Pénzügy

A dolgozókon fog csattanni az adóemelés

Egy friss felmérés szerint a cafeteria adójának emelését a vállalkozások egyszerűen rátolják majd dolgozókra. Vagyis ha az adótörvényben rögzített terv marad, az alkalmazottaknak kevesebb juttatással kell jövőre beérniük.

Varga-csomag

Kedden került az Országgyűlés elé az adótörvény-tervezet, amelyben többek között szerepelt az is, 43 százalékkal emelnék a béren kívüli juttatások adóterheit. Úgy tűnik, a munkáltatók ezt a tehernövekedést elhárítják maguktól: a többség annyival csökkentené a juttatásokat, hogy összességében ne kerüljön a cégnek többe a cafeteria, mint eddig – derül ki egy friss kutatásból. Vagyis a munkavállalók leginkább arra számíthatnak, hogy kevesebbet fognak kapni. Például étkezési Erzsébet-utalványból, ami a legnépszerűbb cafateriaelem, és amit még a kkv-knál foglalkoztatott, vagy kisebb keresetű dolgozók közül is sokan kapnak.

A nagy cégek bruttóban nem változtatnának

Többféle előrejelzést olvashattunk a napokban a béren kívüli juttatások adóemelésének várható hatásairól. A cafeteriatrend.hu egy nem reprezentatív felmérés keretében 217 munkáltatót kérdezett meg, hogy miként reagálnának, ha a cafeteria jelenlegi 35,7 százalékos közterhe 51,17 százalékra növekedne.

A válaszadó munkáltatók 42,4 százaléka nyilatkozott úgy október végén, hogy az emelkedő közterhek hatására is biztosítana jövőre ilyen juttatást a munkatársainak, de a közterhek növekedésével csökkentené a dolgozóknak adott juttatások értékét. Így a munkáltató ugyanannyi pénzt fordítana erre 2015-ben is, de a dolgozók kisebb nettó keretet vehetnének igénybe. A különbözet fedezné a szükséges többlet adóforintokat.

Mivel dominánsan a nagyobb létszámú cégek választanák ezt az utat, így az érintett munkavállalók 72,3 százalékánál valósulna meg ez a forgatókönyv.

Pedig már így is

A cégek egy része inkább megszüntetné a cafeteriát

A válaszadók 18,4 százaléka, akik az érintett munkavállalók 14,9 százalékát foglalkoztatják, a cafeteriára fordított költségkeretet jövőre számfejtett bérként fizetné ki a dolgozóinak.

Ebben az esetben kb. 30 százalékkal csökkenne a munkavállalók által igénybe vehető pluszjuttatások nettó értéke – érzékelteti az adókedvezmények nélküli különbséget Fata László cafeteriaszakértő.

A megkérdezett cégek 24 százaléka nem biztosítana a jövőben ilyen juttatást, és nem is pótolná ennek kiesését semmilyen formában. Mivel ezt a választ jellemzően kisebb cégek adták, így erre a megoldásra az érintett dolgozói kör 6,8 százaléka számíthatna.

A munkáltatók 6,9 százaléka osztozna a munkavállalóival a közterheken. Náluk a felmérésbe bevont dolgozói létszám 4,8 százaléka dolgozik.

A felmérést összesítve a munkáltatói válaszok alapján az érintett munkavállalók béren kívüli juttatások formájában kapott nettó kerete 19,2 százalékkal csökkenne 2015-re a közterhek emelkedésének következtében.

Így lett egyre magasabb a cafeteria adóterhe az elmúlt években

Nagyot nőhet az adóteher

Idén összesen 35,7 százalék közterhet kell fizetnie a munkáltatónak, ha a törvényben meghatározott keretekig ad pl. Erzsébet-utalványt, Széchenyi Pihenő Kártyát a munkatársainak – emlékeztet Fata László cafeteriaszakértő.

A friss javaslat szerint az eddigi kedvezményezett béren kívüli juttatás adója 35,7 százalékról 51,17 százalékra növekedne. Így az előbb említett juttatásokon túl többek közt az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári hozzájárulást, a helyi bérletet, az iskolakezdési támogatást, munkahelyi étkeztetést is magasabb teherrel adhatná jövőre a munkáltató.

2014-ben a kedvezményezett béren kívüli juttatások közt nem szereplő egyéb juttatások – az ezekre vonatkozó szabályok betartásával – 51,17 százalékos közteherrel adóznak. Hogy az eddig kedvezményezett béren kívüli juttatások 2015-ben is megtartsák versenyelőnyüket, ezért az új adócsomag az egyéb juttatások közterhét is emelné jövőre, 65,79 százalékra. Ugyanezzel a magasabb teherrel adóznak majd a kedvezményezett juttatások adótörvényben szereplő korlátait meghaladó összegek. Például a havi 8000 forintot meghaladó Erzsébet-utalvány.

Az adómentes juttatásokhoz még nem nyúlnának

A közkedvelt adómentes juttatásoknál nem tartalmaz a javaslat erőteljes változásokat. A lakáscélú támogatás, lakáshitel-támogatás kedvezményezett köre még kicsit bővülhet is.
– 2014-ben a munkáltató (a további feltételeknek való megfelelés esetén) a dolgozó lakásvásárlását, -építését, -bővítését, -korszerűsítését és az ezekre felvett hitelt támogathatta – foglalta össze Fata László. 

Az új adótörvény-javaslat alapján a lakás-akadálymentesítésre fordított összeghez is adómentesen hozzájárulhatna a munkáltató.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik