Belföld

Királycsináló szerepben az RMDSZ

Csekély részvétel s a papírforma beigazolódása jellemezte a romániai választásokat. A parlamentben a kormányzó koalíció, az elnökválasztáson a miniszterelnök szerzett többséget. Az RMDSZ a mérleg nyelve lehet.

Alacsony részvétel mellett ugyan, de hozták a papírformát a romániai választások. A nyertes, a jelenleg is kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD), amely így a vele szövetséges Román Humanista Párttal (PUR) közösen valószínűleg kormányt is alakíthat. Adrian Năstase, jelenlegi kormányfő, aki egyben a köztársasági elnöki székért is harcba indult, az urnazárás után nem sokkal gyors kormányalakítást ígért és a kormány eddigi munkájának folytatását.


A választásokat a körülményekhez képest nyugodt, s a rendszerváltás óta legnagyobb profizmussal kivitelezett kampány előzte meg. A hétfő reggeli (exit poll) eredmények szerint a szociáldemokrata-humanista párti koalíció 39 százalékkal vezet, miközben az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) által létrehozott liberális koalíció 34 százaléknyi szavazatot szerzett. A Nagy Románia Párt (PRM) pedig 13 százaléknyi szavazattal a harmadik helyen végzett, de királycsináló szerepe valószínűtlen, mert korábban mindkét nagy párt kizárta a PRM-el kötendő koalíció lehetőségét. Ugyanakkor a végeredményre a második fordulóig kell várni.








Új törvény
Az új román választási törvény a képviselők számát 343-ról 314-re, a szenátorokét pedig 140-ről, 137-ra csökkentette, valamint öt évre növelte a köztársasági elnök mandátumát. Így a 2004-es választások után csak hosszú idő, azaz húsz év múlva fordulhat elő, hogy ugyanabban az időben tartják a parlamenti és elnökválasztásokat. Jelenleg Romániában a választásra jogosultak száma összesen 17 millió 995 ezer 828.
A 21,6 milliós ország lakosságának egy tetemes része külföldön szavazott. Az így beérkező szavazatokat és a külföldön feladatot teljesítő katonai missziók tagjainak szavazatait Bukarestbe összesítik. Ezek eredménye még várat magára. A román külügyminisztérium 90 országban összesen 142 szavazóközpontot működtet nagykövetségeken és konzulátusokon.

Valószínű, bármely pártkoalíció is alakítson kormányt,  kisebbségi kormányzásra kell berendezkednie, nagykoalíció lehetőségével nem számolnak az elemzők. A helyzeten némileg javíthat a Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely így akár a mérleg nyelve szerepébe is kerülhet.

Az RMDSZ – a „méreg” nyelve?


A párton és a romániai magyarságon belül feszülő ellentétek az utolsó pillanatig kérdésessé tették, hogy sikerül-e a magyar pártnak elérnie a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. A magasabb arányú voksolási kedv szintén kedvezőtlenül befolyásolta volna az RMDSZ esélyeit. De a lagymatag részvétel, amely meg sem közelítette a 2000-es választások 65 százalékos részvételi arányát, végül ismét a parlamentbe és a szenátusba repítette a magyar pártot.


A királycsináló szerep a 90-es évekhez hasonlóan ismét a kis magyar párté lehet. Ugyanakkor a párt illetékesei vasárnapi nyilatkozataikban óvakodtak attól, hogy túlzott illúziókat kergessenek, s inkább a saját integritásukat, s az arculat megőrzését tekintették elsőlegesnek.


Királycsináló szerepben az RMDSZ 9

Adrian Năstase; Foto:MTI

Az elnök


Az elnökválasztás első fordulójában Adrian Năstase szociáldemokrata elnökjelölt a szavazatok 43 százalékát szerezte meg, míg a másik esélyes Traian Băsescu, a PNL-PD koalíció jelöltje mindössze a szavazatok 34 százalékával büszkélkedhet. Mivel egyik jelöltnek sem sikerült begyűjtenie a voksok 51 százalékát, az elnöki mandátum sorsa a december 12-én megrendezésre kerülő második fordulón kettejük között dől majd el.


A két jelölt lényegében egymástól kevéssé különböző politikai ajánlatot tett, de az elemzők többször is kiemelték: a rendszerváltást követően egy ciklust kivéve mindvégig kormányon levő szociáldemokraták első alkalommal engedhetik meg maguknak, hogy valós gazdasági eredményekre támaszkodva kampányoljanak. A román gazdaság kilátásai hosszú évek óta először kedvezőek, az infláció mértéke töredéke az akárcsak négy évvel ezelőttinek. Mindkét jelölt támogatja személyi jövedelemadó reformját, s csak a 16 százalékos, egykulcsos adó bevezetésének időpontjában tér el a véleményük.








Az eredmények (hétfő reggeli exit poll eredmények)

Elnökválasztás

Adrian Năstase: 42,9 százalék
Traian Băsescu: 35,1 százalék Corneliu Vadim Tudor: 11,6 százalék
Markó Béla: 4,2 százalék
Gheorghe Ciuhandu: 1,8 százalék
Gigi Becali: 1,7 százalék

Parlamenti választások
PSD+PUR: 39,3,1 százalék
PNL-PD 34,2 százalék
PRM: 13,1 százalék
RMDSZ: 6,2 százalék
PNG: 2,2 százalék
PNŢCD: 1,7 százalék

Mindez természetesen Năstase jelenlegi kormányfőnek kedvez, aki a rendszerváltó, s két kitöltött ciklus után távozó Ion Iliescut, az egyébként Năstasét támogató államfőt követheti az elnöki poszton. Năstase vitte be az országot a NATO-ba, és úgy tűnik, az európai uniós tárgyalások jórészét, valamint a csatlakozást is ő irányítja majd. Az ellenzéki Băsescu nem sokat tehetett, s néhány korrupciós ügy felhánytorgatásán kívül populista, de nem sok szavazatot hozó – például a melegek házasságának nem mindenki által támogatott legalizálását propagáló –nézeteivel próbált voksokat gyűjteni.


A román média ugyanakkor figyelmeztet, hogy az elnökválasztás még korántsem lefutott, hiszen a két jelölt közti mintegy 7 százalékpontos különbség könnyen ledolgozható, amennyiben a harmadik helyen végzett Corneliu Vadim Tudor szavazói az Băsescura voksolnak. Márpedig a közvéleménykutatók felmérései szerint ez a helyzet: mivel a Nagy Románia Párt jelöltjére szavazó 11,6 százalék Băsescut támogatja. Ez szintén az RMDSZ királycsináló szerepánek erősödéséhez vezethet. Az RMDSZ jelöltjére, Markó Bélára a szavazók 4,2 százaléka voksolt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik