A tárca döntését az általános bizonytalan helyzetre, a heti rendszerességgel folytatódó vidéki zavargásokra és a Damaszkuszban is kialakult nyugtalanságra alapozza.
Szíriában negyedik hete zajlanak megmozdulások a rezsim hatalmának megdöntéséért, emberjogi csoportok szerint eddig mintegy kétszáz ember halt meg a tüntetők és a biztonsági erők összecsapásaiban.
Az alavita hitű Aszad család négy évtizede tartja kezében a hatalmat a közel-keleti országban. Bassár el-Aszad elnök az utóbbi hetek nyilatkozataiban meg nem nevezett fegyveres bandákat vádolt az erőszak szításával, és a további zavargások elfojtását helyezte kilátásba.
A példátlan tiltakozó mozgalom lecsillapítása végett a hatalom megígérte, hogy feloldja a rendkívüli állapotot, engedélyezi a többpártrendszert, harcot indít a korrupció ellen és liberalizálja a tömegtájékoztatást. Kilátásba helyezte azt is, hogy állampolgárságot ad a kitaszított kurd kisebbségnek.
Mindezek a gesztusok azonban nem elégítették ki a tiltakozókat, akik politikai szabadságjogokat követelnek, és céljuk annak a több évtizedes rendkívüli állapotnak a tényleges felszámolása, amely szabad kezet ad a rezsimnek, hogy vádemelés nélkül bebörtönözzön embereket.
