Nagyvilág

Gyilkoló gépezet lett a CIA

Félkatonai szervezetté, "gyilkoló gépezetté" alakult át 2001. szeptember 11. óta a Központi Hírszerzõ Ügynökség (CIA): noha a kémszervezet továbbra gyûjti és elemzi az információkat, figyelmét és forrásait egyre inkább a terrorelhárításra, ezen belül pedig a célszemélyek elfogására vagy megsemmisítésére összpontosítja - írja a The Washington Post.

Az átmenet fokozatosan ment végbe, de a támadások 10. évfordulóján, amikor már David Petreaus ex-tábornok, az iraki és az afganisztáni csapatok volt parancsnoka áll majd az ügynökség élén, a változások a kiindulási ponthoz képest szembetûnõek lesznek. Egy névtelenséget kérõ volt CIA-tisztségviselõ szerint az egykor csak “pöfögõ” ügynökséget pokolian hatékony “gyilkoló gépezetté” alakították át.

A drónháború például, amely egy évtizeddel ezelõtt még futurisztikusnak tûnt, mára már annyira rutinszerû, hogy ha nem az al-Kaida valamelyik vezetõjét semmisítik meg, a közvélemény már tudomást sem vesz róla. A pilótanélküli repülõgépek 2001 óta több mint 2000 militánst és polgári személyt öltek meg, ami hatalmas szám egy olyan ügynökség esetében, amely hagyományosan nem közvetlenül ölt a konfliktusokban, hanem szövetséges erõket pénzelt erre a feladatra.

A CIA Terrorelhárító Központjának (CTC) létszáma, amely a támadáskor még csak 300 volt, mára túllépte a 2000-et, ami több, mint az al-Kaida központi szervezetének tagsága. A CIA állományának 10 százalékát kitevõ CTC “ügynökség az ügynökségben”, amely gyakorlatilag minden külföldi állomáshelyen jelen van.

Fran Moore, az CIA-elemzõk vezetõje ezzel szemben azt állította a The Washington Postnak, hogy az analitikusok túlnyomó többsége “nem azonosítja magát a katonai célok támogatásával”. Mint mondta, a hírszerzés munkája több területen, így a fegyverek elterjedése és az energiaforrások kérdésében bõvült és javult.

Bírálói szerint a CIA új típusú, “kinetikus” mûveleti eltérítették az ügynökséget a hagyományos hírszerzési feladatától és meggyengítették azt a képességét, hogy értelmezze az olyan nemzetközi folyamatokat, mint az “arab tavasz”. Emberi jogvédõ csoportok szerint a CIA kívül mûködik az elszámoltathatóság határain, ami pedig az Egyesült Államokban történelmi követelmény a fegyveres szolgálatokkal szemben.

“Már gyorsabb ütemben öljük ezeket a kurafikat, mint ahogy újakat tudnak kinevelni” – jelentette ki a CTC a lap által meg nem nevezett parancsnoka – akirõl csak annyit árult el, hogy nyers modorú, dohányzik és a munkája iránt fáradhatatlanul elkötelezett – a CIA egy (ugyancsak névtelen) veteránjának.
Az embervadászat központja a CTC-n belül a Pakisztáni-afgán Osztály (PAD) (amelyhez hasonlót tavaly jemeni és szomáliai fókusszal is létrehoztak).

A PAD-nak mintegy 30, a légierõ pilótái által üzemeltetett Predator és Reaper drónja van, amelyek egy olyan országban állomásoznak, amelyet a lap a CIA-vel való megállapodása alapján nem kívánt megnevezni.

A CIA tisztségviselõi azt állították, hogy a dróncsapások – amelyekbõl csak tavaly 118-at hajtottak végre – csak a töredékét jelentik a terrorelhárítási kampánynak. Az ügynökség szerint sokkalta többször fordul elõ, hogy a CIA a külföldi partnereihez fordul segítségért, vagy “nem halálos” eszközöket alkalmaz.

Az Obama-kormány felszámolta ugyan a CIA titkos börtönrendszerét, ugyanakkor egyes gyanúsítottak elfogásával kapcsolatban továbbra is a külföldi partnereihez – egyebek között Szomáliához – fordul. A CIA szoros kapcsolatban áll az amerikai összfegyvernemi különleges mûveleti parancsnoksággal is.

Így, Oszama bin Laden megsemmisítést a haditengerészet SEAL-kommandósai hajtották ugyan végre, de a CIA irányítása alatt, a CTC által szerzett adatok és az ügynökség langleyi központjában kidolgozott akcióterv alapján.

A lap által idézett nyilatkozók szerint a CIA és a fegyveres erõk közötti összefonódás egyes külföldi bázisokon annyira erõs, hogy nehéz különbséget tenni a CIA emberei, a katonák és a fegyveres szerzõdésesek (zsoldosok) között. Ilyen “ómegának”, vagy “keresztmátrixnak” nevezett, a hírszerzés és a katonai mûveletek közötti senki földjén tevékenykedõ hibrid csoportokat Irakban, Afganisztánban és Jemenben is bevetettek. Az ilyen akciók többnyire a CIA titkos mûveleteihez tartoznak, így a kongresszus szakbizottságai aligha tudnak tiszta képet alkotni róluk.

Bin Laden megölése elõtt a fegyveres erõknek a CIA-val együttmûködõ különleges egységei legkevesebb öt alkalommal hatoltak be pakisztáni területre. A 2002 és 2006 között végrehajtott akciók során azt gyakorolták, hogy a pakisztáni hatóságok által észrevétlenül mozogjanak az országban.

A CIA 9/11 utáni arzenáljához tartoznak a félkatonai Különleges Tevékenység Osztálya által kiképzett és irányított afgán elit milíciák is. A Terrorelhárító Vadászcsapatok tevékenysége annyira homályos, hogy még vezetõ amerikai kormánypolitikusok sem tudják pontosan, mi a dolguk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik