Getty Images
Tudomány

Új kártevő terjed hazánkban

Az idegenhonos kajszilevéltetű károsítja a fát, a termést, és egy veszélyes növényi betegséget, a kajszihimlőt okozó vírust képes aktívan terjeszteni. Annyira gyakorivá vált, hogy a levelek fonákján található telepeire szinte bárhol ráakadhatunk, ahol kajszifák vannak.

A kajszi, kajszibarack vagy sárgabarack itthon is az egyik legkedveltebb gyümölcs, a magyar háztartások szinte mindegyikében megtalálhatunk pár üveg kajszilekvárt. Sőt, sokunknak ez jelenti a nagybetűs baracklekvárt, a nagymamáét. Arról nem is beszélve, hogy az ember azért a gönci barackpálinkából sem tölt akárkinek.

Károsít és fertőz

Maga a gyümölcsfaj Kínából származik, de ma már a világ számos táján, elképesztő fajtagazdagságban nevelik. Magyarországon viszont nem árt megbecsülni, hazánk ugyanis a gazdaságos termeszthetőségének az északi határán fekszik, a tavaszi fagyok gyakran elviszik a termés jelentős részét. Ráadásul eddig is nehezen kezelhető betegségei és a gyümölcsmolyok általános kártétele mellé most újabb veszélyforrás bukkant fel:

hazánkban is nagy tömegben jelent meg az idegenhonos kajszilevéltetű, ami közvetlen kártétele mellett egy súlyos növényi betegséget, a kajszihimlőt okozó vírust is aktívan terjeszti.

Az új kártevő már csak azért is képes komoly károkat okozni, mert hazai körülmények között a kajszin a levéltetvek kifejezetten ritkán szaporodtak fel, ellenük külön nem szoktak védekezni. Mostantól azonban muszáj lesz erre a kártevőre is figyelni a gazdaságokban, valamint a kertekben álló fák esetében egyaránt.

A betelepült rovart tavaly azonosították a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Növényvédelmi Intézetének kutatói, tanulmányuk a közelmúltban jelent meg a Journal of Plant Diseases and Protection című folyóiratban. Mit érdemes tudni erről az apró, de máris hatalmas tömegben támadó levéltetűről? Milyen károkat okoz, és hogyan védekezhetünk ellene? Dr. Markó Viktor entomológussal, a MATE Rovartani Tanszékének professzorával beszélgettünk.

Megállíthatatlan az invázió

A MATE kutatói a nemzetközi szakirodalom és terepi munka révén térképezik fel az újonnan megjelenő kártevőket hazánkban, nem ok nélkül. Modern korunkban az áru- és személyforgalom elképesztő mértéke, mondhatni, mindennapossá teszi új fajok behurcolását a világ bármely pontjára, a legtöbbször akaratlanul és észrevétlenül. Ráadásul minél apróbb egy lény, annál később tűnik fel a jelenléte.

Borbély Csaba

Hazánkba a legtöbb behurcolt kártevőfaj a magyarországihoz hasonló éghajlatú észak-amerikai és távol-keleti országokból érkezik. A fajcsere sok esetben kölcsönös: számos, Európában őshonos faj mára meghonosodott az amerikai és az ázsiai kontinensen is, ezáltal a hasonló éghajlatú területek flórája és faunája között egyre nagyobb mértékben van átfedés.

Napjainkig  több mint 1400 idegenhonos rovarfajt hurcoltunk be Európába, köztük több mint száz levéltetűfajt

– érzékelteti a nagyságrendet a 24.hu-nak Markó Viktor.

Nagy baj akkor van, ha a jövevények felszaporodva gazdasági károkat okoznak és/vagy őshonos fajokat pusztítanak el, esetleg szorítanak ki élőhelyükről. Valójában szélmalomharcot vívunk, a legtöbbször – mire a probléma érzékelhetővé válik – már késő európai szinten érdemi eredményt hozó karanténlépéseket tenni, marad a kárcsökkentés és a védekezés.

Torz termés és kajszihimlő

A kajszilevéltetű Japánban és Kínában őshonos, kontinensünkön először Olaszországban igazolták a jelenlétét 2016-ban, Magyarország a második európai ország, ahonnan ez a faj előkerült. Itthon az említett tanulmány első szerzője, Borbély Csaba találta meg a fajt 2020-ban: az első példányokat saját barackfáján gyűjtötte be a karantén idején. Korábbi, a kajszin akkor még ismeretlen eredetű kártételt ábrázoló fotók alapján azonban a szakértők úgy vélik, a kajszilevéltetű (tudományos nevén myzus mumecola) már 2018-ban megkezdte a hazai terjeszkedését.

