Bihari Dániel

A Kiskunság gyepein akkor sem nő az őshonos tölgy, ha öntözik, a meglévő erdőfoltok nehezen újulnak, a nagy fák is küzdenek a szárazsággal.

Három olyan légköri folyamatot, változást azonosítottak, amelyek órákkal vagy napokkal előre jelezhetik egy-egy földrengés kipattanását.

Egy helyben lebeg és cikázik, szemmel szinte nem is követhető a kacsafarkú szender a levegőben – a „magyar kolibrit” könnyen magunkhoz csalogathatjuk.

Egy maroknyi eldobált szívószál és egy kislány kérdése indította el azt a kutatást, amely egy új baktériumfaj felfedezéséhez vezetett.

Az idei évtől már olyan időszakkal hasonlítjuk össze az éghajlati adatokat, amelynek felében exponenciálisan nőtt a globális átlaghőmérséklet.

Ha a medve is ismeri a hagyományt, akkor idén a tavasz érkezését jelző jóslata egybevág majd a meteorológiai előrejelzésekkel.

Az első világháború után 60 ezer magyar gyerek utazhatott nyugat-európai befogadócsaládokhoz az itthoni éhezés és nyomor elől.

Extrém hullámokat vet az időjárás, ameddig ellátunk: néhány napig tavasz lesz 16 fokkal, utána tél mínuszokkal, majd megint tavasz és megint tél.

A kunhalmok két oldalán 13 fokos hőmérséklet-különbség is lehet egy napon belül, és több, egymástól száz kilométerre honos faj él együtt néhány négyzetméteren.

Az evolúció nem készítette fel az állatvilágot az autók jelentette veszélyre, évente több milliárd forintos kár keletkezik a magyar utakon.

Az elmúlt tíz évben jelentős romlásnak indult a Szent Anna-tó ökológiai állapota, a kristálytiszta víz egyre zöldebb, átláthatósága egyharmadára csökkent.

Az időjárás néhány naponta dobál szinte átmenet nélkül télből a tavaszba, majd vissza a télbe. Szélsőséges hullámvasútra ültetett az észak-déli irányú áramlás.

A medve zavarásra megszakítja téli álmát, igen hamar aktívvá válik. Különben sem alszik sokáig egyhuzamban, az anya még szül is közben, de a bocsokat már álmában szoptatja.

A varangy vizelete teljesen ártalmatlan, és eszébe sincs azt az ember szemébe spriccelni, hogy megvakítsa. Bemutatjuk a mosolygós békát, a kétéltűek nagykövetét.

De a „mosolygó” béka ijedtében bepisilhet.

A koronavírus elleni vakcina második dózisa alakítja ki a tartósabb és magasabb szintű védettséget, a nyájimmunitás elérését viszont nagyban gátolják a potyautasok.

Szent-Györgyi és Neumann az emberiségnek ajándékozta találmányát, Bláthyéknak Tesla transzformátora tett keresztbe, Semmelweisről pedig nem is tudják, hogy magyar volt. Miért alakult ilyen méltatlanul a magyar tudomány külföldi megítélése?

Csütörtökön már 14 fokot mérhetünk, mintha március lenne, fagyni még éjjel sem fog. Januárban beköszönt a tavasz, de azért a télről még nem szabad lemondanunk.

A növényzet pontozásán alapuló, hazánkban kifejlesztett és alkalmazott módszer az ökológiai rehabilitációt segíti, ami pedig egyre hangsúlyosabb törekvés az Európai Unióban.

A tektonikai mozgások miatt hazánk évente egy fél hektárnyi területet veszít el – ez a „geológiai Trianon”, de lassan eltűnik a Földközi-tenger is.

A fővárosban 0,2-2,5 centiméternyi hó várható éjjel, országszerte 1-6 centire számíthatunk. Csütörtöktől pedig elérjük a hideg mélypontját.

A nagy területet ért elmozdulás miatt még most is történnek 4-5 magnitúdójú és kisebb, de még mindig érezhető földmozgások.

Kemenesi Gábor egy Facebook-videóban beszél az új koronavírus elleni vakcinák körül tapasztalható aggodalmakról.

Végre beköszönt az „igazi” tél havazással és keményebb mínuszokkal.

A fagy és a napfényes időszak csökkenése a növényeket is drasztikus válaszra kényszeríti, de nem kell őket félteni: számos trükköt ismernek.