Belföld

A csempészeknek kedvez az alacsony vízállás

A szakértő szerint „szamarak” voltunk, hogy nem építettünk vízlépcsőket a Dunán és a Tiszán.

Semmi különös nincs abban, hogy ilyen alacsony a vízállás Szegeden. Ilyen helyzet legutoljára ’46-ban és ’68-ban volt. Ennek egyszerűen az az oka, hogy jelenleg nem esik az eső, így a Tiszában sincs víz” – mondja a Szeged24-nek Vágás István nyugállományú mérnök. Az MTA Vízgazdálkodás-tudományi Bizottságának korábbi elnöke szerint, ha a zöld mozgalmak nem lennének mindenáron a vízlépcső ellen, a Tiszán sokkal jobb lenne a helyzet. A Vajdaságban lévő törökbecsei duzzasztónak köszönhető, hogy Szegednél nem 2-3 méterrel lejjebb van a víz. Ilyen alacsony állásnál régebben át lehetett gyalogolni a mederben.

A Dunán is ugyanez a helyzet” – fűzi hozzá Vágás. „Ha nem lettünk volna annyira „szamarak”, és megépítettük volna a nagymarosi, a faddi, valamint a Budapest alatti vízlépcsőket, akkor a Dunában is lehetne hajózni. A Tiszán erre a problémára a Csongrád fölé tervezett vízlépcső lenne a megoldás” – véli Vágás István, aki hozzátette: Szeged vízellátását nem fenyegeti az alacsony vízállás, hiszen a várost mélységi kutakból látják el. Egyedül Szolnok városa az, amely a Tiszából nyeri ki ivóvízkészletét.

Csempészek és rapsicok

A szolnoki központú, a Tisza egész magyarországi szakaszán felügyeletet ellátó Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője, Busi László alezredes szerint több ponton is veszélyt rejt magában az alacsony vízállás. Elsősorban a közlekedést veszélyezteti az alacsony vízállás, de a decemberi időszakban nem jellemzőek a nagy uszályok, hajók, inkább csak a kisebb halászcsónakok járják a vizet. Rájuk azonban a mederben elhelyezett, a folyó áramlását és mederépítését szabályozó úgynevezett kősarkantyúk jelentenek veszélyt, hiszen ezekre könnyen rá tud futni bármilyen vízi jármű.

Az alezredes szerint a jelenlegi vízállás főleg Vásárosnamény fölött jelent gondot, hiszen itt akár száraz lábbal is át lehet jutni a határként szolgáló folyón. Ezen a szakaszon főleg a cigaretta- és más termékek csempészete, valamint az illegális határátlépés és migráció ad feladatot a rendőrségnek.

Busi alezredes szerint az alacsony vízszint miatt komoly problémát jelent az illegális halászat. Köztudott, hogy a víz lehűlése mélyebbre kényszeríti a halakat. Ilyen kis víznél ez azért jelent veszélyt a halállományra, mert a rapsicok, azaz az orvhalászok az ’egy bedobás – egy zsákmány’ módszert tudják alkalmazni. A vízirendőröknek épp a napokban sikerült egy négyfős bandát lefülelni, akik ezt a módszert alkalmazták.

Víz nélkül a vizek városa

A nagy szárazság a vizek városát, Győrt is érinti. Olyannyira, hogy nemcsak alacsonyak a vízállások, de a folyók hordalékai ott éktelenkednek a partokon. Kellemetlen a látvány és nem utolsó sorban a környezetre sincs jótékony hatással a vízszint. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság információi szerint az elmúlt 24 órában a szolgáltatóhoz tartozó vízgyűjtőkön sehol sem mértek számottevő csapadékot, és az előzetes becslések szerint ez, a következő napokban sem fog változni.

A Győrben egyébként is kedvelt vízpartok nemcsak találkahelyként funkcionálnak, hanem komoly sportélet zajlik a vízfelületen, (kajakosokat szinte mindig látni a partokon), de a horgászok is szívesen felkeresik a területeket.

József több mint 15 éve jár le a Rábára és a Mosoni-Dunára pecázni, azt mondja hasonló látvánnyal már nagyon régen találkozott. „A horgon hal csak ritkán, viszont valamilyen szemét, vagy hordalék annál gyakrabban fennakad” – panaszkodik a pecás, aki hozzáteszi: fél, ha továbbra sem lesz esőzés, annak komoly következményei lesznek a halgazdálkodásra.  Arról nem is beszélve, hogy az alacsony vízállással csökken az élőhelyek száma, és folyamatosan növekszik az üledék mennyiség is. A megyeszékhelyen türelmesen várják, hogy rázendítsen az égbolt, hiszen így a városba érkező turisták is felteszik magukban a kérdést: vajon tényleg Győr a vizek városa?!

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik