Ennek alapján a VM ez év május 31-ig elkészíti azt az ütemtervet, amellyel a termálvizek mezőgazdasági hasznosítását – a gazdasági és fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve – szabályozza. A szaktárca célja az, hogy az új szabályozásban – az uniós elvárásoknak megfelelően – egyaránt érvényesüljenek a fóliasátras gazdálkodók, valamint a természet- és a környezetvédelem szempontjai.
Az összegzés emlékeztet: Magyarországon főleg az energiaárak határozzák meg a fóliás és az üvegházi kertészeti termesztés gazdaságos fenntartását, piaci bővítésének lehetőségét. Az üvegházi és fóliás zöldség-gyümölcs termelés nem kifizetődő a hagyományos energiahordozók magas ára miatt. Geotermikus fűtéssel viszont az üvegházas és fóliás kertészetek gazdaságosan működnek.
A szaktárca utal arra is: a Bajnai kormány arról döntött 2010-ben – a választások előtt néhány nappal -, hogy 2012 decemberétől vissza kell sajtolni a fóliasátrak fűtésére használt termálvizeket, és ez pánikot okozott a kertészetekben.
A visszasajtolás ugyanis nem oldható meg gazdaságosan, illetve az Alföldön – ahol a kertészetek egy része termálenergiát is használ – technikai akadályba ütközik. Így a visszatápláló kutak létesítése ellehetetlenítené az ágazatot.
A kormány mostani döntése hozzájárul a hagyományos energiaforrások felhasználásának visszaszorításához – az üvegházhatást okozó gázok csökkentéséhez -, a mezőgazdaság versenyképességének növeléséhez, a vidéki munkahelyek megőrzéséhez. Tovább biztosítja a mezőgazdaságból élő családok megélhetését is.
A geotermikus energia hosszú távú és kiszámítható jogi hátterének biztosítása érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium egyeztetést kezdeményezett a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és több érintett szakmai szervezet képviselőivel. A tárgyalások célja, hogy a geotermikus energia hosszútávon, fenntartható módon hasznosuljon, és elkerülhető legyen a felszíni vizek szennyeződése is – áll a közleményben.
