Tudomány

Így halt meg a leghíresebb kuruc brigadéros

Béri Balogh Ádám kivégzése megdöbbentette a korabeli magyar közvéleményt: Rákóczi brigadérosának politikai okból kellett meghalnia.
Korábban a témában:

A Rákóczi-szabadságharc zászlóletétellel, mindkét fél számára vállalható kompromisszummal ért véget, nem követte véres megtorlás. Ezért is volt „furcsa”, sőt megdöbbentő a kortársak, de még a mai laikus számára is Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros kivégzése szűk három hónappal a békekötés előtt, 1711. február 6-án.

A hadi törvényszék által elítélt, árulással vádolt tisztek kivégzése a hadban álló felek mindkét táborában kiemelt jelentőséggel bírt. A kortársak számára közvetlen tanulságos példa lehetett, amikor a csellel elfogott, császári ezredessé lett Ocskay László brigadéros 1710. január 1-jei érsekújvári kivégzésének hírére válaszul Siegbert Heister tábornok Győrben 1710. január 18-án öt foglyot végeztetett ki, köztük Fodor László brigadérost.

Ki volt Balogh Ádám, hogyan került a császár hűségéről Rákóczi táborába, és miért tekinthetjük halálát „furcsának”? Dr. G. Etényi Nóra történész, az ELTE BTK Kora Újkori Történeti Tanszék docensét kérdeztük.

Katonák generációk óta

Vas megyében, a hagyomány szerint Hegyhátkisbéren vagy Bélbaltaváron született 1664-1669 körül köznemesi, ízig-vérig katonacsaládban: a béri Baloghok több generációja jelentős szerepet játszott a török elleni harcokban, a Dunántúl védelmében, édesapja a költő és hadvezér Zrínyi Miklós mellett is szolgált.

A személyes virtusra, vitézi életre utal a levágott török fejet és egy kardot tartó oroszlánt ábrázoló családi címer is

– mondja a 24.hu-nak a szakember.

Bécs 1683-as sikertelen török ostroma után ugyanis 1684-ben megalakult a Szent Liga, amely évekig tartó kemény küzdelem árán felszabadította Magyarországot az oszmán uralom alól. Nem tudjuk, hogy az ifjú Béri Balogh Ádám milyen hadszíntereken fordult meg, de azt igen, hogy tevékenyen kivette részét a harcokból. A következő időszak pedig bebizonyította, hogy nemcsak a kardja, de az esze is jól vágott.

Talpon maradt és gyarapodott

A világ gyökeresen megváltozott, az addigi militarizált társadalomnak leáldozott, az életmódváltás elkerülhetetlenné vált, a katonáskodó közép- és kisnemesi rétegnek meg kell tanulnia békeidőben élni és gyarapodni. Béri Balogh mindezt helyesen mérte fel, és sikerrel alkalmazkodott.

Benczúr Gyula: Buda visszafoglalása. Forrás: Wikipedia

Eredményesen gazdálkodott, birtokait növelte, műveltsége révén pedig Sopron és Vas megyében vármegyei tisztségeket is viselt – eközben pedig tudatosan építette kapcsolati hálóját. Utóbbi egyik csúcspontja volt 1690 körül kötött házassága Festetics Pál (1686-tól dunántúli vicegenerális, 1692-től ezredes, 1681-ben, 1708-ban országgyűlési követ) leányával, Juliannával.

A Festetics család akkoriban még nem tartozott ugyan az arisztokráciához, de társadalmilag jóval Béri Baloghék felett állt, Pál az országos politikában mozgott. Ádám számára tehát nagyon előnyös volt a frigy, de vajon miért érte meg Festeticsnek?

A köznemességben rejlő potenciál és a kérő kapcsolatai, a vármegyei háttér megszerzése okán adta lányát »rangon alul«

– magyarázza G. Etényi Nóra. Hozzáteszi: Érdekből köttetett, de jól sikerült házasság volt, sok gyermekük született, Ádám 1710-es végrendeletében is meghitt hangon emlékezett meg feleségéről.

II. Rákóci Ferenc oldalára állt

A sikeres felszabadító háború a megváltozott karrier- és érvényesülési lehetőségeken túl hatalmas felelősséget helyezett a magyar nemesség vállára. A századforduló kulcskérdése az önálló magyar államiság átmentése volt: az új helyzetben miként tudják az ország és a nemesi réteg érdekeit érvényesíteni?

Ádám válasza az volt, hogy már 1703-ban bekapcsolódott a Dunántúli kuruc szervezkedésbe, katonákat toborzott Rákóczi Ferenc zászlaja alá. Hasonló helyzetekben sok családot találunk, amely akár tudatos döntés alapján több stratégiát alkalmazott, magyarán tagjai más-más táborhoz csatlakoztak, ám esetünkben nem erről volt szó.

Az após, Festetics Pál mindvégig I. József császár eltökélt híve maradt, 1704 és 1705 tavaszán két alkalommal tudta Ádámot visszacsábítani az uralkodó hűségére. Nyugat-magyarországi birtokosként, a változó erőviszonyok mellett Rákóczi támogatása igencsak kockázatos volt, emellé tekintve környezetének erős törekvését, hogy „jobb belátásra bírja”, igazán nem csodálkozhatunk ingadozásán.

Végül 1705 őszén Béri Balogh Ádám végleg elkötelezte magát a magyar szabadság ügye mellett, amikor aláírta a szécsényi országgyűlés Rákóczit vezérlőfejedelemmé választó konföderációs oklevelét.

Ragyogó tehetség

Katonai tehetsége annak ellenére a szabadságharc egyik legnagyobb hatású tisztjévé tette, hogy soha nem irányított fősereget, nem vezényelt döntő nyíltszíni nagy összeütközéseket, bár 1706 novemberi győrvári és 1708. szeptember 2-i kölesdi győzelmét érdemes kiemelni. Ő a török ellen tökélyre fejlesztett technikát alkalmazva ért el jelentős sikereket:

Sokáig Bottyán Jánossal együttműködve kis haderővel nagy területen mozgott, portyákat vezetett, lest vetett, az ellenség utánpótlását zavarta és hatékonyan akadályozta a császári csapatok egyesülését

– sorolja a szakember.

Érdemei és személyes bátorsága elismeréseként 1708 szeptemberében brigadérossá léptették elő. A francia eredetű kifejezés az ezredes és a tábornok közötti katonai rangnak felelt meg Rákóczi hadseregében, több zászlóaljnyi katonaság hatékony, gyors mozgatását tette lehetővé, de a rang a tisztikaron belüli mobilitást is segítette.

Forrás: Wikipedia

Szerencséje 1710. október 28-án hagyta el, amikor mindössze 150 lovasa élén jelentős rác és osztrák katonákból álló haderővel találta szembe magát Szekszárd közelében. A felázott, löszös talajon lehetetlenség volt elmenekülni, Béri Balogh Ádám a német-rác vagy császári hadak fogságába esett.

A magyar közvélemény megdöbbent

Érdekes módon 1710-től már számolt a halál lehetőségével, legalábbis erre enged következtetni, hogy ekkor végrendeletet írt. Ebben egyébként felsorolja sógornőit is, vagyis kiderül: az, hogy Rákóczit választotta, nem idegenítette el felesége császárhű családjától.

Ettől függetlenül is kérdés, hogy vajon tisztában volt-e azzal, hogy mi vár rá? A történész szerint a korban egyáltalán nem volt evidencia, hogy hasonló helyzetben egy hozzá hasonló főtisztet az ellenség kivégezzen, ott és akkor pedig Rákóczi is úgy ítélte meg: Béri Balogh „menthető”, kivégzése a foglyokkal való bánásmód szabályait sértené.

Mégis megtörtént. A bírósági eljárás során a vád kétszeres hitszegésére hivatkozott, amikor is ígéretet tett a császár hűségére még 1703-1705 között. Feltehetően a börtönben ismét hűségesküt próbáltak tőle kicsikarni, és csak tovább „bőszíthette” bíráit, mikor ezt megtagadta.

Az ítéletet megdöbbenve fogadta a magyar közvélemény: fővesztés pallos által. Utólag pedig még tisztábban látszik, hogy Béri Balogh Ádám halála nem jogi következmény, hanem politikai akarat volt.

Üzenet volt Rákóczinak

Az 1710. év végére ugyanis a szabadságharc katonailag kilátástalanná vált, de még mindig elég katona állt fegyverben ahhoz, hogy hosszas béketárgyalások kezdődhessenek. 1710 szeptemberében I. József császár elfogadta az angol diplomáciai mediátori szerepét, melyet II. Rákóczi Ferenc garanciának tekintett. 1711. január 31-én Vaján Vay Ádám kastélyában Pálffy János a magyarországi császári hadak szeptemberben kinevezett főparancsnoka és II. Rákóczi Ferenc személyesen is tárgyalt. Ám nem sikerült megegyezésre jutni, Rákóczi nem elégedett meg a személyekre szabott amnesztiával.

Nem megyünk bele a részletekbe, a lényeg, hogy a három hónapig fogságban tartott brigadéros kivégzése egyértelmű üzenet volt a kuruc táborba, hogy ha nem hajlandók megegyezni, annak ára van.

Elfogatását a Frankfurt am Mainban az őszi és a tavaszi vásárra félévente megjelenő összegzés, a „Relationis Historicae Semestralis” is megírta. Annak is hírértéke volt a Wienerisches Diariumban, mikor 1710. december 6-án Budára szállították, és a császári udvar hivatalos hetilapja a február 4-i elítélését és február 6-i kivégzésének hírét is közzétette.

Béri Balogh Ádám elfogatását és kivégzését rövid hírként német újságok is közvetítették egy szélesebb politikai nyilvánosság számára is a katonai és politikai erőviszonyokban bekövetkező változást érzékeltetve.

Ajánlott videó mutasd mind

Fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat a Magyar Turisztikai Ügynökség

Egyedi döntésekre hivatkozva, nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívás nélkül kap pénzt Zoób Kati divattervező, Balatonboglár fideszes önkormányzata vagy éppen egy nagyvállalkozó Kis-Balaton melletti kalandparkja. A Tiborcz István volt üzlettársához köthető bodajki kastély is az eddig titkolt közpénzcsap révén újulhat meg.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.