Belföld

Ivád kitiltotta a baloldali politikai elitet

Ivád község képviselő-testülete nemkívánatos személyekké nyilvánította mindazokat, akik 2002 óta miniszterelnöki, önkormányzati, illetve belügyminiszteri, szociális, pénzügyminiszteri, gazdasági, munkaügyi, illetve vidékfejlesztési miniszteri posztokat töltöttek be - tájékoztatta csütörtökön az önkormányzat döntéséről az MTI-t a Heves megyei község polgármestere.

Ugyancsak persona non gratává nyilvánították a választókerület országgyűlési képviselőjét, a szocialista Sós Tamást, a Heves Megyei Közgyűlés elnökét – írta közleményében Ivády Gábor független képviselő.

A döntés oka, hogy a település önhibáján kívül sodródott a fizetésképtelenség határára. Ezért pedig a posztokat betöltő politikusokat terheli a felelősség – tette hozzá.

Visszataszító tevékenységet folytattak

Az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint: “hosszú évek óta a mutyizgatás, a sógor-komaság határozza meg a döntéseket, a pályázati elbírálásoknál soha nem a rászorultságot, hanem a településvezető politikai hovatartozását, a pártjuk érdekeit veszik figyelembe. Eddigi tevékenységük szégyenletes, morálisan elítélendő és visszataszító.”

Ebben a helyzetben a képviselő-testület arról is döntött, hogy tilos közterületet elnevezni a nemkívánatossá nyilvánított személyekről Ivádon – tartalmazza a közlemény.

Eszerint a következő személyek persona non graták Ivádon: Bajnai Gordon, Burány Sándor, Csehák Judit, Csillag István, Csizmár Gábor, Herczog László, Oszkó Péter, Draskovics Tibor, Göncz Kinga, Gráf József, Gyenesei István, Gyurcsány Ferenc, Kákosy Csaba, Kiss Péter, Kóka János, Kolber István, Kökény Mihály, Lampert Mónika, László Csaba, Medgyessy Péter, Németh Imre, Rácz Jenő, Sós Tamás, Szűcs Erika, Varga Zoltán, Varga István és Veres János – olvasható a képviselő-testület egyhangú döntése nyomán a polgármester által kiadott kommünikében.

Jogilag nincs értelme

Jogilag értékelhetetlen, hogy egy önkormányzati határozat bizonyos személyeket nemkívánatossá nyilvánít – mondta az alkotmányjogász.

Lövétei István elmondta: az ilyen tartalmú önkormányzati határozatnak “nincs jogi relevanciája”, hiszen erre nem terjedhet ki az önkormányzat hatásköre. Magyarországon a rendszerváltás óta egyébként sem tilthat ki senkit egyetlen településről egyetlen állami szerv sem.

Természetesen véleménynyilvánítási joga mindenkinek van, testületek különféle nyilatkozatokban is deklarálhatják, hogy kit nem szeretnek, illetve kinek a jelenléte nemkívánatos a számukra, de a nemkívánatosság kinyilvánításának a jog eszközeivel nem lehet érvényt szerezni, és a nyilatkozat figyelembe vétele, megsértése nem is szankcionálható – mondta a szakember.

Csak elvi nyilatkozat

Ivády Gábor, a település polgármestere elmondta, hogy elvi nyilatkozatról van szó, melynek nincs jogi következménye, és annak megsértése sem jár büntetéssel.

Szeptember 9-én Balassagyarmat polgármestere és alpolgármestere nyílt levélben jelentette be, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök nemkívánatos a városban. A nógrádi városvezetők a kitiltást többek között azzal indokolták, hogy Sólyom László köztársasági elnököt sem engedték be Szlovákiába augusztus 21-én, továbbá hivatkoztak a nyelvtörvényre, és Balassagyarmat 1919-es, a csehszlovák katonaság általi megszállására.

Medvácz Lajos (Fidesz) polgármester és Csach Gábor (Fidesz) alpolgármester akkori nyílt levele szerint Balassagyarmat önkormányzata durva provokációnak és a Civitas Fortissima iránti tiszteletlenségnek fogja tekinteni, ha Robert Fico mégis Balassagyarmaton áthaladva érkezne Szécsénybe a magyar szlovák-kormányfői találkozóra.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik