“A demokratikus értékek és a történelmi tények iránti tiszteletem nem teszi lehetõvé, hogy támogassam az Esterházy Jánost szentként kezelõ portrét, amelyet az önök országában a történészek és politikusok egy része alkotott” – állapította meg Gasparovic Schmittnek írt válaszlevelében, amelyet a SITA szlovák hírügynökség idézett csütörtökön.
Gasparovic augusztus elején egy lapinterjúban Hitler és a fasizmus hívének minõsítette az egykori vezetõ szlovákiai magyar politikust. Schmitt Pál erre reagálva küldött levelet szlovák partnerének, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy Szlovákia Esterházy János személyében a mai napig háborús bûnösként tart számon egy igazi demokratát és humanistát.
A szlovák államfõ szerint senki sem vonja kétségbe, hogy Esterházy 1942 májusában a pozsonyi parlamentben nem szavazta meg a zsidók deportálását lehetõvé tevõ törvényt. Ezt az erkölcsi gesztust azonban Gasparovic nem tartja az egyetlen és meghatározó kritériumnak Esterházy politikai tevékenységének megítélésekor. “Nem szabad elfelejteni, hogy ezt megelõzõen az összes akkori zsidóellenes jogszabályt megszavazta” – mutatott rá a szlovák elnök.
Gasparovic kifejtette: a mai modern szlovák társadalom demokratikus jelenét az 1944-es szlovák nemzeti felkelés antifasiszta elveibõl és a két világháború közti Csehszlovákia demokratikus hagyományaiból eredezteti. Leszögezte: meggyõzõdése, hogy Esterházy János személyét a szlovák-magyar kapcsolatokban “nem lenne szabad politikailag intézményesíteni”. Szerinte a kérdést a történészeknek és a levéltárosoknak kellene tisztázniuk komplex módon, dokumentumok alapján.
Levele végén Gasparovic megállapította: jövõbeni találkozásain a magyar államfõvel kész megvitatni minden témát, kész véleményt cserélni azokról az értékekrõl is, amelyek ma a két ország politikai életét meghatározzák.
