Belföld

Olajpánik

A huzamosan magas olajár a világ minden motorizált gazdaságában hatalmas félelmeket váltott ki. Egyes elemzők most már az 50 dolláros olajárat sem tartják kizártnak. Hogyan lehet védekezni, ha jön az infláció?

Lassan már a csapból is a magas olajár folyik. A tavaszi harminc dollár után mindenki arra számított, hogy a fűtési szezon elmúltával a kereslet visszaesése miatt a fekete arany ára is esni fog. Nem így történt, ugyanis közben az iraki parázs lángra lobbant, az OPEC maximalizálja a profitot, és a kínaiak túl gyorsan fejlődnek.

A geopolitikai instabilitás nem új jelenség, de néhány esemény egybeesése egészen más forgatókönyvet vetített elénk. Irakban nem látszik, hogyan fogják az amerikaiak megteremteni a rendet, könnyen meglehet, hogy a fogolyválság által tekintélyében még inkább megtépázott Bush vereséget szenved novemberben, és az új elnöknek már egyszerűbb lesz kivonulni Irakból.





Fundamentalisták

A közös ellenség, az amerikaiak megjelenése egységfrontba tömörítette az amúgy igen szeparált iszlám csoportokat és a szaúd-arábiai robbantások kapcsán felvetődött a válság tovább terjedésének lehetősége. Ha az USA-barát szaúdi rezsimet megdöntenék, akkor a közel-keleti olajkincs az iszlám fundamentalisták kezére kerülne, és ők egészen más játékszabályok szerint játszanának, mint az OPEC. Nem szeretnénk a falra festeni az ördögöt, de a Közel-Kelet nem a Balkán. Ott a világ legértékesebb területéért folyik a küzdelem.

Pszichológia és gazdaság

A magas olajár előrevetítette az infláció megélénkülésének rémét. A drága olaj növeli a termelési költségeket, apasztja a profitot és a mindenek előtt áremelésre készteti a vállalatokat. Az inflatorikus környezetben a fizetőképes kereslet csökken, és a gazdasági növekedés megtorpan. Ez történt a 70-es évek két olajválsága kapcsán is és egy hasonló forgatókönyv bekövetkeztéhez legalább egy évig kellene az olajárnak 35 dollár felett maradni. Ez könnyen elképzelhető, hiszen az iraki válság megoldása nem éppen a sarkon van.

Nem szabad elfelejteni, hogy az olaj az aranyhoz hasonló termék. Létezik az a trend, amelyet a kereslet-kínálat határoz meg, de fontos szerepe miatt egyben figyelembe kell vennünk a pszichológiai tényezőket, a félelmeket. Ha az iraki hatalomátadás csillapítaná a kedélyeket, akkor az olajár viszonylag gyors esésére lehetne számítani. A gazdaság megfojtása az OPEC országoknak sem érdeke, ezért várható, hogy enyhén növelhetik a kitermelést, de nekik megfelel a hónapokon keresztül is 30 dollár feletti ár.

A helyzet másik kulcsa a kínai gazdaság. Az ottani elképesztő gazdasági növekedés miatt ugrásszerűen növekedett az energiaigény. Ha a kínaiak tudatosan csökkentik a konjunktúrát, akkor olajigényük növekedésének üteme is csökkenhet, ami enyhítheti a keresleti nyomást.

Menekülési útvonalak

Az olajár már most hatással van a világgazdaságra, de ha a fekete arany ára továbbra is a 35-40 dolláros tartományban marad, akkor egészen más befektetési stratégiát kell választani, mint egyébként. Magas infláció mellett a Közép-Európában slágernek számító fogyasztói szegmens kerülhet veszélybe. Ezzel szemben érdemes több rövidebb futamidejű állampapírt tartani, ugyanis a rövid futamidőnek köszönhetően jobban lehet reagálni az esetleg magasabb infláció miatt emelkedő kamatkörnyezetre.

A másik tipikus menedék ilyenkor a nemesfémek világa. Az arany ára jelentősen emelkedett, amióta az olajár elhagyta a hordónkénti 25 dollárt. Ez azonban azért veszélyes stratégia, mert ha a pánik elmúlik, ezeknek a nemesfémeknek az ára jelentősen eshet, és itt nem számolhatunk a kamatokkal sem.

A vállalatok profitabilitására is eltérő módon lehet hatással a magas energiaár, hiszen tovagyűrűző hatása révén emeli a szállítás, az energiaigényes termelés költségét, illetve az infláció miatt a bérköltséget is.

Vesztesek és nyertesek

Az egyik legnagyobb vesztes a turizmus és ezen belül is a Danubius lehet, hiszen az üzemanyagárak növekedése jelentősen drágítja az utazást, sokan választhatnak tehát közeli célpontokat, vagy kihagyják a nyaralást. A másik esetleges hátrányosan érintett papír lehet a Démász, miután a magas nyersanyagárak megdrágítják az áramtermelést, amit tükrözniük kell az áraknak. Kevesebb hely marad arra, hogy a kormány beépítse a szükséges fejlesztések fedezetét az árba.

A nyertesek, viszont olyan beszállítók lehetnek, amelyek profitálhatnak abból, hogy a multinacionális vállalatok gyáraikat keletre költöztetve kívánják csökkenteni termelési költségeiket. Ebben a Pannonplast lehet az egyik érintett.

A bankok érdekes pozíciót foglalhatnak el, ugyanis a gazdaság lassulása egyértelműen kedvezőtlen lenne például az OTP számára, de a hitelállomány romlásával is számolni kellene. A magasabb infláció miatti magasabb kamatkörnyezet azonban kedvező a bankoknak. Nehéz megjósolni, hogy Magyarországon merre billenne a mérleg nyelve, hiszen a gazdaság még nem élt át ilyen jellegű sokkot, nincs megbízható adatunk.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik