Bihari Dániel

Négy évtizeddel a hatalmas pusztítás után a tatárok ismét nagy erővel törtek Magyarországra, de ezt a kört már mi húztuk be.

A Kárpát-medence eleve valóságos „kiképzőtábor” a növények számára, de a klímaváltozás okozta szélsőségek a legjobb rendszert is megzavarhatják. Mit okoz növényeinknek a télen jött tavasz?

Naponta vonulnak át rajtunk a frontok, lesz itt minden, ami a télben kellemetlen. És vajon miért okoz melegedést egy hidegfront?

Páll-Gergely Barna zoológus, malakológus néhány éve világhírű lett, amikor felfedezte a világ legkisebb csigáját. A tudóssal a parányi példány mellett a legnagyobbakról is beszélgettünk, de még a félelmetesen hangzó ragadozó csigákról is mesélt. Elég sok mindent megtudtunk a puhatestűek étkezési és párzási szokásairól, a végsebességükről, illetve az is kiderült, mivel foglalkozik egy csigász.

A héten három különböző időjárási szituációt tapasztalhatunk, tavaszból megyünk a télbe, onnan pedig újra a tavaszba.

Az eddigi járványkezelés következményeként Kínában elszabadult a koronavírus, de nincs armageddon-variáns, sőt, rémálom-variáns sem létezik – az omikron alvariánsai terjednek az ázsiai országban, amelyek ellen mi védve vagyunk.

Egymás sarkát tapossák a mediterrán ciklonok, hat napig hullámokban, 10-12 óránként érkezik az újabb és újabb csapadék. Egyre hidegebb lesz, havazásban is több helyen lehet részünk.

Minden fajta abban a legjobb, amire tenyésztették, a labradort például a kajánál is jobban érdekelheti, mit szeretne az ember – az okos és buta kutya a média kreálmánya.

A szélsőséges időjárás netovábbját éltük át az ünnepek alatt, a szerencsén múlt, hogy mi a jobbik oldalát tapasztaltuk meg.

Három mediterrán ciklon érkezik a héten egymás sarkát taposva, majd pár napra a tél is bedugja az orrát. Izgalmakban nem lesz hiány.

A 2022-es történelmi aszály felhívta a figyelmet az Alföld régóta tartó, ijesztő szárazodására: a terület lassanként sivataggá válik – vízügyi szakemberekkel beszélgettünk a lehetséges megoldásokról.

Az időjárási szélsőségeket már bőven a bőrünkön érezzük, és ezek már nem a klímaváltozás jelei: immár a hatásait szenvedjük el.

Hazánk élővilága számára a tél jelenti a legnagyobb kihívást, ám a klímaváltozással a fagyos évszak is átalakul – nem biztos, hogy a hazai élővilág előnyére.

Odakint szovjet katonák és pufajkás verőlegények, odabent hideg és sötét: ’56 karácsonyán sokaknak zsíros kenyér volt az ünnepi menü, és karácsonyfa sem jutott.

A Covid miatti korlátozások más légúti vírusok terjedését is visszafogták, amelyek most újult erővel bukkantak elő. De ijedtségre nincs semmi okunk.

Az Aranybullát semmiképpen nem tekinthetjük a magyar alkotmányosság csírájának, de sarkalatos törvényként hozzájárult az „alkotmány nélküli alkotmányosság” alapjaihoz.

Annyit a bizonytalan források alapján is nagyobb kockázat nélkül ki lehet jelenteni, hogy a jakut származású Fenya Kornyilovában lényegesen több emberi vonás fedezhető fel, mint a férjében.

Enyhe és esős lesz a hetünk, a tél visszatérése vasárnaptól várható.

Rákosi Mátyást az elfogult anyai szeretet tette a család középpontjává. Testvérei életük végéig felnéztek rá, azt a kérését is teljesítették, hogy változtassák meg a nevüket.

Vélhetően az orrszarvúk is elhúzódtak a medvekutya útjából, amikor leballagott a trópusi folyó partjára – a 17 millió éves élőkép hazánk északi csücskében fagyott a kőbe a világ egyik legjelentősebb lelőhelyén.

Európa északi részére lecsap a tél első hulláma, de nálunk marad az enyhébb, bár szomorkás, szürke idő.

A keddi mediterrán ciklont a mostaninál enyhébb idő követi, szombattól azonban igen nagy a markáns változás esélye: téliesre fordul az idő.

Az omikronnal a koronavírus az influenza alá „szelídült”, kevés esély látszik aggodalomra okot adó változásra: jelenleg menekülö mutánsokat hoz létre, evolúcióját a vakcinákkal befolyásoljuk.

Egy hatnapos hideg, télies periódus áll előttünk esővel, hóval és faggyal.