Ez óriási kárt okozott a mezőgazdaságban. Leginkább a gyümölcsösöket érte veszteség, általában elmondható, hogy majd kilencven százalékuk elpusztult – közölte a Szeged24-el Tóth Mihály nyugalmazott főkertész, mezőgazdasági tanácsadó, aki maga is több mint egy hektáron gazdálkodik.
A szakember épp a földjén dolgozott, amikor felkerestük és más gazdákkal együtt igyekezett felmérni a károkat. „ Amit, nem vert el a fagy, azt az aszály vitte el” – összegzett. Elmondta: a gyümölcsösöket érte a legnagyobb veszteség, a híres alföldi barackfélék szinte teljesen elpusztultak. De a cseresznyénénél és a meggynél is alig találtak a gazdák olyan fát, amelynek a bibéje ép volt. A korai fajta alma is szinte teljesen kárba veszett, a kései fajtáknak is alig fele maradt meg – panaszkodott a szakember.
Tóth Mihály azt is elmondta: a szélsőséges időjárásnak a hagyományos fajták, például a szilva esetében jobban ellenálltak, mint a nemesített, érzékenyebbek. Beszámolója szerint nem járt jól az a homoki gazda, aki korán kezdte metszeni a szőlőjét, mert a friss hajtások elfagytak. Így valószínűleg szőlőből, borból is kevesebb lesz az idén. Tóth Mihály szerint mindezért a gyümölcsöket idén jelentősen drágábban vehetjük majd meg. A szakember szerint a szabadföldi zöldségekkel sem jártak jobban a termelők, és a vevők sem.
A hagyma, a répa, a borsó, a petrezselyem ugyan képes volt életben maradni a kedvezőtlen időjárás ellenére, de jelentősen elmaradt a fejlődésben. Így a szokásosnál többet kell rá várni, és várhatóan ez is drágább lesz. Az időjárás viszont nem kímélte a korai vetésű burgonyát, ez is szinte teljesen elfagyott – mondta Tóth Mihály. A szakember kiemelte: a szélsőséges idő még a fóliaágyásoknak sem kedvezett: a hideg és a szél miatt lecsökkent bennük a hőmérséklet, és elpusztult az itt termelt növények egy része, például az eper zöme. Az őszi vetésű gabonában viszont a fagy nem okozott jelentős kárt, de elkelne már egy kiadós eső, például a repcének, amelynek egy jelentős részét ki kellett tárcsázni az aszály miatt.
Több gazda megpróbál a repce helyére mást vetni, de ez azt jelenti, hogy eleve veszteséggel számolhatnak, hiszen kétszer kell megvenni a vetőmagot. A talajból pedig legalább száz milliméter víz hiányzik, az öntözésre pedig csak keveseknek van lehetősége. A szakemberek szerint az időjárás egyedül a kártevőknek kedvezett, amelyek elszaporodásával és az ellenük való védekezésével is számolni kell.
Rosszul kezdődött tehát az év a gazdáknak. Közülük azok számíthatnak kárenyhítésre, akik befizették a kockázati károk fedezetére államilag előírt összeget. Tóth Mihály hozzátette: a vidékfejlesztési tárca a tavalyi évhez képest egyébként jelentősen megemelte a kárenyhítésre szánt keretösszeget: négy milliárdról tíz milliárdra. Ez azonban csak a gazdáknak jelent segítséget, a vásárlóknak nem: az óriási pusztulás miatt nekik jóval többet kell majd fizetniük a piacokon és a boltokban a gyümölcsökért és a zöldségekért.