ennek technikai feltételei hiányoznak, és a ma jellemző 80-90 éves élettartamunkkal nem jutnánk messzire. Az élettartam jelentős megnövelésével (amit az öregedési folyamat gátlásával érhetünk el) azonban megnyílhat az út a kozmikus utazások előtt, belépve ezzel Asimov édenkertjébe.

Lehet, hogy a küszöbön álló felfedezések „célja” vagy hozadéka pont ez, így kaphat értelmet a nem öregedő emberi életforma a földi fajok túlélésében.

Mindez persze csak felvetés, egyelőre játék a gondolatokkal. Az viszont tény, hogy a mai biológiai kutatások egyik legfőbb célja az öregedési folyamat mechanizmusának feltárása, minél jobb megismerése. Ezzel az ismerettel potenciálisan jelentősen megnövelhető az ember egészséges élettartama, ennél a pontnál a jövőben pedig már bármi megtörténhet.

Kiemelt kép: AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.