Tudomány

Sunyi vírusok Magyarországon is robbanhatnak

Miközben a Vuhan-koronavírus egyre nagyobb gondot okoz világszerte, itthon inkább a sunyi, lappangó kórokozóktól van félnivalónk: bármikor, bármelyikből járvány lehet. Szemléletváltásra van szükség a védekezésben, az eddigi lekövető magatartást proaktív fellépésnek kell felváltania. A magyar kutatók oroszlánrészt vállalnak az új, globális stratégia kidolgozásában.
Korábban a témában:

A Vuhan-koronavírus emberről emberre terjedő változata tavaly decemberben alakulhatott ki egy zsúfolt kínai állatpiacon, mára pedig már tízezreket fertőzött meg, a halálesetek száma napról napra emelkedik, és mára világméretű járvánnyal fenyeget. Az aktuális híreket itt olvashatja, a „Kínai vírus: kell-e félnünk Magyarországon?” című cikkünkben pedig arról írtunk, hogy a fenyegetés ugyan komoly, de egy percig se gondoljuk azt, most aztán itt a világvége. Jelen helyzetet így vagy úgy, de kezelni fogjuk, ám a jövőbe tekintve az egész eset komoly figyelmeztetés:

A kirobbanó járványok következtében kialakuló kapkodás helyett nem ártana elgondolkozni arról, hogy a jövőben miként kerüljük el ezeket a járványokat. Eddig ugyanis fordítva ültünk a lovon

– fogalmaz a 24.hu-nak Dr. Garamszegi László Zsolt biológus, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója.

Kínai vírus: kell-e félnünk Magyarországon?
A Vuhan-koronavírus keményebb, mint a 2003-as SARS-világjárvány volt, és nagy valószínűséggel eljut Magyarországra is. Ám a tudósok inkább Afrika miatt aggódnak.

Itthon más a helyzet

Több tényező együttállása szükséges hozzá, de az evolúcióbiológiában ismert mechanizmus, amikor valamely kórokozó gazdát vált. Képes fajok között „ugrálni”, eközben folyamatosan változik. Ez történt Kínában is, egy denevérben található, kevésbé ártalmas vírus ugrott át másik állatfajra – úgynevezett köztes gazdára –, majd emberre. De a vektorok (például szúnyogok, kullancsok) útján terjedő kórokozók is képesek különböző fajokat használni, hogy eljussanak a gazdaszervezetekhez.

A vuhanihoz hasonló zsúfolt állatpiacok, ahol rossz higiénés körülmények között végtelen mennyiségben cserélnek gazdát a legkülönfélébb élő állatok, vadhúsok, paradicsomi körülményeket biztosítanak a folyamat számára: a vírusok is gazdát cserélnek itt.

Magyarországon az eltérő kulturális szokások és a lényegesen jobb higiénés környezet miatt kicsi az esély, hogy egy hasonló a láncolat elinduljon. Azt azonban ne feledjük, hogy a koronavírus terjesztéséhez már nincs szükség állatra, mi magunk is képesek vagyunk egymást fertőzni tüsszentéssel vagy köhögéssel. Így „légi úton” – a kifejezés mindkét értelmében – képesek vagyunk a világ különböző pontjaira eljuttatni.

Sunyi kórokozók

Emellett, vagy ennek ellenére itthon valami más jelent komolyabb kockázatot:

Magyarországon jobban tartok az olyan »sunyi« kórokozóktól, amelyeknek nincsenek komoly tüneteik, csendben terjednek, de alkalomadtán robbanhatnak. Mint például a nyugat-nílusi láz vírusa

– emeli ki a szakember.

A betegséget okozó vírus magyarországi jelenléte évek óta ismert, a legtöbbször nagyon enyhe tünetekkel jár vagy tünetmentes, a legtöbben el sem mennek orvoshoz, kis megfázásként letudják az egészet. Közben pedig folyamatosan terjed, a hatóságok látóterébe került esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik. 2018-ban hirtelen megnőtt a megbetegedések száma, sőt, halálesetek is történtek, amely mögött ökológiai változások állnak.

Ezek a kórokozók tehát „sunyi módon” bekerülnek a rendszerbe – az sem kizárt, hogy ilyen rejtett módon az új koronavírus is már itt van hazánkban, csak még nem tudjuk –, aztán egyszer csak majd felütik a fejüket.

Garamszegi László Zsolt szerint Magyarországon jelenleg a „mit hurcolunk be” kérdésénél fontosabb, hogy „mi van már bent”?

Visszatérve a Vuhan-vírusra, nemrég kimutatták Franciaországban, Németországban és Finnországban, de ez nem azt jelenti, hogy a franciák, a németek vagy a finnek veszélyeztetettebbek, mint a magyarok, csupán azt, hogy a fejlett nyugati országok jó diagnoszták. Nem lehet kizárni, hogy az elmúlt hetek Kínát érintő turistaforgalma révén a vírus már több európai országba, így hazánkba is eljutott: egy járvány akár nálunk is bármikor kitörhet, ha nem észleljük és izoláljuk azonnal a pozitív eseteket.

