A 12 éve hatalmon lévő algériai államfő, Abdel-Aziz Buteflika távozását követeli az algériai ellenzék egyik vezetője. Helyi hétfői sajtójelentések szerint Ali Jahíja Abdel-Núri, az Algériai Emberi Jogi Liga (LADDH) elnöke, az idén létrehozott ellenzéki mozgalom, a Nemzeti Egyeztetés a Változásért és a Demokráciáért (CNCD) megalapítója szerint Buteflika távozása az országban megvalósítandó gyökeres változások elengedhetetlen feltétele.
A 74 éves, 2009-ben harmadik mandátumára megválasztott Buteflika április közepén az ellenzéki tüntetések nyomására az 1996-os alkotmány módosítását, a választási rendszer mélyreható felülvizsgálatát és a pártokról szóló törvény módosítását ígérte “a képviseleti demokrácia megerősítésének” céljából.
Az algériai jogvédő mozgalom doyenjének tartott 90 éves ügyvéd, Abdel-Núri rámutatott: április 15-i beszédekor az elnök fizikailag legyengültnek, betegségtől kimerültnek látszott, aki időnként alig hallható hangon beszélt. Az algériaiak előtt egy beteg ember állt, aki nem képes feladatai ellátására – tette hozzá az ügyvéd. A helyi sajtóban ezzel egyidejűleg több írás szerzője is kételkedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az államfő képes lesz életében végrehajtani az általa meghirdetett demokratizálási terveket.
Számos ellenzéki párt javasolta egyéves időtartamra átmeneti nemzeti tanács felállítását, amely ideiglenes kormányt nevezne ki és előkészítené az észak-afrikai ország alkotmányában meghozandó, általános népszavazásra bocsátandó módosításokat.
Az egyiptomi és tunéziai vezetőket elsöprő népfelkelésektől eltérően Algériában eddig csak a fővárosban voltak tüntetések, amelyek résztvevői az életszínvonal emelését és demokratikus reformokat követeltek. Az egyre népesebb tüntetések azonban már mindennapossá váltak és fenyegetést jelentettek az OPEC-tag Algéria stabilitására. A kormány mindeddig az olajból származó bevételekkel szerelte le a tüntetőket, ebből finanszírozta a gazdasági követelések teljesítését.
Líbiában dúl a harc
A Tripoli közepén fekvő Báb-el-Azizíja épületkomplexumba, Moammer Kadhafi főhadiszállásába éjfél után két hatalmas rakéta vagy bomba csapódott be – mondta el a helyszínre vitt külföldi újságíróknak a létesítmény egyik őre. Órákkal a légicsapás után a tűzoltók még a lángokkal küzdöttek.
Légi kalózt fogtak
Egy késsel fenyegetőző férfi megkísérelte Tripoliba eltéríteni az Alitalia olasz légitársaság Párizsból Rómába tartó repülőgépét, de a légi kísérők és az utasok legyűrték. A támadó, aki az első információk szerint Kazahsztánból származik, egy kis késsel fenyegetőzve próbálta eltéríteni a gépet. A légi kísérő a dulakodásban könnyebben megsebesült. A zavart elmeállapotú gépeltérítőt őrizetbe vették. A tettének oka ismeretlen.
A líbiai kormány egyik tájékoztatási tisztviselője azt állította, hogy 45 ember megsebesült a támadásban, közülük 15 súlyosan, többeket pedig még keresnek. A tisztviselő állítását független forrásból nem lehetett ellenőrizni. Korábban négy sebesültről szóló hírek láttak napvilágot. Egyelőre nem tudni, hogy Kadhafi hol tartózkodott a támadás idején. Egy líbiai tisztségviselő a légicsapás után mindazonáltal azt állította, hogy a NATO Kadhafit szemelte ki célpontként.
Az AFP francia hírügynökség tudósítói úgy tapasztalták, hogy a légicsapás teljesen lerombolta Kadhafi irodáját, a szemben lévő tárgyalótermet pedig részben megrongálta. Az AP amerikai hírügynökség szerint a két rakéta vagy bomba súlyosan megrongált egy többszintes épületet, valamint egy másik épületet is. Ez utóbbit szemmel láthatóan inkább protokolleseményekre használták: díványok, csillárok és képkeretek hevertek a földön a törmelék között. A NATO légiereje már múlt szombatra virradóra is csapást mért Kadhafi tripoli főhadiszállására.
Szíriában már több mint 400-an meghaltak
Már több mint négyszázan haltak meg Szíriában azóta, hogy rendszerellenes tiltakozások robbantak ki az országban – állították hétfőn helyi jogvédők. Ellenzéki erők beszámolóiból kiderült az is, hogy szíriai katonák a fővárostól, Damaszkusztól északkeletre fekvő Dumában megöltek húsz embert. A Facebook közösségi oldalra feltett írás szerint a városban a biztonsági erők razziáznak, számos lakóházba betörtek. Az Emberjogok Szíriai Megfigyelője elnevezésű csoport szerint Dzsabla városában 13 civilt öltek meg a biztonságiak – írja az MTI. A Bassár el-Aszad államfőhöz hű erőket a település szunnita negyedében vetették be azt követően, hogy ott vasárnap demokráciát követelő megmozdulás volt – közölték jogvédők.