Mára pedig annyira gyakorivá vált, hogy a levelek fonákján található telepeire szinte bárhol ráakadhatunk, ahol kajszifák vannak.

A kajszilevéltetű világoszöld teste mindössze 2–3 milliméter hosszú, tavasszal jelenik meg a fákon. A növény nedveit szívogatva a levelek sodródását okozza, a megtámadott hajtásokon a levelek idő előtt lehullanak, gyakran a hajtáscsúcs is visszaszárad. Az érintett területen akár torz termés is fejlődhet, illetve a fák nyáron igyekeznek új hajtásokat hozni, amivel gyengülnek, és romlik a koronájuk szerkezete.

Komoly aggodalomra ad okot, hogy a levéltetvek a kajszihimlőt okozó vírus vektorai, egy egészséges fát akár egyetlen, két milliméteres állat is képes megfertőzni. Már az is elég, ha csak próbaszívást végez, vagyis belekóstol a növénybe, hogy egyáltalán ízlik-e neki. A megfertőződött fák pedig életük végéig betegek maradnak. A kajszihimlős fa ugyan hoz termést, de a barack ízetlen, rossz minőségű lesz.

Igazi aranyifjak

A kajszilevéltetű remekül érzi magát új, európai környezetében, minden jel szerint komolyan kell venni, de őshazájában annyira jelentéktelennek számít, hogy nem is igazán foglalkoztak vele. Ezért életmódjáról, életciklusáról nem is igen számol be a szakirodalom, magyarán a biológiáját nem ismerjük pontosan.

Borbély Csaba

Amit tudunk, hogy e rovarok éves utolsó nemzedéke ősszel, a kajszi hajtáscsúcsaira, a rügyek tövéhez helyezi el tojásait, amelyek áttelelnek. Tavasszal a tojásokból kikelő nagyobb testű nőstények (ősanyák) és utódaik lepik el a kajszifákat. Június közepén ezután megjelennek a szárnyas alakok, és elhagyják a fákat. Jelenleg még ismeretlen nyári tápnövényeikre – vélhetően lágyszárúakra – vándorolnak át, ahol tápanyagokban dúsabb nedveket szívogatnak.

Valódi életművészek, mindig oda vándorolnak, ahol számukra kedvezőbbek a körülmények. Ahogy azonban az idő hűvösebbre fordul, ismét szárnyas alakok jelennek meg, visszatérnek a kajszira, majd lerakják áttelelő tojásaikat.

R-stratégia és védekezés

Olyan az egész, mint egy robotizált tömeggyártás a futószalagon, a környezeti feltételek és a tápanyag minőségének függvényében a levéltetvek 10–15 nemzedéke is kifejlődhet egyetlen évben. Bár egy-egy egyed csak néhány hétig él, összességében számuk exponenciálisan nőhet.

R-stratégistának nevezzük az ilyen fajokat, az „R-értéket” most, a koronavírus-járvány tette közismertté: egy beteg statisztikailag hány másik embernek adja át a fertőzést. A rovarok „olvasatában” pedig azt jelenti, hogy az r-stratégista faj mindent a szaporodásnak rendel alá, a lényeg a lehető legtöbb utód létrehozása.

Bár a levéltetvek most ismeretlen helyen tartózkodnak, kártételük még látszik, érdemes akár most kimenni a kertbe, és ellenőrizni a sárgabarackot. Ha a levelek sodrottak, a hajtáscsúcsok elhaltak, jó eséllyel kajszilevéltetvek garázdálkodtak a fán. Bár a kajszit eddig nem kellett levéltetvek ellen kezelni, mostantól ez is szükségessé válhat.

Kajszilevéltetvek ellen hazánkban jelenleg deltametrin, labda-cihalotrin, acetamiprid és spirotetramat hatóanyagokkal engedélyezett a növényvédelem. Ökológiai szemléletű kertészeknek a MATE kutatói az olajos lemosó kezeléseket, illetve a káliszappanos permetezést javasolják, mindkét módszer hatékonyan csökkenti a levéltetvek számát.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.