Bihari Dániel

Elméletben megeshet, hogy egy gazdag ország megszerzi a vakcina feletti jogokat, és azt tesz vele, amit akar. A gyakorlat azért árnyaltabb, és eleve messze még az oltóanyag.

Magyarország gyógyszert fejleszt az új koronavírus ellen, ami a vakcinával ellentétben nem a megelőzést, hanem a betegek gyógyítását szolgálja majd, ha elkészül.

A következő lépés a lokális járvány kialakulása lesz. A volt tiszti főorvos szerint a járványügy kapkod, a 65 év feletti orvosok eltiltása a betegektől hiba volt.

Vasárnap egy csapásra vége a tavasznak, szibériai eredetű légtömegek hozzák vissza a februárt, a hegyekben meg is maradhat a hó.

Egyre súlyosabb aszályok fenyegetik hazánkat, miközben a víztározók területét inkább felszántják, minthogy vizet raktározzanak bennük. Miért?

A honvédség négyszeres túlerővel szemben vállalta a harcot 1849 nyarán: az időt húzták azt várva, hogy az angol diplomácia mozgásba lendül.

A trianoni határok fizikai kijelölése évekig tartó, feszültségektől terhes időszak volt, téglákat, vascsöveket, sörös- és borosüvegeket is ástak a föld alá.

Péntekre a maihoz képest komolyabb lehűlés és eső érkezik, majd hullámzásba kezd időjárásunk, még hó is lehet.

Számunkra is sorsdöntőek lehetnek az olaszországi tapasztalatok, Németországban pedig olyan betegeket találtak, akik náthás tünetekkel is aktívan szórják a vírust.

Reményt keltőek a hírek és tényleg gyors a munka, de az új koronavírus elleni vakcina kifejlesztése egyelőre csak a legegyszerűbb fázison van túl.

Úgy záporoznak ránk az ökológiai katasztrófákról szóló hírek, hogy védekezni kell ellenük.

A vírus saját érdekében lecsendesíti az immunrendszer egyes reakcióit, de másokra nincs hatással: ezek okozhatnak halált.

A magyar ötös lottón özvegy Ring Sándorné érte el az első telitalálatot, azonnal divatba is hozta a családi számokat. Hogyan lottóznak ma a magyarok, meddig halmozódhat még a nyeremény, és mennyi pénzért nem jelentkeznek a nyertesek?

Új vírustörzsek létrejötte a normális evolúciós fejlődés eredménye, egyelőre semmi nem utal arra, hogy növelné az emberek kitettségét.

A februárt idéző napok után végre megérkezik a tavasz, de nem marad sokáig: a hónap második felében visszatérhet a havas, télies idő.

A hangsúly nem Magyarország, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia széthasításán volt.

Mennyire súlyos a járvány, hány embert betegíthet meg egy fertőzött személy és miért fontos megtalálni a nulladik beteget?

Az „egyszeri ember” amolyan úri huncutságnak tekintette, a karantént, de nem ezért volt hatástalan a borzalmas pusztítást okozó 1831-es kolerajárvány idején.

Egy ragadozó laposféreg terjed gyors ütemben kontinensünk nyugati részén, a lebontásban kulcsfontosságú szerepet játszó puhatestűeket pusztítja.

A koronavírussal „másodszor is megfertőződött” japán nő esetén sokkal valószínűbb a hibás teszteredmény, mint hogy antitestválasza napok alatt megszűnt.

Magyarországot a kiszáradás fenyegeti, a szennyezéssel pedig ivóvizünket tesszük tönkre – összehangolt cselekvésre van szükség, minél hamarabb.

Aki sima átmenetet várt a tavaszba, csalódni fog: március elején visszatér a tél.

A járvány újabb gócpontot alakított ki, szakemberek ettől tartottak az elejétől fogva. Pánikra viszont nincs ok, ami most kell, az a tudatosság.

Halálig tartó harcra specializálta őket az ember, nincs mit csodálkozni azon, ha egyes egyedek ennek megfelelően viselkednek.