A hétvégén Szíriában temették a rendszerváltást sürgető megmozdulások során megölt tüntetőket. A rendőrség több helyütt tüzet nyitott a tiltakozások résztvevőire. Helyi emberjogvédők első adatai szerint a tüntetéseken tizenöten haltak meg. A Szana állami hírügynökség ugyanakkor azt írta, hogy a dél-szíriai Nava városában tudatosan előidézett rendbontások történtek, amelyek során megtámadták a rendőröket. Az összecsapásban öt rendfenntartó meghalt.
Az elmúlt napok történéseit elemezve helyi szakértők úgy vélekednek, hogy a damaszkuszi hatóságok erőszakkal próbálnak majd felülkerekedni a belső válságon. Az ötven éve érvényben lévő rendkívüli állapot feloldása nem mérsékelte az indulatokat, éppen ellenkezőleg, fellelkesítette az utcán tüntetőket, akik újabb követelésekkel álltak elő. Most már a Baasz párt kizárólagos uralmának eltörlését és egy demokratikus politikai rendszer létrehozását, a rendőrség szervezetének feloszlatását, általános választások kiírását akarják.
Multisource political news, world news, and entertainment news analysis by Newsy.com
Jemenben is a tüntetők közé lőttek, az elnök talán lemond
Dacos hangvételben nyilatkozott esetleges lemondásáról Ali Abdullah Száleh jemeni elnök vasárnap, jóllehet egy nappal korábban a kormánypárt még azt közölte, Száleh elfogadja a jemeni belpolitikai válság rendezésére a Perzsa-öböl menti arab országok által kidolgozott tervet, amely az elnök távozását irányozza elő.
Száleh azonnali lemondását három hónapja tüntetéseken követelik az arab országban, és az elnökre két fő külföldi támogatója, Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok is nyomást gyakorol távozása érdekében. Az ellenzéki csoportok viszont attól tartanak, hogy a rendezési terv szóbeli elfogadása csupán taktikai lépés lehet az elnök részéről. Száleh a BBC brit közszolgálati televízió arab nyelvű adásának nyilatkozva leszögezte: ragaszkodni fognak az alkotmányos legitimációhoz, nem fogadják el a „konstruktív káoszt”. „Kinek adnám át a hatalmat? Lázadóknak?” – méltatlankodott az elnök.
Egyesek attól tartanak, a politikus szavai mögött olyan szándék rejtőzhet, hogy mégis ki akarja tölteni a 2013 szeptemberében lejáró mandátumát. Száleh csaknem 33 éve vezeti Jement. Az elnökbuktató tunéziai és egyiptomi tüntetések sikere láttán a széles rétegeket érintő szegénység és a korrupció miatti elégedetlenség Jemenben is tömegdemonstrációkhoz vezetett.
Több tucatnyian megsebesültek hétfőn Jemen második legnagyobb városában, Taizzban, amikor a biztonsági erők és a hadsereg éles lőszert használt és könnygázt vetett be az Ali Abdullah Száleh elnök ellen tüntető tömeggel szemben. Több százezren vettek részt a Szanaától 200 kilométernyire délre fekvő tüntetésen, hogy kifejezzék haragjukat az elnök ellen. Közölték, hogy folytatják a tüntetéseket Száleh lemondásáig. Követelik az elnök bíróság elé állítását és elítélését. A hétfői nagy tüntetéssel nyomatékot akartak adni álláspontjuknak.
A pápa békét hirdet, 60 ezer német demonstrált
XVI. Benedek: párbeszédre van szükség Líbiában a harcok helyett. A líbiai harcok befejezését, párbeszédet és a diplomácia szerepvállalását sürgette húsvét vasárnap a vatikáni Szent Péter téren a Rómának és a világnak szóló áldásában. A líbiai konfliktustól szenvedőknek emberbaráti segélyben kell részesülniük – jelentette ki az egyházfő. Arra kért minden országot, hogy legyen együttérző a sok afrikai menekülttel, és “lássa őket szívesen”.
„Miközben a mennyekben béke és boldogság honol, sajnos a Földön ez nem így van. A mi világunkban a húsvét örömével szöges ellentétben áll az a sok könny és panasz, amely nélkülözésből, éhínségből, betegségekből, háborúkból és erőszakból fakad. Kívánom, hogy Észak-Afrika és a Közel-Kelet minden országának állampolgárai – különösen a fiatalok – tegyenek a közjó elősegítéséért és egy olyan társadalom felépítéséért, amelyben legyőzik a szegénységet, és minden politikai döntést az ember iránti tisztelet vezérel. A béke és az emberi méltóság legyen úrrá a sötétségen, a megosztottságon, a gyűlöleten és az erőszakon” – mondta XVI. Benedek. Az elefántcsontparti konfliktussal kapcsolatban egymással való megbékélésre és megbocsátásra kérte a nyugat-afrikai ország lakosait.
A Németországban hagyományosnak számító húsvéti békemenetek keretében ezrek tüntettek négy napon át az atomerőművek, valamint a NATO líbiai katonai szerepvállalása ellen. Több mint 60 ezren vettek részt a hétfőn véget ért demonstráció-sorozatban. A szervezők első mérlege szerint a több mint 80 rendezvény keretében az emberek összesen 100 városban vonultak az utcákra – többek között Berlinben, Münchenben, Hamburgban, Kielben és Mainzban. A háborúk ellen tüntetők sürgették, hogy Németország azonnali hatállyal vonja ki katonáit Afganisztánból. Líbiával kapcsolatban követelték a NATO katonai akciójának leállítását és ehelyett a humanitárius segélynyújtás mellett foglaltak állást.
