Hóman Bálintot a népbíróság azért ítélte életfogytiglanra, mert álláspontja szerint háborús bűntettet követett el 1941-ben Magyarország Szovjetunió elleni hadba lépésének kormánytagként történő megszavazásával. Hóman Bálint börtönben hunyt el 1951-ben.
A hadba lépést annak idején az egész kormány megszavazta, így Hóman Bálint is – noha Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és egy-két társa előzőleg még tiltakozott az ellen – mondta a tárgyaláson Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet történésze, bíróság által felkért szakértő. Ujváry Gábor rámutatott: a kormányzói akarattal nem lehetett volna szembeszállni jogi és politikai, társadalmi okokból. A történész megjegyezte, hogy Hóman Bálint tudományos rehabilitációja gyakorlatilag lezajlott azzal, hogy a rendszerváltás óta sorban jelentek meg művei.
Az ügyész perbeszédében azt emelte ki: a kormánytagok számára az önhibájukon kívül beállott hadiállapot deklarálása elkerülhetetlen volt. Ugyanakkor a háborús bűntett csak szándékosan követhető el, miután azonban a június 26-i rendkívüli kormányülésről csak hamisított jegyzőkönyvek maradtak fenn, Hóman Bálint szándéka nem bizonyított. Feltételezhető, hogy kész tények elé állították – vélekedett az ügyész, aki a történész szakértőre hivatkozva maga is arra hívta fel a figyelmet, hogy akkoriban két rossz, a hitleri Németország és a sztálini Szovjetunió között kellett választani. Nem cáfolható Hóman Bálint védekezése a háborúba sodródásról – tette hozzá az ügyész, aki felmentést indítványozott.
Varga István ügyvéd, korábban több cikluson át fideszes országgyűlési képviselő, a Hóman Bálint perújítását kezdeményező oldalági rokon jogi képviselője az ügyészi indítvánnyal egyetértve leszögezte, hogy Hóman Bálint nem követett el háborús bűntettet, a hadiállapot beálltát Horthy Miklós eldönthette és el is döntötte. Varga István megjegyezte azt is, hogy a hét évtizeddel ezelőtti népbírósági ítélet megsemmisítése után remélhetőleg már az Akadémia se térhet ki az elől, hogy visszafogadja egykori tagját, Hóman Bálintot.
Fotó: MTI
Egy évtizede Hóman Bálint akkor még élő fia kezdeményezett perújítást, sikertelenül. A jelenlegi eljárást Harmath Kálmán, az elítélt oldalági rokona indította el. Ezt a büntetőeljárási törvény egyik módosítása tette lehetővé.
Hóman Bálint 1885-ben született a fővárosban, a két világháború közötti magyar történettudomány kiemelkedő alakja volt, egyetemi tanár, 1918-tól az Akadémia levelező, 1929-től rendes tagja, 1933 és 1945 között igazgatója, az 1920-as évek elején állt a Országos Széchényi Könyvtár, majd a Nemzeti Múzeum élén. A Hóman-Szekfűként emlegetett akkori reprezentatív magyar történelmi összefoglalás kezdetektől 15. századig tartó fejezeteit Hóman írta, a többit Szekfű Gyula.
Hóman Bálint nem csupán kormánytag, Klebelsberg Kunot követve 1932 és 1942 között kisebb megszakítással vallás és közoktatásügyi miniszter, de parlamenti képviselő is volt. Ezt a pozícióját a nyilas hatalomátvétel után is megtartotta. A szovjet hadsereg elől Németország felé menekült, és amerikai fogságba került. Népbírósági perében Szekfű Gyula és az akkor még fiatal Kosáry Domokos történész – a rendszerváltást követően az Akadémia elnöke – állt ki mellette.
A Fővárosi Törvényszék várhatóan egy hét múlva hirdet elsőfokú ítéletet Hóman Bálint perújítási ügyében.
