A jogászképzés már régóta a legnépszerűbb szakok közé tartozik, a kétezres évek elején évekig vezette toplistát. Azóta is szinte minden évben szerepel a top10-ben. 2009-ben a csaknem 7000 jelentkezőből 1007 embert vettek fel államilag támogatott képzésre, a következő években azonban a keretszámok csökkenése miatt kevesebbet (2010-ben 859, 2011-ben pedig 835 főt) – derül ki az Educatio Nonprofit Kft. statisztikáiból.
Az idei évtől viszont összesen 100 diák tanulhat „ingyen” jogot – az egyik fele az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a másik fele pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Más egyetemen nem lesz lehetőség államilag támogatott formában jogot tanulni, miközben nyolc intézmény kínál ilyen képzést. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint ezzel a döntéssel a kormány ellehetetleníti a jogászképzést, ugyanis szerintük ennyi szakember még az állam igényeit sem elégíti majd ki. (A közszférában a tervek szerint az újonnan létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzettek dolgoznak majd a jövőben. Ám a Felvi.hu-n megjelent dokumentum alapján ide egyetlen államilag támogatott hallgatót sem vesznek fel 2012-ben.)
Presztízst jelent a jogi diploma
Az jogász szakma elismertsége hazánkban az egyik legmagasabb (még az orvosi pályát szokták egy lapon említeni vele). A szakma presztízse mellett a jogi pályán elérhető relatíve magas kereset is szerepet játszik abban, hogy igen sok fiatal felvételizik erre a szakra. Van azonban olyan hallgató is, aki csak azért jelentkezett a jogi karra, mert mindenképpen a neve mellé szeretné biggyeszteni a „dr.” előtagot.
Mások családi indíttatásból tanulnak jogi egyetemen. Gáti Annamária, a TÁRKI kutatója felvázolta egy tanulmányában: a jogi pályáknál (és az orvosinál is) a családi hagyományok, valamint a társadalmi háttér erősebben hatnak a fiatalokra, mint más képzési területeken. A jogi és igazgatási pályát választó fiatalok gyakran olyan szülők gyermekei, akik maguk is legalább főiskolai szintű végzettséggel rendelkeznek.
Perbeszédverseny a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán
(MTI / Vajda János)
Kiemelkedő fizetések jellemzik a meglehetősen zárt bírói és ügyészi pályát, a Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint mindkét foglalkozás a legjobban fizetett munkák között található. (Igaz, ezek a pozíciók – hasonlóan a közjegyzőkhöz – gyakran kihalásos alapon tölthetők csak be.)
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai alapján egy 2010-ben végzett kezdő jogász – attól függően, hogy hol tanult – átlagosan 125-181 ezer forint között keres. A legkevesebb fizetést a Szegedi Tudományegyetemen, míg a legtöbbet a Pázmányon oklevelet szerző fiatalok kapják. A náluk két évvel korábban végzettek fizetése már jóval magasabb: átlagosan 165 ezer forint körüli a havi jövedelmük (például a 2008-ban a Miskolci Egyetemen diplomázott szakemberek átlagkeresete 141 ezer forint volt, míg ELTE-ről ugyanebben az évben kikerülő jogászok 187 ezer).
Tényleg nehéz az elhelyezkedés?
Úgy tűnik ugyan, hogy jogászokból túlképzés van, de mivel ez egy „jolly joker” diploma, nagyon sokféle munkát végezhetnek: elhelyezkedhetnek persze ügyvédként, de a közigazgatásban vagy a versenyszférában is. Így aztán csak hamis mítosz a sok munkanélküli jogász – vélekedett Juhos Andrea karrier-tanácsadó, a DBM Magyarország ügyvezetője. Egy elsőéves joghallgató az FN24-nek azt mondta: az évfolyamtársaival együtt kissé megkönnyebbültek, hogy még jobban csökkentik a keretszámokat, ugyanis tartanak attól, hogy nem fognak tudni elhelyezkedni. Abban reménykednek, hogy öt év múlva az utánuk következő évfolyamokról annyira kevés frissdiplomás kerül majd ki a munkaerőpiacra, hogy pár éves gyakorlattal ők is válogathatnak a jobbnál jobb ajánlatok között.
A frissdiplomás jogászok álláskeresési ideje átlagosan 4-5 hónap, bár van olyan egyetem is, amelynek a frissdiplomásai fél évnél tovább nem találtak munkát – áll a DPR statisztikájában. A válaszadók több mint fele a közszférában helyezkedett el (állami tulajdonú munkaadóknál, illetve a közigazgatásban), a többiek valamilyen magán cégnél vagy vállalkozóként dolgoznak.
A pályaelhagyás nagyon csekély mértékben jellemző a jogászokra, szinte minden intézmény végzettjeinél csak 4-6 százaléknyi. Az SZTE kakukktojás ebből a szempontból: az itt 2010-ben diplomázott jogászok 17 százaléka döntött úgy, hogy mégsem a szakmájában helyezkedik el. Az ugyanebben az évben végzett ELTE-hallgatók 17 százaléka jelezte, hogy olyan munkát végez, amelyhez valójában nem is kellene felsőfokú végzettség.
A Pázmányról 2008-ban kikerülő hallgatók tizede ment külföldre dolgozni. A többi jogi karon diplomázók közül viszont ennél jóval kevesebb hagyták el az országot.
