Bihari Dániel

A hét első felében melegszik az idő, csütörtökön azonban visszatérnek a szélviharok.

A Nipah-vírus gyümölcsevő denevérek vizeletével terjed, az emberi fertőzések körülbelül 70 százalékában végződik halállal. Magyar virológusok a frontvonalon, Bangladesben teszteltek egy ígéretes módszert ellene.

Hosszabbodnak a nappalok, de míg a napnyugták időpontja már több mint egy órával haladt előre, addig a napkelték alig fél órát csúsztak hátrébb.

Ijedtség, sokk, kijárási tilalom, félelem, gyász, lazítás és a remény jellemezte a koronavírus eddigi két évét hazánkban, amelyet öt hullám oszt különböző „korszakokra”.

Semmi okunk sincs a koronavírus állítólagos új, halálosabb „variánsa”, a NeoCov miatt aggódni: nincs ilyen emberi kórokozó, főként nem variáns.

Legalábbis hivatalosan, hiszen immunrendszerünk működését nem kormányrendeletek irányítják. Mindenesetre a védettségi igazolványt májustól oltási igazolvány váltja. A kormány eredetileg február 15-étől szigorított volna, de végül a választás utánra halasztotta az új szabályok bevezetését.

Egyértelmű, hogy az atomenergia az EU döntése ellenére sem zöld energiaforrás, ám az már más kérdés, hogy a karbonsemlegességet elérhetjük-e nélküle.

A hét közepén kora tavaszi 10-15 fokig emelkedik a hőmérséklet, hétvégére visszatérünk a februárba. A széllel továbbra is meggyűlik a bajunk.

A természetes környezet elválaszthatatlan az emberi egészségtől – feltehetően evolúciós kötődésről lehet szó, ahol a természet a bölcső biztonságát, nyugalmát nyújtja az embernek.

Mínusz 5–6 fokban is repülnek, és úgy pihennek a havon, mintha jobb hely nem is létezne a világon.

Egyes kórokozók akár évmilliókig tartó metabiotikus állapotból is képesek lehetnek „életre kelni”.

Marad a változékony, szeles idő, a hó nem marad sokáig.

A hatósági ár a kapitalizmusban a háborús válságkezelés egyik eszköze volt, a szocialista tervgazdálkodásban pedig meghatározó szerepet kapott. Holnaptól hét termékre terjed majd ki.

Az utóbbi 20 évben egyre több közvetlen bizonyíték kerül elő a tatárjárás okozta pusztításról, némelyek szörnyű emberi tragédiákról árulkodnak.

A szervezők döntése értelmében jelentősen emelkedett az a vírusmennyiség, amit a PCR-tesztnek ki kell mutatnia a fertőzöttséghez.

Korán érkezett idén az első gólya, a vörsi Kele hétfő hajnalban foglalta el a fészkét. Életveszélyes kísérletbe fogott, ám ha minden összejön, nagyot nyerhet. 

Szerdától enyhül az idő, de feltámad a szél és csapadékra is számíthatunk. Az időjárási változásokra érzékenyeket meggyötörhetik a sorozatban érkező frontok.

A tongai vulkánkitörés után keletkező szökőár váratlanul gyorsan és nagyon messzire jutott: legalább részben a légköri lökéshullám is hozzájárulhatott a vízhullámok terjedéséhez.

Kérdés-válasz formájában gyűjtöttük össze a legfontosabb információkat az omikronnal kapcsolatban.

A negyedik oltás senki számára nem ártalmas, a veszélyeztetetteknek pedig életmentő lehet.

Két nap ragyogó napsütés után csütörtökön viharos széllel, kisebb záporokkal, hózáporokkal érkezik a lehűlést hozó újabb front.

Egy hipotézis szerint a koronavírus-fertőzést követően szervezetünkben olyan anti-ellenanyag jöhet létre, ami reakciót vált ki, és ez magyarázhatja a posztcovid jelenségét. Falus András immunológus professzort kérdeztük.

Az Alföldön sokáig megmarad a hétvégi hó, a derült égbolt mellett -10, -15 fokot is mérhetünk hajnalban. A hét második felében enyhülés kezdődik.

Szó sincs a két rettegett vírus egyesüléséről, hibridjéről, de a két betegség együtt nem sok jóval kecsegtet. A kórokozók pedig külön-külön is tartogathatnak meglepetéseket.