A csütörtöki záró értékéhez képest 5,41 százalékkal erősödött a BUX. A nyugat-európai részvénypiacok, követve a Wall Streetet és az ázsiai piacokat, ugyancsak meredek emelkedéssel nyitottak.
Optimistákká váltak a befektetők
Újraindultak az orosz tőzsdék, kétnapi szünet után, nagy áremelkedéssel kezdődött újra a részvényforgalom péntek délelőtt, a kereskedést most a nagy emelkedés miatt függesztették föl egy órára, majd folytatódott az emelkedés.
Erősödik a forint: az eurót 240 forintos szinthez közel jegyezték, míg előző délután még 242 fölött volt, fél százalékosnál több az erősödés.
A piacokat leginkább megnyugtató hír volt, hogy az amerikai kormány és a Fed olyan állami ügynökség megalakítását tervezi, amely átvenné vagy refinanszírozná a pénzügyi intézmények jelzáloghitelekhez kapcsolódó rossz követeléseit. Ilyen – rossz magánköveteléseket refinanszírozó – állami intézmény korábban átmenetileg már működött az Egyesült Államokban, először az 1930-as, majd az 1980-as években.
Ez valóban garanciát jelenthetne a válság megoldására, hiszen a piacokba eddig pumpált dollármilliárdok sem feltétlenül elegendők, az elemzők szerint még 1000-1500 milliárd dollárnyi „csontváz”, behajthatatlan követelés lehet a bankoknál.
Korlátozzák a spekulációt
Segíthet a piacokon a spekuláció korlátozása is. A brit piacfelügyelet januárig tartó hatállyal elrendelte az új “short” pozíciók, vagyis áresésre játszó határidős, fedezetlen eladási-visszavásárlási ügyletek tilalmát a pénzügyi részvényekre. Hasonló tilalom – akkor általában és egészében minden fedezetlen eladási-visszavásárlási ügyletre – utoljára a 19. században volt érvényben a londoni piacon.
Az amerikai tőzsdefelügyelet hasonló intézkedésen gondolkodik, és vizsgálja a jelenlegi gyakorlat jogszerűségét. Az Egyesült Államokban először 1929-ben korlátozták – tőzsdei lejmenet idejére betiltották – a fedezet nélküli eladásokat, az erre vonatkozó törvényt tavaly vonták vissza. Később, 1940-ben a befektetési alapok számára teljes egészében megtiltották a fedezet nélküli eladásokat, ez a törvény 1997-ig volt érvényben.
A pillanatnyi hangulati javulás természetesen még messze nem a válság végét jelenti.
Szabályozást akarnak az elnökjelöltek
Az amerikai elnökjelöltek az amerikai hitelválságra többé-kevésbé hasonló megoldást kínálnának – írja a The Financial Times című napilap. A jelöltek egyértelműen a laza szabályozást tették felelőssé a kialakult helyzetért, és megválasztásuk esetére az eddiginél jóval erőteljesebb központi szabályozását ígérték a Wall Streeten.
Elemzők szerint a két jelölt elképzelései alapvetően nem különböznek, ezért nagyon sok múlik azon, hogy a változtatás ígéretét melyik jelölttől tartják hitelesebbnek a gazdaság szereplői, és kit látnak megbízhatóbbnak.
McCain nyíltan szembefordult George W. Bush gazdaságpolitikájával és a kormány által bevezetett Wall Street-i pénzügyi szabályrendszer megreformálása mellett az Amerikai Bankszövetség elnökének leváltását is kilátásba helyezte. Obama úgy nyilatkozott, hogy véget vetne a Wall Streeten uralkodó “mindent lehet” szellemiségnek. Elemzők szerint az amerikai gazdasági válság a demokraták malmára hajtja a vizet, ennek első bizonyítéka, hogy a legújabb közvélemény-kutatások szerint Obama ismét átvette a vezetést McCainnel szemben.