Tudomány

Hihetetlenül hangzik, de tényleg képes gyógyítani a semmi

A placebóval bizonyítottan javulás érhető el többek között depresszió vagy Parkinson-kór esetén: utóbbinál úgy enyhülnek a tünetek, hogy az agy fizikai elváltozásai megmaradnak. A placebohatás létezik, bár mechanizmusát nem értjük, célzott kutatása pedig etikai akadályokba ütközik.

Laikusként placebónak azt nevezzük, ami valódi orvosi kezelésnek tűnik, de mégsem az, placebohatás alatt pedig azt értjük, amikor a páciens által gyógyhatásúnak hitt, egyébként teljesen semleges anyagok, kezelések hatására a beteg állapota javul. Önmagában elég furcsa jelenség, mert bizonyos szinten és esetekben valóban működik, de specifikus kutatásának az etika és felelősség kérdése komoly gátat szab.

Ha pedig placebo, akkor mindenkinek a gyógyszertárban kapható, hatóanyagok nélküli – pontosabban a kimutathatóság határára hígított – homeopátiás szerek jutnak eszébe. Így hát placebo és homeopátia együtt tipikusan az a terület, ahol mintha három valóság létezne párhuzamosan: a tudomány, a lakosság hozzáállása és a jogi szabályozás.

Hatásos-e a semmi? Homeopátia és placebo-hatás címmel tartott rövid előadást Dr. Csupor Dezső, a SZTE Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet docense a Fiatal Kutatók Akadémiáján az MTA-n – a kutatóval az esemény után beszélgettünk.

Gyógyszer hatóanyag nélkül

Az uniós irányelvvel összhangban született magyar szabályozás a gyógyszert emberi szervezetben alkalmazható, betegségek megelőzésére vagy kezelésére alkalmazott anyagként definiálja. A jogi szöveg citálása helyett (2005. évi XCV törvény) higgyük el Csupor Dezsőnek, hogy a sorok közt igencsak fontos érdekesség bújik meg:

A laikus lakosság alapvető elvárása, hogy a gyógyszer gyógyítson, ám a jogszabály ezt nem garantálja.

Ebből adódóan pedig hazánkban nagyságrendileg háromezer olyan homeopátiás szer fér bele a gyógyszer kategóriába, amelyek hatása nem bizonyított, sőt jellemzően 99,999 százalékban vizet tartalmaznak – a részletekért javasoljuk ezt a cikket, mi térjünk vissza eredeti témánkhoz azzal, hogy miért és mikor lehet hatásos a semmi?

Próbáltuk megérteni a homeopátiát: tényleg gyógyít a rezegtetett víz?
A francia Boiron homeopátiás gyárban jártunk, és megnéztük, hogyan készülnek a híres cukorbogyók.

Javulás a semmitől

Ehhez a kutató árnyalja a placebóról fent idézett, közkeletű vélekedést: olyan terápia, aminek hatása nem specifikus. Az orvostudomány ma is alkalmazza, például amikor valamely nem specifikus tünetekre vitaminokat, ásványi anyagokat javasol. Aki nem szenved a hiányában, annak mondjuk a C-vitamin fizikálisan nem javít és nem is ront az állapotán, viszont maga a törődés, a kezelés vélt megindulása jótékonyan hat a pszichés tényezőkre, sok esetben segíti a gyógyulást. Hogy mindez nem valami zavaros elmélet, arra nézzünk néhány tapasztalati példát.

A depresszió okozta agyi folyamatok változásai egyes hatóanyagokra EEG-vizsgálattal kimutathatók, és ugyanezeket a változásokat figyelhetjük meg a placebohatás eredményeként, vagyis ha a beteg „gyógyszere” mondjuk szőlőcukor. Sőt, a hatás is tartós: ha az antidepresszánsok 50 százalékkal csökkentik a visszaesést, állapotromlást, a placebo 25 százalékkal. Még megdöbbentőbbek a Parkinson-kórral kapcsolatos megfigyelések, ahol a betegnek leginkább mozgáskoordinációjának romlása okoz panaszt, de az agyban fizikai elváltozások mennek végbe.

A placebohatás kimutathatóan 20 százalékos javulást okozhat a betegek mozgásában, miközben a tünetekért felelős agyi elváltozások ugyanúgy megmaradnak

– mondja a 24.hu-nak Csupor Dezső.

Fotó: Alexandr Kryazhev/Sputnik / AFP

Tipikus, a semmivel is eredményesen gyógyítható a lelki problémákat, főként a szorongást kísérő irritábilis bél szindróma: a hasat, bélrendszert érintő diszkomfort érzésnek nincs kimutatható fiziológiai oka, a placebo-kezelés bizonyítottan működik. Számos példát hozhatnánk még, ehelyett inkább azt emeljük ki, hogy placebo-hatásnak nevezzük azt is, amikor a jól adagolt „semmi” fokozza az immunrendszer működését, lerövidíti a lábadozást és eleve a páciens sokkal jobban viseli a gyógyulásához vezető utat.

Az agy gyógyíthatja a testet

Mindannyian szeretnénk mellékhatások, „káros kemikáliák” nélkül gyógyulni, jogos hát a kérdés: milyen jövő áll a placebo előtt? Az őszinte válasz az, hogy nem tudjuk, mert nem értjük, milyen mechanizmusok állnak mögötte, és amíg az etikai hátteret nem sikerül megnyugtatóan tisztázni, nem is fogjuk megtudni.

A gyógyszerkísérletekhez ugyanis mindig szükség van legalább egy kontrollcsoportra, ők kapják a placebót – a résztvevőket erről persze tájékoztatják, de csak annyit mondanak, hogy vagy ezt, vagy azt fogja szedni.

A placebo kontrollcsoportja nyilvánvalóan csak magára hagyott betegekből állhatna, ami teljes egészében elfogadhatatlan, hiszen írott és íratlan szabályok alapján az orvostudománynak mindenkit az elérhető legjobb kezelésben kell részesíteni.

Nagy vonalakban azért sejthető, mi húzódik a háttérben. A természet úgy alkotta meg az élőlényeket, hogy bizonyos határok között képesek legyenek önmagukat gyógyítani, különben menthetetlenül elpusztulnak. Ennek működési mechanizmusát kellene megérteni és alkalmazni, azaz kisarkítva: kihasználni, hogy az emberi agy egyes esetekben képes gyógyítani a testet. Csupor Dezső úgy véli, ebben az esetben a „semmivel való gyógyításnak” lehet jövője.

Fotó: iStockphoto / GettyImages

Aki beteg, menjen szakorvoshoz

Térjünk vissza végül a homeopátiára, amit azért nem tekinthetünk vegytisztán placebónak. A témában kialakult viták általában arról szólnak, hogyan hatnak adott készítmények, pedig először is azt kellene bizonyítani, hatnak-e egyáltalán. Innentől kezdve pedig felmerül a kérdés: jó nekünk, hogy a homeopátiás készítmények gyógyszernek minősülnek?

A szakember szerint ezt teljes egészében elfogadni nem szabad, mint ahogy érvek nélküli elutasítása sem indokolt. A jogalkotónak kellene lépnie a szabályozás újragondolásával, pontosabban ugyanolyan engedélyeztetési módszerek bevezetésével, mint a hagyományos gyógyszerek esetén. Ha pedig ennek nem képes megfelelni egy szer, ne hívják gyógyszernek. Nem igaz a nagy cégek által sugallt megoldás, miszerint a vény nélkül kapható gyógyszerekből a beteg ki tudja választani, mire van szüksége. A szakember hangsúlyozza:

Aki beteg, forduljon szakorvoshoz, az öngyógyítás nagyon veszélyes.

A gyógyszer kategóriájának felpuhítása nem jó, de a homeopátia teljes száműzése sem megoldás: a gyártás és a forgalmazás is ellenőrzött körülmények között zajlik, és alkalmazásukkal legalább nem mérgezhetjük meg magunkat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik