Módszertani megjegyzések
A TNS Modus 2000. márciusától folyamatosan, mindennap végez adatfelvételt. Hetente összesen 240 felnőtt korú személyt kérdeznek meg az ország 135 településén – hetente másutt. A 35. hétre vonatkozó legújabb adatok a 2001. augusztus 6-ától szeptember 2-áig megkérdezett 950 fő válaszai alapján születtek. Az ekkora reprezentatív mintának +/- 3,24 százalékpont a hibahatára, (95 százalékos megbízhatósági szint mellett), ami azt jelenti, hogy a közölt eredmények legfeljebb ennyivel térhetnek el azoktól a “valós értékektől”, amelyeket akkor kaptunk volna, ha minden felnőtt korú magyar állampolgárt megkérdeznek (az elemszám csökkenésével a hibahatárok nőnek, például a “biztos szavazó, pártot választók” esetében a hibahatár csaknem 6 százalékpont). A legfrissebb vizsgálati eredményeket minden héten hasonló módon (négy hétre görgetett formában) közöljük.
A kutatás részletes módszertana >>
Öt százalékpont ismét az MSZP előnye
A szocialisták előnye, mint már többször az ősz folyamán elérte az 5 százalékot, miután a Fidesz egy százalékot veszített, míg a szocialisták ugyanennyit erősödtek a biztos szavazó pártválasztók körében akkor, amikor a Fidesz és az MDF megkötötte választási szövetségét. Ha most lennének a választások akkor az MSZP-re 46 százalék szavazna, míg a fiatal demokratákra 41 százalék.
A legújabb politikai játszmák előtt stabilizálódni látszik az MSZP előnye. Mintha folytatódna a 21. héttől mért trendszerű szocialista felívelés – átzökkenve az időszakos visszaesésen. Mintha a régóta tartó állóháború új szakaszában a szocialisták helyzete kedvezőbb a poziciói arra, hogy kijussanak ebből lenne arra, hogy kimásszanak a tartós “patthelyzetből”. Mindezek mellett is sok hiányzik még ahhoz, hogy a két vezető párt esélymutatói szignifikánsan eltávolodjanak egymástól (immáron 40 hete ez egyszer sem történt meg – a TNS Modus adatai szerint).
A kormány nem rontott, nem javított a bizonyítványán
A kormány lakossági megítélése hetek óta változatlan: a biztos szavazó pártválasztók értékítéletei szerint 41 pont, míg az összes megkérdezett körében 35 pont a százfokú skálán, tehát ugyanannyi, mint egy héttel előbb. Ez a közepesnél kicsit rosszabb osztályzat.(lásd az az 1/A. valamint az 1/B. ábrákat)
Egyre szimpatikusabb a jobb oldal
A pártszimpátia tekintetében valamelyest nőtt az egy héttel korábban közölt adatainkhoz képest a MIÉP elfogadottsága, és javult a Fidesz népszerűségi mutatója is az összes felnőtt korú megkérdezett körében. Nem folytatódtak tehát a legutóbb jelzett tendenciák: megállt a szignifikáns csökkenés mindkét párt esetében.
Változatlanul a szocialisták a legnépszerűbbek – de előnyük a Fidesz előtt 2 ponttal csökkent a százfokú skálán (miután a fiatal demokraták egy ponttal többet kaptak, míg az MSZP ugyanennyivel kevesebbet legutóbbi adatainkhoz képest).
Mi történt a héten?… A Törésvonal Politikai Elemző Központ szerint
• A 35. hét a kommunikációs versenyben is igazolta, hogy elkezdődött az őszi “politikai nagyüzem”: rekord mennyiségű, 16 téma került fel a napirendre. Az arénák között – az őszi országgyűlési ülésszak beindulásával párhuzamosan – több mint 30 százalékos aránnyal megjelent a parlament. A témák között 7 botrány és mindössze 2 materiális (minimálbér, felsőoktatás) jellegű akadt. Az ügyek 81 százaléka pártpolitikai jellegű volt, mindössze 3 output típusú témát (felsőoktatás, minimálbér, kamerák a munkahelyeken) lehetett azonosítani.
• A pártok reprezentációja – magasabb elemszám mellett – a nyáron megszokottnak megfelelően alakult. A két nagy párt dominanciája most is egyértelmű volt a politikai napirenden, a kisebb pártok közül most is az SZDSZ volt a legaktívabb.
• A Fidesz-MPP (összes: 11, pozitív: 3, negatív: 2) a nyári szünet után folytatta a 34. héten már tapasztalt kommunikációs “feltámadását”. Legutóbb május elején azonosítottunk utoljára a mostanihoz hasonló nagyságrendű fideszes megszólalást. A materiális és output jellegű témákban ezúttal is verhetetlen volt a párt. Az ellenzéki rész-vizsgálóbizottságok ülései (Zarándok és Torgyán megjelenése a bizottság előtt) jelentették a negatív híreket a párt számára.
• Az FKGP (összes: 3, pozitív: 0, negatív: 1) a Keller-bizottság előtt megjelenő pártelnök szereplésével, valamint egy újabb belső vitával (táppénzcsalás) került a média napirendjére.
• Az MDF (összes: 1, pozitív: 1, negatív: 0) a héten ismét bizonyította, hogy kizárólag a szövetségi politika, a pozícionálás kérdésével képes érdekessé válni. A párt tartalmi, pozitív javaslata ezúttal sem került a napirendre. A legutóbbi 17 hétben mindössze 4 pozitív tartalmú MDF-es hír lépte át a média ingerküszöbét, mindannyi a Fidesszel kötendő választási megállapodáshoz kapcsolódott.
• Az MSZP (összes: 11, pozitív: 1, negatív: 1) adatai ezen a héten is szinte teljesen megegyeztek a Fideszével. A párt azonban ezúttal mindössze egy pozitív kezdeményezést tudott csak napirendre emelni (Medgyessy honlapja). A héten egy az MSZP számára negatív hír is megjelent (a vecsési MSZP elnök őrizetbe vétele).
• Az SZDSZ (összes: 7, pozitív: 1, negatív: 0) a 34. héthez hasonlóan ismét képes volt pozitív témában is megszólalni (diplomás minimálbér), miközben a párt harmadik helye a megszólalási listán – a nyáron tapasztaltakhoz hasonlóan – most is megkérdőjelezhetetlen volt. A párt néhány témája (például a Versenyhivatalhoz fordulás a diákhitel ügyében) ezúttal sem lépte át az ingerküszöböt.
• A MIÉP (összes: 0, pozitív: 0, negatív: 0) ezen a héten egyetlen napirendre került témában sem volt megszólaló.
A Törésvonal Politikai Elemző Központ kutatói hetente készítenek politikai elemzést a médiában napirenden lévő témákról.
A MIÉP az élen a kis pártok versenyében
A kisebb támogatottságú pártok körében az erőviszonyok árnyalatnyi átrendeződését tapasztalhatjuk a múlt héten közölt adatainkhoz képest: a MIÉP változatlanul a “legerősebb kispárt”, de négy párt valamelyest leszakadva egy bolyban követi a parlamenti bejutásért “vigaszágon” vezető MIÉP-et. Változatlanul jelen van a Munkáspárt, gyengült az SZDSZ, és nem csökken tovább az MDF és az FKGP szavazótábora – mindezek eredményeképpen mind a négy pártnak 2-2 százaléka van a biztos szavazó pártválasztók körében.Részletesen a 2/c ábra mutatja a különbségeket>>
Kóstoló a nyilvános választási vitákból – politológiai elemzés
A 35. hét két legjelentősebb témáit a rész-vizsgálóbizottsági ülések és az utolsó pillanatban megkötött Fidesz-MDF megállapodás adták. Az ellenzék által létrehozott vizsgálóbizottságok augusztusban kiemelt média figyelmet kaptak, a héten Zarándok János és Torgyán József megjelenése vezető hírnek számított.
A hét eseményei azonban arra is rávilágítottak, hogy a rész-vizsgálóbizottságok működése – kétségtelenül lendületes kezdés után – szeptemberben valószínűleg már nem lesz hasonlóan érdekes a média számára. A bizottságok nagy kommunikációs hátránya – hasonlóan az ellenzék által bojkottált vagyonvizsgáló bizottsághoz -, hogy ott ellenérdekelt felek nem jelennek meg. Ettől a részbizottságok politikai jellegű testületek benyomását keltik, ahol nem lehet kérdéses a bizottság majdani véleménye a korrupcióról illetve a miniszterelnöki felelősségről. Éppen ezért nevezi a Fidesz a bizottságokat rendre “pártbizottságoknak”.
Feltehetően a bizottságok “jelentései” majd ismét felkeltik a média figyelmét, ahogyan ezzel a hatással járhat az is, ha a testületek ülésén vita alakul ki, vagy “váratlan” bejelentések történnek. Ezek hiányában azonban a bizottságok ülései könnyen lekerülhetnek a későbbiekben a politikai napirendről.
A Fidesz-MPP és az MDF augusztus 31-én éjjel megkötötte a két párt választási megállapodását. Bár a megállapodás részletei csak a következő héten kerültek nyilvánosságra, a 35. héten is szinte minden nap jelentős média figyelmet vonzott a két párt tárgyalássorozata. A választási szövetség megszületése mindkét párt számára jelentős politikai siker.
A Fidesz-MPP a közös listával begyűjtheti azt a 2-3 százalék szavazatot, amelyet az MDF önálló listája kapott volna, s amely az öt százalékos küszöb miatt elveszett volna a jobboldal számára. Másrészt a Fidesz megszerzi a közös kampány számára az MDF népszerű elnökét, akinek azonban a megállapodás hatására feltehetően csökkenni fog a személyes népszerűsége.
A megállapodás igazi nyertese azonban az MDF. A párt választmánya által előzetesen támasztott feltételek mindegyike teljesült. A közös lista és a közös jelöltek állításának ténye önmagában az MDF sikerét jelzi, hiszen a közös lista állításából főként a Fórum profitál. Végül a megállapodás létrejöttével az MDF megkerülhetetlenségét bizonyította, ezáltal jelentős politikai tőkéhez jutva nagyobbik koalíciós partnerével szemben.
A megállapodás azonban az MDF számára óriási veszélyeket is rejt magában. A közös listával az MDF elveszítheti gyökereit, a pártban megszűnik a politikai karrier lehetősége, a rekrutációs csatornák – legalábbis rövid távon – elzáródnak. Az MDF helyi politikusainak – a pártelitet kivéve – nem lesz lehetősége arra, hogy induljon a 2002-es választásokon. Azok a politikusok, akik eddig az MDF-ben politizáltak, könnyen elképzelhető, hogy a Fidesz felé fognak orientálódni.
A megállapodás után az igazi kérdés azonban az, hogy a közvélemény hogyan ítéli meg a közös listát, hogyan alakulnak a pártpreferenciák a választási szövetség ismeretében. Ezekre a kérdésekre azonban csak szeptember végén, a közvélemény-kutató intézetek adatainak ismeretében válaszolhatunk majd.
Török Gábor
