A fővárosi főügyész szerint tavaly a korábbi háromszorosára ugrott a feltárt korrupciós esetek száma, és Budapest bűnügyi statisztikája is hasonlóan alakult. Az adatok azt mutatják, hogy hatékonyabb lett a bűnüldözés munkája – idézi Ibolya Tibort csütörtöki számában a Magyar Idők.
A főügyész elmondta, hogy míg 2013-ban 1105 korrupciós bűncselekményt regisztráltak, addig tavaly 3269 ilyen bűntettet. Budapest adatai hasonlóan alakultak, a fővárosban is több korrupciós ügyet jegyeztek fel 2014-ben, mint egy évvel korábban – tette hozzá.
Hatékonyabb fellépés–>boldogság
Ibolya szerint minél hatékonyabban lépnek fel a korrupcióval szemben, annál több ügyre derül fény, így több ügy kerül be a statisztikába. A növekedés tehát elsősorban a hatékonyabb felderítés következménye – tette hozzá. Arra is kitért, nem állítja, hogy Magyarországon nincs, vagy csökkenne a korrupció, csak annyit mond, hogy mértéke nem ezekből a számokból derül ki. Megítélése szerint a korrupció mértéke valószínűleg nem tér el nagyságrendekkel a térség hasonló politikai és gazdasági berendezkedésű országainak mutatóitól.
A fővárosi főügyész lehetetlen állapotnak nevezete, hogy rendszeresen az ügyészségen és a legfőbb ügyészen kérik számon a korrupcióellenes harc hatékonyságát, ugyanis a hatékonyság legkevésbé az ügyészi szervezeten múlik. Magyarázatként elmondta, hogy a korrupció bizonyításának gyakorlatilag egyetlen lehetséges módja a valós idejű felderítés.
Elvész a gyermek
A bűnüldözési célú felderítés azonban jelenleg nem a büntetőeljárási törvényben, hanem a rendőrségi és más jogszabályokban szerepel. Miközben a felderítés az ügyészség előtt nem mindig és nem teljes körűen ismert, addig a bizonyítékok elégséges voltának megítélése kizárólag az ügyész felelőssége. Ebből csak az következhet, hogy a bűnüldözési felderítést a jövőben a büntetőeljárási törvényben kellene szabályozni, másképp a korrupció felderítésének eredményéért vagy éppen eredménytelenségéért az ügyészség nem tud felelősséget vállalni – jelentette ki.
Ibolya Tibor arra is kitért, hogy a jelenlegi feladatmegosztásban a korrupciós felderítés szétforgácsolódik több szervezet, például a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a rendőrség és a NAV között. Szerencsésebb hatékonyabb lenne egységesen kezelni a kérdést, a lényeg azonban az, hogy az ügyész felügyeleti és rendelkezési jogot kapjon az eljárásnak már ebben a szakaszában is – mondta az MTI szerint. Mellesleg a Jobbik egy, a romániaihoz hasonló korrupcióellenes csúcsszervezet létrehozását szorgalmazza hónapok óta.