A hőkamerás reptéri ellenőrzés nem hatékony, tünetmentesen bárki átjut az ellenőrzési pontokon, betegségek már a behurcolás után jelentkeznek az adott országokban, addig több ember is fertőződhet.

Fotó: Juni Kriswanto / AFP

Futunk az események után

Akkor most vesztésre állunk a kórokozó elleni harcban? A szakember azért fogalmazott úgy, hogy fordítva ülünk a lovon, mert még a 2003-as SARS-világjárvány idején is az események után kullogtunk: igaz, végül legyőztük a vírust, de ez több száz emberéletet követelt. Sajnos ez most sincs másképp: vártunk, hogy történjen valami, amire utólag reagálunk. A halálesetek száma alapján ez már mindenképp fájdalmas harcnak tekinthető, még ha végül is megint mi kerülünk ki győztesként.

Azért biztató jel, hogy a korábbi, modernkori járványokból már tanult az emberiség: Kína most sokkal nyitottabban reagál, mint a SARS idején, hatalmas az információáramlás és az összefogás nemzetek között, rohammunkában fejlesztik az ellenszert világszerte, amihez a korábbi kutatási eredményeket is fel tudjuk már használni. Ismerjük a vírus teljes genetikai kódját, ennek köszönhetően már a kezünkben van a fertőzés biztos kimutatására alkalmas, hatékony diagnosztikai eljárás, ami fontos fegyvertény.

Az emberiség birtokában ráadásul elég tudás van ahhoz, hogy az érintett tudományágak és szakemberek összefogásával még inkább a történések elébe menjünk, és képesek legyünk felderíteni a potenciálisan veszélyes parazita törzseket, előre jelezni a járványok kitörési esélyeit, és valamelyest felkészülni rájuk. Persze nem arról van szó, hogy meg tudnánk mondani, mikor, hol és milyen vírus fogja felütni a fejét, illetve mekkora problémát okoz majd.

De azt például igen, hol várható gócpontok kialakulása, azonosítani lehet a különös figyelmet kívánó törzseket, filogenetikai elemzéseket végezhetünk, megrajzolhatjuk a törzsfejlődési fát. Milyen valószínűséggel várható gazdaváltás egyik esetekben, mennyire lesz virulens adott kórokozó újabb változata. Megérthetjük hogy mik azok az ökológiai tényezők (például időjárás, az egyes vektor- és gazdafajok jelenléte és sűrűsége) amelyek kiváltják a fertőzések számában megmutatkozó ugrásokat

– sorolja a biológus.

Ezek számos gyakorlati lépést tesznek lehetővé, a laikus számára talán a legkézzelfoghatóbb közülük, hogy jelentősen felgyorsítható a védőoltások előállítása, de képesek leszünk egy sor olyan tudományosan megalapozott döntést hozni, melyek gátat szabnak egy járvány kitörésének, mondjuk, például irányított szúnyogirtást végzünk.

Megelőzés, gyors és hatékony kezelés

Igazán jó hír, hogy Garamszegi László Zsolt mindezt nem valamiféle „vágyálomként” vagy jövőbeli távoli célként említette, a megvalósítás immár küszöbön áll. Magyar kutatók oroszlánrészt vállaltak ugyanis egy tudományos összefogáson alapuló rendszer, az úgynevezett DAMA-protokoll kidolgozásában, amelyhez Daniel R. Brooks Stockholm Paradigmája adja az alapot.

A DAMA angol kifejezésekből alkotott betűszó: Document, Assess, Monitor, Act, vagyis az esetek dokumentációja, elemzése, monitorozása és az ezt követő cselekvés. Kutatói feladat ebből az első három lépés, amely az érintett diszciplínák összefogásával jól előkészített javaslatokat adhat a cselekvésért felelős döntéshozók kezébe.

A DAMA lényegében egy nagy tudományos tanácsadó testület, amely az ökológiai alapokon nyugvó védelmi stratégiák kidolgozásához adja a szakmai alapot. Az ökológiai koncepció létfontosságú, hiszen a modernkori járványok kitörése alapvetően ökológiai jelenség.

A klímaváltozás, az emberi tevékenység, az urbanizáció, a népességrobbanás és a globalizáció miatt a környezet állandóan változik, és ez mind kihat arra, hogy hol és mikor milyen kórokozók bukkannak fel. A paraziták követik az ember által módosított globális környezet változásait: az ökológiai kapcsolataik újrarendeződnek, és evolúciós folyamatok indulnak be. A kórokozók gyorsan szaporodó, egyszerű lények, így félelmetes tempóban válaszolnak a változó környezetre. A melegedő, urbanizált és intenzíven kereskedő/utazó világ kifejezetten előnyös számukra, e tényezők melegágyul szolgálhatnak a járványok kialakulásához.

Nekünk lépést kell tartani velük saját védelmünk érdekében, és nemcsak a kitörő járványok visszaszorításával, hanem proaktív fellépéssel még a járványok kitörése előtt.

Nem az a jó orvos aki meggyógyítja a betegeit, hanem az, akinek nincs is betege. Nekünk is így kell hozzáállnunk a modernkori betegségek problémájához

– zárja gondolatait a kutató.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.