Nem hozott sok jót az új évezred az új évszázad iparágának kikiáltott információtechnológiának (IT). A millennium – amely a 2000. év problematikája kapcsán a világon mindenütt hatalmas ívű fellendülést hozott a szektornak – elmúlt, a dotcom cégekre pedig már csak azok a kockázati tőkések emlékeznek, akik elvesztették a pénzüket. Így, az általános recessziós jelenségek közepette, az iparágnak globálisan új kihívásokkal kell szembenéznie.
A krízishelyzetek általában odavezetnek, hogy kis- és közepes méretű vállalkozások csődbe mennek, miközben a nagyok is költségmegszorításokkal, elbocsátásokkal reagálnak a helyzetre, vagy épp összeolvadnak. Most is megszaporodtak a felvásárlások, fúziók, melyek nyomán korábban jól ismert nevek tűntek el, és élesedett a verseny. A folyamatnak vélhetően még nincs vége, hiszen a nagy amerikai számítástechnikai cégek részvényárfolyama továbbra is a pincében van: nem egy, korábban az ágazat legdinamikusabb cégei között számon tartott vállalkozás ér ma az árfolyam alapján kevesebbet, mint az eszközeinek értéke. Ilyenkor szoktak megjelenni az ellenséges felvásárlók.
A begyűrűzés olyan kifejezés, amelyet Magyarországon akkor szoktak használni, amikor azt igyekszik valaki alátámasztani, hogy a globális folyamatok hatásait el lehet kerülni. Egyre kevesebben ismerik azonban e szót, hiszen ma már egyértelmű, a világ vezető piacain kialakult folyamatok szinte azonnal elérik a Kárpát-medencét is, s hatásuk akár még súlyosabb is lehet, mint a világ más részein. Reszler Ákos elnök az Informatikai Vállalkozások Szövetségének középtávú stratégiai tervének vitaindítójában nem hallgatja el, hogy a globalizációs folyamatba éppen csak bekapcsolódott és meglehetősen nyitott magyar informatikai ipart sem hagyták érintetlenül a világméretű hatások. A nagy multik itthoni leányvállalatai közül számosan jelentős mértékű leépítésekre kényszerültek. A korábban rendkívül kemény munkaerőpiac felpuhult, sok jól képzett, tehetséges szakember kényszerül új munkát keresni. A nagyok válsága kihat a kisebbekre, akik esetenként a nagyok beszállítói, alvállalkozói.
A szakmai szövetségek nyíltan beszélnek a nehézségekről, a cégek azonban – vélhetően némi kincstári optimizmussal vegyítve – a válságból kivezető utat tervezik, sőt gyakran azt állítják, hogy már azon is járnak. Ráadásul nem is teljesen elképzelhetetlen, hogy igazuk van, mert a viszonylag alacsony magyar IT-szint lehetőséget biztosít még a hagyományos üzleti modellek továbbvitelére, s egyidejűleg alkalmas teret nyújt az új elképzelések megvalósítására.
A válság szót nem szívesen használja Mezriczky László, az új HP marketingigazgatója sem. Szerinte egyrészről az ágazat ciklikusságából adódó nehézségek tapasztalhatók, másrészt még a nehéz helyzetben is voltak olyan cégek, amelyek tudták tartani teljesítményüket. Így például a globális megszorultságuk miatt fúzióra kényszerülő HP és Compaq magyar leányvállalatai tavaly sem számoltak be visszaesésről. Vagyis míg a világban sokszor emlegették a frigyet a “vesztesek házasságaként”, addig itthon két erős társaság fogott össze.
Az IT-cégek nagy öregje, az IBM viszont nem optimista jelzéseket küld Magyarországról, hiszen a székesfehérvári merevlemez-gyártó üzemében jelentős leépítést kellett bejelentenie. S ha egy ilyen korábbi presztízsprojekt kerül gödörbe, az sokkal inkább befolyásolja a közvéleményt, mint száz sikeres, ámde kevésbé szem előtt levő üzlet. Az IBM Storage termelés-visszafogása nem magyar IT-probléma – hívják fel szakértők a figyelmet, hiszen a gyár szinte teljes egészében exportra készített számítógép-alkatrészeket. Az azonban mindenképpen már az egész hazai IT gondja, ha válsághangulatot éreznek a potenciális ügyfelek.
“Önmagában nem dráma, ha válságról beszél mindenki, mint ahogy annak sem tudok maradéktalanul örülni, ha a siker eufóriáját érzik általában” – mondja Mezriczky. Szerinte itt a jó alkalom arra, hogy az ágazatban végbemenjen az a konszolidáció, amelynek eredményeképpen egy fokkal közelebb lehet kerülni a tudásalapú társadalomhoz. Az IT-cégeknek természetesen nem elsősorban a küldetés a fontos, mindegyike jó üzleteket szeretne kötni, de a megváltozott gazdasági körülmények között el kell gondolkozniuk azon, miképpen lehet újra felpörgetni az igényeket. “Megoldást kell szállítani” – hangzik az egyszólamú válasz.
Általános tapasztalat az IT-cégek háza táján, hogy az üzletük szempontjából fontos vállalati ügyfélkörnél változás következett be. Ma már nem a vállalati IT-osztályok döntenek a számítástechnikai fejlesztésekről, hanem sokkal inkább a cég működéséért felelős menedzserek és pénzügyi vezetők. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem lehet “konfekcióipari” ajánlatokkal sikert elérni, az ügyfelek igényeire kell koncentrálni. Korábban az IT-cégek kereskedői felkeresték az ügyfeleket és azt mondták: van egy jó gépem, vagy egy kiváló szoftverem, találjunk hozzá alkalmazási területet nálatok. Ma ez már fordítva zajlik: ha egy vállalkozásnak valamilyen problémáját kell megoldani, akkor a számítástechnikai cégekhez fordul és versenyezteti a megoldásaikat.
Miután a magyar cégek számítástechnikai fejlesztéseiknek még csak a legelején járnak, a vállalkozások óriási lehetőséget éreznek. Így például a ma már csak halkan emlegetett e-business terén is van bepótolni való. Bár a nagyvállalatok 96 százaléka van jelen a neten és a közepes és kis cégek kétharmada is rendelkezik valamilyen internetes megoldással, az összes magyar vállalkozásnak csupán 6 százaléka folytat üzleti tevékenységet a világhálón. “Ez még akkor is komoly növekedési potenciál, ha ma már nem hisznek az internet mindenhatóságában, hiszen költséghatékonysági szempontból is megéri erre a területre átgondoltan befektetni” – véli saját cégének tapasztalataira alapozva Budafoki Róbert, a Cisco magyarországi vezetője.
Az IT-szakma másik nagy esélye a kormányzatban van. Nem titok, hogy megrendelőként is komoly szerepet játszanak az állam és annak hivatalai, az e-kormányzat kialakítása azonban hosszú távon az állami beszerzések volumenénél is fontosabb lehet az ágazat számára. Ha egyre több hivatalt lehet elektronikusan elérni, egyre több szolgáltatás lesz a hálón, ha az oktatás egy részét otthonról, rugalmas időbeosztással lehet igénybe venni – egyszóval az információs társadalom kialakulása tovább tart -, akkor új és tartósan érdekelt ügyfelek jelenhetnek meg a magyar piacon is.
IT-cégek toplistája, 2001. (millió forint)
Rang-
sor |
A gazdálkodó neve |
Nettó árbevétel |
Rank |
Name of company |
Net revenue |
1. |
CHS Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. |
25 381 |
2. |
Compaq Computer Magyarország Kft. |
21 155 |
3. |
Synergon Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Rt. |
21 128 |
4. |
Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt. |
21 005 |
5. |
KFKI Számítástechnikai Rt.* |
20 880 |
6. |
Műszertechnika Holding Rt.* |
19 822 |
7. |
International Business Machines Corporation Magyarországi Kft. |
15 294 |
8. |
Synergon Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Rt. |
13 307 |
9. |
Tech Data Magyarország Kft. |
12 580 |
10. |
Albacomp Számítástechnikai Rt. |
11 620 |
11. |
Seacomp Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. |
9 998 |
12. |
Oracle Hungary Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. |
9 401 |
13. |
Számalk Rendszerház Rt. |
8 872 |
14. |
Lias-Networx Hálózatintegrácios Kft. |
8 731 |
15. |
Hewlett-Packard Magyarország Számítástechnikai és Elektrotech. Kft. |
8 584 |
16. |
Unisys Infomatikai Rendszerek Magyarország Kft. |
7 177 |
17. |
SAP Hungary Rendszerek, Alkalmazások és Termékek az Adatfeldolgozásban Kft. |
7 154 |
18. |
T-Systems Dataware Szolgáltató Kft. |
7 007 |
19. |
Mile Ipari Elektro Nagykereskedés Kft. |
6 975 |
20. |
Sysdata Számítástechnikai Kft. |
6 105 |
* Konszolidált adatok – Consolidated data |
